Csajkovszkij

Előszó

Az orosz zenei kultúra csupán a XIX. század második felében érte el virágzása csúcsát, amikor is számos zeneszerző igazi mesterműveket hívott életre. Mai szemmel köztük is a legfontosabb Pjotr Iljics Csajkovszkij. Csajkovszkij egy vidéki kisvárosban, a Vjatka kormányzóságbeli Votkinszban született 1840. május 7-én bányamérnök apa és gyenge idegzetű édesanyja fiaként. Korán megmutatkozott zenei tehetsége, zongoraleckéket először Votkinszban, majd Szentpétervárott vett, ahová a család 1848-ban költözött át. Tisztviselőnek tanult, de egy belső késztetést követve hivatalnoki pályafutását feladta és zeneszerző lett. 1865-ben ezüst fokozattal végzett a szentpétervári Konzervatóriumban. Alig több, mint negyed évszázad alatt írt művei közül a legismertebbek a Hattyúk tava, a Csipkerózsika és a Diótörő című balettek, az Anyegin c. opera, a Negyedik, Ötödik és Hatodik szimfónia, az Első zongoraverseny, valamint a Hegedűverseny. Művészete bensőséges, személyes, de nem teljes szívvel germán, mint ahogy azt orosz kritikusai írták, sem teljes szívvel nacionalista, mint ahogy azt külföldi kritikusai állították.
Csajkovszkij nagyon szenvedett homoszexualitása súlyos titkának terhe alatt, melynek viselésére korának társadalma kárhoztatta, és egy szinte ismeretlen nővel kötött meggondolatlan házassága hamarosan idegösszeroppanásba kergette, majd kettőjük válásába torkollott. Hosszan tartó és szoros, ám kizárólat levelezés útján fenntartott kapcsolat fűzte gazdag patrónusához, Nagyezsda von Meckhez. Csajkovszkij depresszióra hajlamos, önsajnáló természete ellenére több nyelvet beszélő világjáró volt; eljutott egészen az Egyesült Államokig, ahol 1891-ben részt vett a Carnegia Hall megnyitóján. 1893-ban igen nagy sikert aratott Negyedik szimfóniájának londoni előadásával, amelyen saját maga vezényelte a Royal Philharmonic Orchestra-t, és tiszteletbeli doktorrá avatták Cambridge-ben. 1893. november 6-án Szentpétervárott bekövetkezett halálának oka valószínűleg öngyilkosság volt, arra azonban nincs bizonyíték, hogy tettét azért követte volna el, mert egy fiatal arisztokratával fenntartott kapcsolata lelepleződésétől félt. Szakmailag Csajkovszkij egyaránt megélt hírnevet és elutasítást, de igazi, hosszan tartó és az egész világra kiterjedő népszerűségre csak halála után tett szert. Vissza