Csepel története

Tartalom

Részlet a tartalomból:
"Csepel sziget viszonylag Halai geológiai képződmény, talaja laza, hordalékosan keletkezett. Az utolsó jégkorszakban már nagyjából a mai helyén hömpölygött a Duna, ágakra bomlott és alsószakasz jellegű volt. Rengeteg hordalékot rakott le, ami kedvező helyzetet teremtett a szigetképződésre, annál is inkább, mert ÉNy-DK irányban mezzoikus üledék roncsai lelhetők fel, amelyek, mint akadályok szerepet játszottak a sziget képződésében. A szigetképződés az óholocén korban kezdődött. Így a sziget nem alkalmi zátonyokból nőtt össze, hanem igazi sziget, amelyet egy viszonylag egyenes irányú főág és egy kanyargós fattyú ág fog közre« A folyó gyakran elöntötte a szigetet, mert a felsői ne csak hé hány méterrel emelkedett a Duna szintje fölé; ilyenkor hordalékával egyengette a térszint. Ez a hordalék részben kavics, részben agyag, amely a sziget jelenlegi talajának alapját képezi. Alacsony vízállások idején az uralkodó nyugati szél a kiszáradt mederrészből kisodorta a homokot s változatos térszint alakított ki, amely oly jellemző volt még a közelmúltban is szigetünkre, és így kerületünk egy részére is. A város fejlődése, hatalmas építkezések hamarosan elegyengetik az utolsó buckákat is.
A legmagasabb domb - 122 m a tengerszint felett -a Királyerdőben volt található.
Csepel a Duna egyik legjelentősebb szigete: légvonalban 48 km hosszú, szélessége 5-6 km a legszélesebb helyeken. (Csepelnél, vagy Szigetszentmiklósnál,) Területe 257 négyzet-kilóméter. A főág hossza a sziget mentén 55 km, szélessége 400-750 m között váltakozik. A Sorok sári-Duna ág hossza 58 km, szélessége 150-300 m. A Duna Csepelnél évente kb. 10 millió tonna hordalékot szállít; másodpercenként áthaladó vízmennyiség átlaga 2300 köbméter. A sziget az északi szélesség 47°2' és 47°28', továbbá a keleti hosszúság 18051' és 19°7 között terül el.

Témakörök