Boldog Camilla Battista Varani élete/Cortonai Szent Margit élete/Folignoi Szent Angela élete

Előszó

Ez a könyv folytatása az Assisi Szent Ferenc életéről mult évben megjelent művemnek. Olyan emberekről szól, akik az umbriai szent nyomdokaiban - in excelsis - a magaslatokon vándoroltak: a kereszténység ormain, nem úgy, mint legtöbbünk, a síkon, a kitaposott országutakon, vagy mint többen, sajnos, igen sokan, a lapályokon, a mocsarakban.
Az a mozgalom, melyet Assisi Szent Ferenc indított meg, egyike a leghatalmasabbaknak, amelyeket a keresztény világ valaha látott. Különösen Itáliában lehet követni századokon át, sőt a legkésőbbi időkben is e mozgalom nyomait. Hiszen a ferences szellem kiváló fokon jellemzi az olasz misztikát; sőt, mély áramai az Alpesek túlsó felén, északon is hatnak a német dominikánus-misztikában, és mutatkoznak a Földközi tengeren túl, a spanyol kármelita-misztikusoknál és Loyolai Szent Ignácnál is.
E kis könyv kísérlet a nálunk oly kevéssé ismert olasz missztika első kötetének megírásához. Egy egész kötetsorozatnak kellene még követnie. Hátravolnának még: Bonaventura, Jacopone da Todi és a többi ferences misztikus, - Sienai Szent Katalin, "la vergine serafica", és egyáltalán a sienai misztikusok: Colombini az ő jezuátáival, Giovanni Tolomei és az olivetánusok, Szent Bernardin, továbbá kiváló vallásos nőknek egész sora: Genovai Katalin, Maria Maddalena dei Pazzi, Francesca Romana, Catarina dei Ricci, Bolognai Katalin, - hogy csak néhányat nevezzünk meg. Itt volnának azután a Firenze számára oly nagyjelentőségű szerviták kiváló személyiségei: Filippo Benizi, Giuliana Falconieri, - Simon da Cascia és a sajátszerű ágostonrendi remeték Lecceto-ban, Siena mellett és másutt. Ide tartozik talán a misztika festője, Angelico és a misztika politikusa: Savonarola. Mindenekfölött pedig ezekhez sorakozik az a férfiú, akiben szinte Assisi Szent Ferencnek a nép nyelvéről a humanista latinra való fordítását kaptuk, s akiben Itália vallásossága háromszáz évi virágzás után legfinomabb és legédesebb gyümölcsét érlelte ki: Neri Szt. Fülöp...
Talán fölülmúlja ekkora munka egy ember erőit, különösen ha az Alpesektől északra kell dolgoznia, ahol a szükséges eszközök a dolog természetéből kifolyólag kevésbé állnak rendelkezésére.
Talán nem is számítható ilyen természetű mű minálunk a kellő érdeklődésre. Ebből a szempontból jelen munka fogadtatása lesz az irányadó.
1908 augusztus 4-én
J.J. Vissza