Buddha

Előszó

Kedves Olvasó!

Buddha a legjelentősebb ember mindazok közül, akik valaha is elérték a megvilágosodás állapotát. Békésnek, jóságosnak tekintjük őt, pedig valójában mozgalmas és nehéz életet élt. Ezt a titokzatos, harmadfélezer éve elhunyt személyt szerettem volna ebben a könyvben teljes lélektani bonyolultságában megjeleníteni. S ugyan mivel kelthetném föl eredményesebben az olvasó érdeklődését, mint azzal, ha Buddha történetét belülről próbálom elmesélni? Az övéhez fogható életet ugyanis nem élt még soha senki!
Mesémet három részben mondom el:
1. Buddha Sziddhártha hercegként, a világtól elzárva kezdte életét - apja arra nevelte, hogy katonakirály váljék belőle. Nevelői kezdettől rettegtek attól, hogy Sziddhártha egy nap rájön: más sorsot is választhat, olyan sorsot, amilyet az udvarias asztrológusok jósoltak neki. Ha ugyanis lemond a királyi hatalomról, a világ legnagyobb szellemi vezetőjévé válhat.
2. Húszesztendei belső küzdelem után Sziddhártha mindent - feleséget, gyermeket, előjogokat, trónt - eldobott magától, hogy Gautama néven vándor szerzetesnek állhasson. Meg lévén győződve arról, hogy a megvilágosodást csakis a legszélsőségesebb aszketikus gyakorlatok segítségével érheti el, Gautama szinte halálra éheztette magát. Életének e szakaszában Buddhának kísértésekkel kellett megküzdenie, sőt színről színre láthatta Marát, a démonykirályt is.
3. Már-már a halál küszöbére jutva Gautama magára maradt. Hirtelen belátta, mekkora hiba volt, hogy erőszakkal próbálta legyőzni testét és lelkét. Egy terebélyes fügefa tövében üldögélve egyetlen éj alatt sikerült elérnie a megvilágosodottság állapotát - amire sem korábban, sem később nem akadt példa a történelemben. Napkeltekor Buddhává, a "Felébredett"-é vált. Harmincöt éves volt ekkor, és készen állott arra, hogy India szellemi életét alapjaiban rengesse meg. Hatása Ázsia-szerte gyökeresen átalakította a civilizáció fejlődését. Vissza

Fülszöveg

"Buddha története kétezer éven keresztül gyarapodott egyre terjedelmesebbé, s az idők során csodák és istenségek egyvelegévé duzzadt. Buddha azonban, ha önmagáról beszélt, soha nem említett egyetlen csodát vagy istenséget sem. Valójában sosem hitt a csodákban és az istenekben. Önmagát inkább olyasvalakinek látta, aki felébredt - a buddha név pontosan ezt jelenti. Ilyen hát az a személy, akit ebben a könyvben meg szerettem volna jeleníteni."
Deepak Chopra
A regény nem hivatott a buddhizmus tanait terjeszteni. Cselekményes és érdekfeszítő formában, belülről ábrázol egy különleges folyamatot, amelyet még egyetlen kötet sem tudott igazán bemutatni - mostanáig: Milyen érzés lehetett átélni a kétségbeesés ilyen mélységeit és az önkívület ilyen magasságait? Mit jelenthet lemondani a szerelemről a lelki tökéletesedés érdekében? Milyen lehet egyetlen testben birtokolni a világ átalakításához elegendő bölcsességet?
Az erős színekkel festett szereplőknek, a végig fenntartott feszültségnek, a meseszerű vagy éppen véres fordulatoknak köszönhetően végigizguljuk egy fiatalember útját, amint magányos gyermekből megvilágosodott buddhává válik. A szokatlan szereplők, a kitalált epizódok, a merész szóhasználat vagy a modern igényekhez alakított, akciódús cselekmény olvastán lesz, aki kezdetben számon kéri a tan tiszteletét, a történet mögött azonban hamar kibomlik a szépséges filozófia - egyetlen epizód sincs, amelyik csak a szórakoztatás kedvéért született volna.
Bár már ismerjük a történetét, mégis nehéz kivonni magunkat a hatása alól. Nemesen egyszerű, megrendítő, szívszorító, mégis végtelenül szórakoztató mese ez egy lélek útjáról. Egy igazi regény a spirituális irodalom nagymesterétől. Vissza