Britannica Hungarica Nagylexikon 21.

Előszó

Részlet a kötetből:
"Papagájkor más néven PSITTACOSIS, világszerte elterjedt fertőző betegség; a Chlamydia psittaci nevű élősködő baktérium okozza. Főként a papagájokról és a törpepapagájokról, valamint a galambokról, a pulykákról, a kacsákról és a libákról kerül az emberre.
Az ember megbetegedése és a beteg papagájok közötti összefüggésre 1879-ben Európában figyeltek fel, de a betegség alapos vizsgálatát csak 1929-30-ban végezték el, amikor Európa 12 országában és Amerikában súlyos járványok törtek ki, melyeket az importált papagájokkal való érintkezésnek tulajdonítottak. A Németországban, Angliában és az USA-ban végzett vizsgálatok során fedezték fel a kórokozót. Szigorú előírásokkal szabályozták a papagájszerű madarak bevitelét, és ezzel kétségkívül csökkentették a betegség előfordulását, de az egyes esetek alkalmi megjelenése nem szűnt meg. A fertőzést később kimutatták háziasított papagájokban és galambokban, majd egyéb fajokban is.
A papagájkór a madarakban rendszerint enyhe tüneteket okoz, de emberben, ha nem kezelik, halálos kimenetelű is lehet, noha az antibiotikumok gyakorlatilag nullára csökkentették ennek előfordulását.
Pápai Állam más néven EGYHÁZI ÁLLAM, olaszul STATI PONTIFICI, közép-itáliai terület; 756 és 1870 között pápai fennhatóság alatt állt. A mai olasz tartományok közül idetartozott Lazio (Latium), Umbria, Marche és Emilia-Romagna egy része, bár a terület kiterjedése és a pápai ellenőrzés mértéke változott a századok során..." Vissza