A kislány, aki Istent játszott

Fülszöveg

far

DAN LUNGU (1969) az egyik legsikeresebb és legtöbb idegen nyelvre fordított kortárs román író. Regényei és novellái francia, német, olasz, spanyol, lengyel, szlovén, magyar, horvát, bolgár, görög, macedón és török nyelven is megjelentek.
Szociológiai érdeklődése és szociális érzékenysége meghatározó szerepet játszik írásművészetében. A két világháború közötti román irodalmi hagyományok folytatója. Regényeiben és novelláiban a román kisemberek, a kommunista diktatúrát követő rendszerváltás kárvallottjainak útkereséseit, csalódásait és reményeit ábrázolja közvetlen, személyes, plasztikusan színes nyelven - sok humorral és empátiával.
2014 óta Romániában több kiadást is megért regénye, A kislány, aki Istent játszott a szerző negyedik magyar nyelven megjelent kötete. Magyarul a következő könyvei olvashatók még: Egy komcsi nyanya vagyok!, Hogyan felejtsünk el egy nőt, Tyúkok a mennyben. Az Egy komcsi nyanya vagyok! című regényéből készült monodrámát Csorna Judit... Tovább

Fülszöveg

far

DAN LUNGU (1969) az egyik legsikeresebb és legtöbb idegen nyelvre fordított kortárs román író. Regényei és novellái francia, német, olasz, spanyol, lengyel, szlovén, magyar, horvát, bolgár, görög, macedón és török nyelven is megjelentek.
Szociológiai érdeklődése és szociális érzékenysége meghatározó szerepet játszik írásművészetében. A két világháború közötti román irodalmi hagyományok folytatója. Regényeiben és novelláiban a román kisemberek, a kommunista diktatúrát követő rendszerváltás kárvallottjainak útkereséseit, csalódásait és reményeit ábrázolja közvetlen, személyes, plasztikusan színes nyelven - sok humorral és empátiával.
2014 óta Romániában több kiadást is megért regénye, A kislány, aki Istent játszott a szerző negyedik magyar nyelven megjelent kötete. Magyarul a következő könyvei olvashatók még: Egy komcsi nyanya vagyok!, Hogyan felejtsünk el egy nőt, Tyúkok a mennyben. Az Egy komcsi nyanya vagyok! című regényéből készült monodrámát Csorna Judit feldolgozásában és előadásában a Katona József Színházban évek óta folyamatosan játsszák.
Az általános iskolás kislány a nagyszüleivel él egy romániai kisvárosban, miközben óvónő anyja Rómában cselédként dolgozik, hogy ezzel segítsen a család anyagi helyzetén. Az anya négy évig nem látja gyermekét, a kislány pedig elhagyatottságában kitalál egy magányos játékot: sivár, lakótelepi toronyház tetején Istent játszik. Elképzeli, hogy varázslattal befolyásolni tudja a profán dolgokat, megváltoztathatja a sorsszerűen bekövetkező eseményeket. A vágyak és a brutális valóság közötti feszültség végigkíséri a történetet a regény romániai és olaszországi helyszínein. Az idősebb és fiatalabb nemzedékek érdekei valamint a keleti és nyugati életformák közötti különbségekkel nap mint nap szembesülő édesanya, a hasonló sorsú megalázott és számkivetett honfitársak között talál menedéket és barátnőt Róma távoli külvárosában, így saját tapasztalatai a menekült sorstársak színesen kalandos, érdekfeszítő élettörténeteivel is kiegészülnek. A ván/a várt, de mindig késleltetett hazatérés, a többször megálmodott karácsony a kislány meg az édesanyja számára is tartogat meglepetést. Vissza