Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hódmezővásárhelyi honvédei

Előszó

Részlet:
"Az 1848. május 15-ei minisztertanács ülésén határozat született többek között egy tízezer főből álló rendes (mobilis) nemzetőrség felállításáról, mely szerint „minden abban önkéntesen résztvenni kívánó egyéneket" felszólítottak „a királyi trón, haza és alkotmány védelmére". A rendeletnek megfelelően, a kijelölt városokban haladéktalanul megkezdődött a toborzás, melynek értelmében Szeged május 21-én, a „toborzási be írás" megkezdését jelentette. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács csak később, május 30-án jelölte ki a honvédzászlóaljak gyülekezőhelyeit, mely szerint a harmadik számú toborzási körzet központja Szeged lett. Az itt alakult 3. zászlóalj létszáma - az elsők között, három hét alatt - június 16-ára elérte a meghatározott 1000 főt, ami talán a hadfogadó megye nagyságával magyarázható, ugyanis Szegeden kívül Gyuláról, Aradról és Nagyváradról, de június elején Szentesről és Makóról, valamint Krassó és Temes megyéből is érkeztek önkéntesek. Az alig egy7 hónap alatt megalakult zászlóalj június 21-én 1018 fővel megindult Óbecsére. Valószínűsíthető, hogy hazafias fölbuzdulásból néhány vásárhelyi is csatlakozott a 3. zászlóalj állományához, amit Csonka Mihály példája is alátámaszt, de tömeges, szervezett beállást bizonyító forrást nem találtunk. A szegedi 3. zászlóalj felállításának eredményessége Hódmezővásárhelyen nem tette szükségessé a Mészáros Lázár (1796-1858) rendeletében foglaltakat, miszerint a nevezetesebb lélekszámú mezővárosok, illetve falvak összeíró bizottmányokat állítsanak fel. Az első, szervezett honvédállításra Vásárhelyen csak az állandó magyar hadsereg megszervezésekor, szeptemberben került sor.
Az új tömeghadsereg megteremtése szeptemberben újabb lendületet kapott, amelyet Josip Jelacic (1801-1859) 1848.szeptember 11-ei betörése idézett elő. Az országnak létérdeke lett a horvát hadsereg megállítása. Batthyány Lajos (1807-1849) szeptember 13-án további 16 zászlóalj (15-30.számon) felállításáról adott ki rendeletet, majd utasította a törvényhatóságokat az újoncozás megkezdésére. A miniszterelnök szeptember 19-ei leirataiban meghatározta a kiállítandó újonclétszámot, majd a tisztikar kinevezését követően, szeptember 27-én a gyülekező és átalakulási helyeket is kijelölték." Vissza