Csont az én csontomból

Fülszöveg

Az EMBERI SZEMÉLY nem elvont fogalomként létezik, hanem a másikhoz való viszonyában, a másikat és önmagát pedig testként tapasztalja ^ meg, mégpedig férfiként vagy nőként. A férfi és a nő sem önmagában, hanem egymásra való irányultságában létezik: egyenrangúságban és kölcsönösségben. Férfi és nő minden más emberi szeretettől különböző, az életadás lehetőségét is magában hordozó kapcsolata beteljesedhet a hitvesi szeretetközösségben, amelyben eredendően van valami túlvilági, isteni, szent.
A könyv első részében a férje helyett a halált vélhló Alkéstis történetének drámai, filozófiai és képzőművészeti értelmezéseinek segítségével vizsgálja a szerző a halált legyőző hitvesi szeretet eszméjét, a házastársak síron túli összetartozásának reményét. A második részben a nyugati házasságteológia kialakulását, az egyházatyák vonatkozó munkásságát elemzi, azt keresve, hogy mit tudhatunk meg tőlük a házasságról mint időbeni, mulandó intézményről, és mit a feltámadott házastársak esetleges... Tovább

Fülszöveg

Az EMBERI SZEMÉLY nem elvont fogalomként létezik, hanem a másikhoz való viszonyában, a másikat és önmagát pedig testként tapasztalja ^ meg, mégpedig férfiként vagy nőként. A férfi és a nő sem önmagában, hanem egymásra való irányultságában létezik: egyenrangúságban és kölcsönösségben. Férfi és nő minden más emberi szeretettől különböző, az életadás lehetőségét is magában hordozó kapcsolata beteljesedhet a hitvesi szeretetközösségben, amelyben eredendően van valami túlvilági, isteni, szent.
A könyv első részében a férje helyett a halált vélhló Alkéstis történetének drámai, filozófiai és képzőművészeti értelmezéseinek segítségével vizsgálja a szerző a halált legyőző hitvesi szeretet eszméjét, a házastársak síron túli összetartozásának reményét. A második részben a nyugati házasságteológia kialakulását, az egyházatyák vonatkozó munkásságát elemzi, azt keresve, hogy mit tudhatunk meg tőlük a házasságról mint időbeni, mulandó intézményről, és mit a feltámadott házastársak esetleges közös sorsáról, lehetséges összetartozásáról a remélt örök boldogságban. A harmadik részben áttekinti a modern házasságteológia fejlődését abból a szempontból, hogy az mit tanít a házasságról mint „nagy misztériumról" eszkatológikus távlatban.
A szerző a Pécsi Tudományegyetem tanára, ahol egyebek mellett antik és középkori esztétikatörténetei tanít; az ókeresztény kor nemzetközileg ismert kutatója, az egyházatyák müveinek fordítója, számos tanulmány és monográfia szerzője. A Kairosz Kiadó gondozásában legutóbb megjelent könyve: Lelki alakformálás: Szent Ágoston beavató beszédei (2015).

9789636628833 Vissza