Az Európai Unió integrációja és intézményei

Tartalom

Előszó 15
1. Az európai integráció története 17
(Fehér István-Zsarnóczay J. Sándor)
1.1. Az egységgondolat előzményei 17
1.1.1. Az egység gondolata a középkorban 17
1.1.2. Az egység gondolata a XX. században 18
1.2. Az egység gondolatának motívumai 18
1.2.1. Az I. világháború, mint jelentős motivációs tényező 18
1.2.2. A versailles-i békeszerződés motivációs hatásai 19
1.2.3. Motivációs források 19
1.3. Európa kettészakadása (1947) 20
1.3.1. Európa 1945-ben 20
1.3.2. A Truman-doktrína 20
1.3.3. 1947: Európa kettészakadása 20
1.4. A nyugat-európai integráció első lépései (1947-1950) 21
1.4.1. A Brüsszeli Szerződés és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 21
1.4.2. A gazdasági és politikai integrációs elképzelések 22
1.4.3. Franciaország és az integráció 22
1.5. Az Európai Közösség megszületése (1950-1957) 23
1.5.1. A Schuman-tervezet 23
1.5.2. A Montánunió 24
1.5.3. Nyugat-Németország (NSZK) helye az integrációban 24
1.5.4. Az Európai Védelmi Közösség és a Nyugat-Európai Unió 25
1.5.5. A Beyen-terv 26
1.6. A hatok közössége (1958-1972) 26
1.6.1. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom 26
1.6.2. Nagy-Britannia és az EGK 27
1.6.3. A francia külön út 27
1.6.4. Az EGK válsága 28
1.6.5. A luxembourgi kompromisszum 29
1.6.6. Integrációs változások, az Európai Közösségek 29
1.6.7. Az első csatlakozások (Nagy-Britannia, Dánia, Írország) 1972-ben 29
1.6.8. Az együttműködés újabb területe: a pénzügyi unió 30
1.7. A kilencek (1973-1980) 30
1.7.1. Az EK megerősödése 30
1.7.2. Az EK világpolitikai szerepének növekedése 31
1.7.3. A pénzügyi unió nehézségei 31
1.7.4. Törekvések az EK tevékenységének kiszélesítésére, a politikai unió kérdése 32
1.8. A déli kibővülés (1981-1986) 51
1.8.1. Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozása 32
1.8.2. A déliek csatlakozásának anomáliái 33
1.9. Az Egységes Európai Okmány: az integráció újbóli nekilendülése
(1986-1991) 33
1.9.1. Az EK intézményi felülvizsgálata 33
1.9.2. Az Egységes Európai Okmány 33
1.9.3. Az első Fehér Könyv (irányelvek az egységes piac kialakításához) 34
1.10. Az Európai Uniós szerződés (1991-1993) 34
1.10.1. A Maastricht-i csúcstalálkozó 34
1.10.2. Az Európai Uniós Szerződés 34
1.11. Az Unió Maastricht után (1993) 35
1.11.1. Az Unió a gyakorlatban 35
1.11.2. A Schengeni Egyezmény 35
1.11.3. Az Unió bővülése, az Európai Gazdasági Térség megállapodás 36
1.11.4. Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia csatlakozása 36
1.11.5. A közép-kelet-európai államok csatlakozása 36
1.11.6. Az Amszterdami Szerződés 37
1.11.7. Az Amszterdami Szerződés főbb eredményei 37
1.12. Az EU keleti kibővülése 37
1.12.1. A kibővülés általános feltételei 37
1.12.2. Az EMU harmadik szakaszának beindítása 37
1.12.3. Az intézményrendszer reformjának szükségessége 38
1.12.4. A strukturális reform 38
1.12.5. Az EU kibővülésének problémái 38
1.13. Az Európai Unió Alkotmányának előkészítéséről 39
1.14. Az integrációs formák jellemzői 47
Az Európai Unió intézményei és működésük jellemzői 48
(Fehér István)
2.1. Az Európai Unió intézményrendszerének általános jellemzői 48
2.2. Az Európai Unióról szóló szerződés 50
2.3. Az Európai Tanács 50
2.4. Európai Parlament 51
2.4.1. Lépések az Unió felé 52
2.4.2. Jogkörök és feladatok - döntéshozatali eljárás 53
2.4.3. Parlament és Bizottság 57
2.4.4. Parlament és a Tanács 58
2.4.5. Parlament és az Európai Tanács 58
2.4.6. Kapcsolat a fejlődő országokkal 59
2.4.7. Politikai hajtóerő 59
2.5. Az Európai Parlament szervezete és működése 59
2.5.1. A Parlament Elnöksége és Hivatala 59
2.5.2. A Bizottságok 60
2.5.3. Albizottságok, ideiglenes bizottságok 60
2.5.4. Interparlamentáris delegációk 60
2.5.5. Politikai Csoportok 60
2.5.6. Hol és hogyan működik az Európai Parlament? 61
2.5.7. Az Európai Parlament tagjainak munkája 62
2.5.8. Az Európai Parlament szerepe az Európai Unió bővítésében 62
2.6. Az Európai Parlamenti választások 2004-ben 64
2.7. A Miniszterek Tanácsa - az Európai Unió Tanácsa 66
2.8. Az Európai Unió Tanács Soros Elnöksége 67
2.9. Az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága 68
2.10. COREPER - Állandó Képviselők Bizottsága 69
2.11. Az Európai Bizottság 70
2.12. Az Európai Bíróság 70
2.13. Az Európai Számvevőszék 71
2.14. Európai Pénzügyi Intézet, Európai Központi Bank 72
2.15. Európai Beruházási Bank 72
2.16. Gazdasági és Szociális Bizottság 73
2.17. Régiók Bizottsága 74
2.18. Európai Ombudsman 74
2.19. Európai Adatvédelmi Biztos 75
2.20. Európai Konvent 75
3. Az Európai Unió jogrendszere és döntéshozatala 77
(Ibrányi Karolina)
3.1. Közösségi jog 77
3.1.1. Az Európai Unió alkotmánya 77
3.1.2. Az Európai Unió struktúrája: a három pillér 77
3.1.3. Az EK és az EU jogi vonatkozása 78
3.1.4. A közösségi jogrend autonómiája 79
3.1.5. A közösségi jog terület és személyi hatálya 80
3.1.6. A közösségi és nemzeti jog kapcsolata 81
3.1.7. A közösségi és nemzeti jog konfliktusa 81
3.1.8. Nemzetközi egyezmények 83
3.1.9. íratlan jogforrások 84
3.1.10. Tagállamok közötti megállapodások 85
3.2. A törvényhozás folyamata 85
3.2.1. Konzultációs eljárás 85
3.2.2. Együttműködési eljárás (EK 252-es cikkely) 86
3.2.3. Együttdöntési eljárás (EK 251-es cikkely) 87
3.2.4. Jóváhagyási eljárás 89
3.2.5. Egyszerűsített eljárás 89
3.2.6. Intézkedések végrehajtásának eljárása 89
3.2.7. Jogvédelmi rendszer 91
4. Az egységes piac és a négy alapszabadság 92
(Fehér István)
4.1. Célok és eszközök 93
4.1.1. Az árucsere liberalizálása 93
4.1.2. A vámunió felállítása 94
4.1.3. A közös vámtarifák rendszere 94
4.1.4. A piacok megnyitásához szükséges törvényi rend 94
4.1.5. A szolgáltatások szabad áramlása 95
4.1.6. A személyek szabad áramlása 96
4.1.7. A tőkemozgások liberalizálása 98
4.2. Versenyszabályok 99
4.2.1. A közös versenypolitika 99
4.2.2. A közös versenyszabályok 99
4.2.3. A verseny alapelvei 100
4.2.4. A szabad verseny korlátozásának tilalma 100
4.2.5. A piaci résztvevők számára tiltott magatartások és a kivételek 101
4.2.6. A domináns piaci helyzettel való visszaélés 102
4.3. A közös piac a fúzió után 102
4.3.1. A közös fúziós politika 102
4.3.2. A termelés támogatásának tilalma 103
4.3.3. Az állami beruházások szabályozása 103
4.3.4. A versenyszabályok alkalmazása 104
4.4. Az egységes piac előnyei és akadályai 104
4.4.1. Az egységes piacról általában 104
4.4.2. Vám- és nem vámjellegű költségnövelő akadályok 105
4.4.3. A piacra való bejutást nehezítő tényezők 105
4.4.4. A piaci akadályok megszüntetésének hatása 106
4.4.5. Az egységes piac hatása a külvilágra 107
5. Az Európai Unió pénzügyrendszere 108
(Kuldosin Alexandr)
5.1. Előzmények 108
5.2. Az Európai Monetáris Rendszer 109
5.3. Szervezeti felépítés és működés 109
5.4. Az Európai Pénzügyi Intézet 111
5.5. Gazdasági és Monetáris Unió 112
5.5.1. A Gazdasági és Monetáris Unióig vezető út három szakasza 112
5.6. A Delors-jelentés és a Maastrichti Szerződés 113
5.7. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény 116
5.7.1. Megvalósítás 117
5.8. A Gazdasági és Monetáris Unió intézményrendszere 118
5.8.1. Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) 119
5.8.2. A Kormányzó Tanács 119
5.8.3. Az Igazgatóság 119
5.8.4. Az Általános (Kibővített) Tanács 120
5.9. Döntéshozatal az Európai Központi Bankban 120
5.10. Gazdaságpolitikai koordináció a GMU-ban 121
5.10.1. Általános gazdaságpolitika 121
5.10.2. Költségvetési politika 121
5.10.3. Árfolyam-politika 122
5.11. Az euró bevezetésének előnyei 123
5.11.1. Az árak átláthatóságának a növelése 123
5.11.2. Az átváltási költségek megszűnése 123
5.11.3. Az árfolyam-ingadozások megszűnése 124
5.11.4. A pénzügyi piacok hatékonyságának a növekedése 124
5.12. Az euró bevezetése 124
5.13. A jegybankokra vonatkozó jogi előírások 126
5.14. Jegybanki függetlenség 126
5.15. A gazdasági konvergenciát vizsgáló kritériumok 129
5.16. Magyarország monetáris uniós tagságának időzítése 129
5.16.1. A monetáris unióhoz történő csatlakozás három szakasza 129
5.16.2. Az euró magyarországi bevezetésének hosszú távú hatásai 130
5.16.3. A monetáris uniós tagság feltételeinek teljesítése 132
6. Az Európai Unió közös politikái 133
(Fejős Rita)
6.1. Iparpolitika 134
6.2. Közös kutatás-fejlesztési politika 136
6.3. Közlekedéspolitika 137
6.4. Energiapolitika 139
6.5. Környezetvédelmi politika 141
6.5.1. Ötödik környezetvédelmi akcióprogram 1992-2000 142
6.5.2. A hatodik környezetvédelmi akcióprogram 2001-2010 143
6.5.3. Pénzügyi háttér 143
6.5.4. Európai Környezeti Ügynökség 144
6.5.5. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Magyarországon 144
6.6. Foglakoztatás és szociálpolitika 148
6.7. Fogyasztóvédelmi politika 151
6.7.1. A RAPEX (Rapid Exchange of Information on Dangerous Products) rendszer 152
6.8. Az Európai Unió élelmiszerpolitikája 152
6.9. Egészségügyi politika 158
6.10. Az EU kulturális politikája 159
6.11. Médiapolitika. Szolgáltatások szabad áramlása 160
6.12. Oktatás és ifjúság 161
6.13. A közös kereskedelempolitika és az EU világgazdasági kapcsolatai 162
6.13.1. Az Európai Unió világgazdasági súlya 162
6.13.2. A szabályozás szükségessége 163
6.13.3. A közös kereskedelempolitika létrejöttének folyamata 163
6.13.4. Kereskedelempolitika a gyakorlatban 164
6.13.5. A közös kereskedelempolitika hiányosságai 164
6.13.6. Az EK, mint külpolitikai szereplő 165
6.13.7. Az EK multilaterális kapcsolatrendszere 165
6.13.8. Az EK bilaterális kapcsolatainak szerződésrendszere 166
6.13.9. Társulás 166
6.13.10. A közös kereskedelempolitikára épülő egyéb kapcsolatok 169
7. Regionális politika és fejlesztés 171
(Fehér István)
7.1. Integráció és gazdasági egyenlőtlenség 172
7.1.1 Az eltérő növekedési ütem problémája 177
7.1.2. Az integrációs folyamat során jelentkező gazdaság: problémának kezelése 74
7.2. Regionális problémák a Közösségben 174
7.2.1. A regionális problémák fő típusai 174
7.2.2. Elmaradott falusi területek 174
7.2.3. A meglévő alapvető iparágak hanyatlása 176
7.2.4. Túlnépesedett területek 176
7.2.5. Határ menti területek 177
7.3. A Közösség regionális gazdaságpolitikája 178
7.3.1. A regionális gazdasági problémák a Közösségi szerződésekben 178
7.3.2. A közös regionális politika kezdete 178
7.3.3. A regionális politika megjelenési formái 179
7.3.4. Irányelv-csomag a regionális fejlesztés tagállami segélyezésére 179
7.3.5. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása 180
7.3.6. Politikai kompromisszum a regionális probléma megoldására 181
7.3.7. Az alap működése 181
7.3.8. A regionális fejlesztés módjai és eszközei 182
7.4. Értékelés 183
7.4.1. A Közösség regionális politikájának kritikája 184
7.4.2. A piaci integráció régiókra gyakorolt hatása 184
7.5. Régió, regionalizáció, regionalizmus 185
7.6. Regionális politika 186
7.6.1. A regionális politika alapelvei, célkitűzései és intézményrendszere 186
7.6.2. NUTS rendszer 188
7.6.3. Célkitűzések 188
7.6.4. Intézményi rendszer 189
7.6.5. A közösségi regionális politika intézményei 190
7.7. Strukturális politika és eszközrendszere 191
7.7.1. Strukturális és kohéziós politika 191
7.7.2. Finanszírozás, Közösségi Kezdeményezések 191
7.7.3. Strukturális Alapok 192
7.8. A Strukturális Alapok szervezetei az Európai Unióban 193
7.9. Kohéziós Alap 194
10. Regionális programozás 195
7.10.1. A regionális programozás eljárási rendje 195
7.10.2. A programozás mechanizmusa 196
7.10.3. A programozás szakaszai 197
7.10.4. A programozás dokumentumai 197
7.10.5. Monitoring 198
7.11. A magyar regionális politika harmonizálása a csatlakozás előtt 198
7.11.1. Az intézményrendszer harmonizálása 199
7.11.2. A regionális politika szereplői Magyarországon 199
7.11.3. A Strukturális politika szereplői hazánkban 200
7.11.4. A végrehajtás intézményei: 201
7.11.5. Az ellenőrzés intézményei 201
7.11.6. A pénzügyi menedzsment és ellenőrzés intézménye 201
7.12. Magyarország régióépítése 202
8. A Közös Agrárpolitika (KAP) 203
(Fehér István-Neszmélyi Athéné)
8.1. A Közös Agrárpolitika kialakulása 203
8.1.1. A Közös Agrárpolitika célkitűzései 204
8.1.2. A Közös Agrárpolitika működtetésének alapelvei 205
8.1.3. A Közös Agrárpolitika eszközrendszere 205
8.1.4. Mezőgazdasági Információ 207
8.1.5. A Közös Agrárpolitika nehézségei 208
8.1.6. A Közös Agrárpolitika átfogó reformja 210
8.1.7. A reform legfontosabb elemei 211
8.1.8. A Közös Agrárpolitika reformjának értékelése 214
8.1.9. A KAP reform, az EU bővítésének és Magyarország
csatlakozásának összefüggései 215
8.2. Az EU Bizottság és a tagállamok kapcsolata a gyakorlatban az
agrárpolitika végrehajtása területén 217
8.2.1. A Közös Agrárpolitika finanszírozása 217
8.2.2. Kapcsolattartás az EU Bizottság és a tagállamok között 219
8.2.3. A jogszabály végrehajtásra vonatkozó intézkedések megalkotása 222
8.2.4. Az EMOGA Bizottság eljárásrendje 223
8.2.5. A Közös Agrárpolitikát működtető tagállami intézményi rendszer
elemei 225
8.2.6. A magyarországi kifizető ügynökség kialakítása 226
8.2.7. A Kifizető ügynökség működtetéséhez szükséges egyéb lépések 229
8.2.8. A hazai kormányzati szervezetek európai uniós döntéshozatali
tevékenysége 230
9. A Közös Piaci Szervezetek (KPSz) rendszere 232
(Puskás János-Pálinkás Péter)
9.1. A Közös Piaci Szervezetek 232
9.2. A piactámogatás költségei 233
9.3. Ártámogatások és egyéb támogatási formák 234
9.4. Az egyes piaci szervezetek (növényi szektorok) 234
9.4.1. Gabonafélék, olaj-, fehérje- és rostnövények uniós
piacszabályozása 234
9.4.2. Cukor 238
9.4.3. Bor 239
9.4.4. Gyümölcs- és zöldségfélék 241
9.4.5. Dohány 242
9.5. Állati eredetű termékek 243
9.5.1. Tejtermékek 243
9.5.2. Marha- és borjúhús 245
9.5.3. Juhhús 247
9.5.4. Sertéshús, baromfihús és tojás 248
9.6. A FEOGA Garancia Alapja kiadásainak összetétele 249
9.7. Összefoglaló 251
9.8. Az agrárszabályozás végrehajtása 251
9.8.1. Esettanulmány 252
9.9. A közvetlen gazdaságtámogatásokról 255
10. Az Európai Unió integrált vidékfejlesztési politikája és az előcsatlakozási alapok 256
(Fehér István)
10.1. Vidékfejlesztés az Európai Unióban 258
10.2. Az EU vidékfejlesztési politikája és a reform szempontjai 259
10.3. Az EU vidékfejlesztési politikájának intézkedései 260
10.3.1. Befektetések az agrárvállalkozásokba 260
10.3.2. Fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása 261
10.3.3. Szakmai képzés 261
10.3.4. Korengedményes nyugdíjazás 261
10.3.5. Kedvezőtlen adottságú vagy környezetileg érzékeny térségek 263
10.3.6. Agrár-környezetvédelem 265
10.3.7. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és marketingjének
fejlesztése 266
10.3.8. Az erdőgazdálkodás 266
10.3.9. A vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének
támogatása 268
10.4. Végrehajtási szabályok, általános alapelvek, közigazgatási és pénzügyi
vonatkozású rendelkezések 269
10.5. Programozás 270
10.5.1. Vidékfejlesztési tervek 271
10.5.2. Pénzügyi vonatkozású rendelkezések 272
10.6. Monitoring és kiértékelés 272
10.7. Végrehajtási szabályok 273
10.8. Állami támogatások kifizetése 273
10.9. Agrár-környezetvédelmi intézkedések 276
10.10. A multifunkcionalitás definíciója 277
10.11. Előcsatlakozási alapok 279
10.11.1. SAPARD program általános célkitűzései és intézkedései 279
10.11.2. Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása 281
10.11.3. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és
marketingjének fejlesztése 282
10.11.4. Vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása 283
10.11.5. Tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést
biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése 284
10.11.6. Technikai segítségnyújtás és pályázati tapasztalatok 284
10.11.7. A támogatások igénybevételének általános feltételei 286
10.11.8. A SAPARD program tapasztalatai 286
10.12. Csatlakozás utáni vidékfejlesztési lehetőségek 288
10.12.1. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 289
10.12.2. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 301
10.12.3. Az AVOP és NVT intézményei 304
10.13. SAPARD pályázati esettanulmány 306
10.13.1. A SAPARD pályázati rendszer értékelése 319
10.14. Az AVOP pályázati rendszer 320
10.14.1. Az AVOP célja és prioritásai 321
10.14.2. Az AVOP keretösszege 322
10.14.3. Az AVOP intézkedései 322
10.14.4. Intézményrendszer 323
10.14.5. Az AVOP bevezetése 324
10.14.6. Az AVOP pályázat elkészítése - esettanulmány 324
10.14.7. Vidékfejlesztési eredmények értékelése 330
11. A csatlakozási tárgyalások eredményei a mezőgazdaság és vidékfejlesztés
területén 332
(Fehér István)
11.1. A csatlakozási tárgyalások eredményei 333
11.2. A csatlakozás ágazati feltételei 333
11.2.1. Szántóföldi növények 333
11.2.2. Állattenyésztés 335
11.2.3. Zöldség és gyümölcs 337
11.2.4. Szőlő-bor 338
11.3. Az agrár- és vidékfejlesztés 339
11.4. Az új tagországok átmeneti támogatási lehetőségei 341
11.5. Nemzeti támogatások 342
11.6. Közvetlen kifizetések, versenyfeltételek 342
11.7. Egyéb tárgyalási eredmények 343
11.8. Védzáradék 344
Melléklet. Az Európai Unió pályázati forrásai 345
(Fehér István)
1. Közösségi programok 345
2. Előcsatlakozási Alapok 351
3. Strukturális Alapok 352
4. Közösségi Kezdeményezések 352
5. Kohéziós Alap 353
6. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 354
Forrásmunkák jegyzéke 357
Rövidítések jegyzéke 362
Preface 364

Témakörök