A turizmus általános elmélete I.

Szerző

'Dr. Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete I. ' összes példány

Kiadó:	Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	222 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

'A turizmus korunk jelensége' (Tamás György). A 20. század második felére alakultak ki a tömegszerűségét lehetővé tevő feltételek: a fizetett szabadság, a diszkrecionális jövedelmek és az utazási motiváció széles körű elterjedése a kereslet oldalán; a modern közlekedés, a szálloda- és vendéglátóipar, az utazásszervező és -közvetítő szektor és az egyéb turisztikai szolgáltatások - az idegenvezetés, a szórakoztatás, a tájékoztató tevékenység stb. - a kínálat oldalán. Mindennek alapja az általános gazdasági fellendülés a második világháborút követő időszakban, amelyet a technika fejlődése indított meg és egy újabb világháború szerencsére nem döntött romhalmazzá. (Bár a technikai újdonságok általában a hadiipari célok szolgálatában születtek meg és polgári alkalmazásuk csak másodlagos volt. A történelem újabb grimaszának lehetünk szemtanúi: a hódító szándékú politika hű szolgája, a hadiipar végső soron egyebek között a béke ágazatának, a turizmusnak vetette meg az ágyát.)
A turizmus az emberi élet viszonylag új jelensége, így sok félreértés, értetlenség és téves megítélés kíséri útját. Igazi nagyságrendjét és jelentőségét még szakmai körökben is kevesen ismerik. A politika, a tudomány és az oktatás szférájában általános az értetlenség, vagy legalábbis a bizonytalanság a helyét és valódi szerepét illetően: lehet-e komolyan venni egy ilyen mindenhez kötődő, ugyanakkor konkrétan nehezen körülhatárolható tevékenységet, és ha igen, akkor hová lehet besorolni? Netán önállóságra való jogát is el lehet ismerni már? A pályaválasztó fiatalok is vagy túlzott illúziókat táplálnak vele kapcsolatban azonosítva leendő szakmájukat és a turistautazást, vagy alulértékelik a turizmus nyújtotta munkalehetőségeket, mondván, felesleges azokhoz magasabb színvonalú képzés, hisz lényegük a szolgáltatás... Célszerűnek tűnik ezért bevezetésként néhány tényt a világturizmusról felvillantani.
A turizmus fejlődését és jelentőségét napjainkban a következő adatik szemléltetik:
* A nemzetközi turistaérkezések száma 1950 és 2000 között 28-szorosára (25 millióról 700 millióra), a forgalomból eredő bevételek összege pedig 226-szorosára (2,1 Mrd dollárról 476 Mrd dollárra) nőtt.
* A nemzetközi turizmusból és az ahhoz kapcsolódó közlekedésből származó bevételek a szolgáltatások világkereskedelmének 40%-át adják, az áruk és szolgáltatások együttes világkereskedelmének pedig 8%-át képviselik WTO 2001)
* A nemzetközi forgalom a teljes turizmus egytized részét képviseli csupán. A belföldi és a nemzetközi turizmus együttesen 4,5 billió dolláros évi forgalmat jelent. Ennek új érték tartalma a világ összesített bruttó nemzeti termékének (GNP) 10,7%-át adja.
* A turizmus üzleti forgalma közel azonos arányban oszlik meg a más szektoroktól vásárolt áruk és szolgáltatások értéke és a turizmus által hozzáadott érték között. Ez utóbbi a legtöbb országban meghaladja azon szektorok hozzáadott értékét, amelyeken a kormányok gazdaságpolitikája hagyományosan alapul, pl. az Amerikai Egyesült Államikban kétszerese a mezőgazdaságénak, vagy az elektronikáénak és magasabb, mint a gépkocsigyártás, az acél- és a textilipar együttes hozzáadott értéke. Japánban meghaladja az acélipar és az elektronika egyesített értékét.
* A turizmus összesen 207 millió embernek nyújt munkaalkalmat a Földön. Az utóbbi években a legfontosabb munkahelyteremtő szektorok egyike. A nyugat -európai országokban átlagosan az aktív lakosság egytizede dolgozik a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó munkahelyeken, döntő hányaduk kis és közepes méretű vállalkozásukban.
* Az ezredfordulón a beruházások 1/10 része a turizmusba irányult, az. állami adóbevételek 7%-a innen eredt.
* A turizmus növekedési üteme az előttünk álló évtizedben is meghaladja a világgazdaságét az összforgalmi érték, a hozzáadott érték, a tőkebefektetések és a foglalkoztatás területén egyaránt. (WTTC 2001) Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 4
Cél 6
Módszer 7
Alkalmazás 7
1. A TURIZMUS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE 8
VILÁGTURIZMUS 8
Ókor 8
Középkor 9
Újkor 9
Ipari forradalom - a vasút és a gőzhajó kora 10
20. század - a gépkocsi, repülőgép és a tömegturizmus kialakulásának kora 12
Olvasmány: Travel and epistolary literature 20
Olvasmány: A turizmus Világszervezete - WTO/OMT 21
Olvasmány: Az Európai Unió és a turizmus 25
KÖZÉP- ÉS KELET EURÓPA TURIZMUSA 28
Visszatekintés 28
A KGST országok turizmusa 1945-1990 között 28
A közép- és kelet-európai országok turizmusa 1990 után 32
MAGYARORSZÁG TURIZMUSA 36
1945-1990 36
1990-től napjainkig 37
Helyünk a világban 40
Jelenlegi helyzet és főbb jellemzők 40
Kiapadó növekedési forrás 42
Perspektívák 43
SWOT analízis 45
Következtetések 48
Olvasmány: A vendégek befogadásáról és gyámolításáról 49
2. FORRÁSKUTATÁS 50
2.1. Nemzetközi és nemzeti szervezetek 51
2.2. Szakmai folyóiratok 52
2.3. Egyéni kutatók 52
2.3.1. Pártoló irányzat
2.3.2. Kétkedő irányzat 52
2.3.3. Alternatív irányzat 53
2.3.4. Átfogó megismerésen alapuló irányzat 53
3. MEGHATÁROZÁS 55
3.1. A 'turista' és a 'turizmus' szavak eredete 55
3.2. Visszatekintés 56
3.3. Új definíció 59
3.4. Statisztikai fogalmak és meghatározások 63
4. A TURIZMUS RENDSZERE 77
INVOKÁCIÓ 77
Olvasmány: Living Planet Rqport 2002 81
4.1. Rendszer és környezet 83
4.2. A turizmus rendszere 86
Statikus elemzés 88
Dinamikus elemzés 89
4.3. A turizmusrendszer változása 1945 UTÁN 91
1945-1973 91
1973-1990 92
1990-től napjainkig 94
Olvasmány: Globális problémák 98
Olvasmány: A turizmus ellenálló és szilárd gazdasági szektor 100
5. A TURIZMUSRENDSZER MŰKÖDÉSE 103
5.1. A TURISTA 104
Az utazási döntés 104
A motivációs folyamat 105
MASLOW szükségletelmélete és az utazási motivációk 105
A piaci szegmens 108
A turisztikai kereslet jellemzői 111
5.2. A TURISZTIKAI TERMÉK 113
Turisztikai kínálat és turisztikai termék 113
A turisztikai termék meghatározása 113
A turisztikai termék jellemzői 114
5.2.1. Vonzerők 116
Olvasmány: Az attrakciók és a látogatók kapcsolata 121
Olvasmány: Exkluzív turizmus 123
5.2.2. Közlekedés 127
Olvasmány: Svájcban már lezajlott a vasútreform 129
Olvasmány: Magyar közlekedéspolitika 131
Olvasmány: Az EU-csatlakozási tárgyalások közlekedési fejezetének lezárása 133
Légi közlekedés 137
A piac szabályozása és a dereguláció 139
Integrációs tendenciák 140
Olvasmány: IATA 142
5.2.3. Egyéb infrastruktúra 143
Olvasmány: Vízgazdálkodás Magyarországon 144
5.2.4. Szálláshelyek 145
Szállástípusok és osztályozás 146
Kapacitás 148
Kapacitáskihasználtság 151
Koncentráció a szálloda szektorban 152
5.2.5. Étkezés és szórakozás ]53
Olvasmány: HOTREC 156
5.2.6. Tájékoztatás 158
5.2.7. Egyéb szolgáltatások 159
5.2.8. Higiénia és közbiztonság 160
5.2.9. Vendégszeretet 161
5.2.10. Árak 163
5.2.11. Turisztikai szervezetek 164
A köz- és a magánszektor közötti munkamegosztás 164
Az állami szerepvállalás indokai 165
Az állam rendelkezésére álló eszközök 166
A turisztikai szervezetek csoportosítása 167
5.3. Az utazásközvetítő szektor 171
5.3.1. Tour operator 171
5.3.2. Travel Agency 173
5.3.3. Az utazási szerződés 176
5.3.4. Elosztási csatornák 178
Olvasmány: ASTA 181
Olvasmány: FUAAV/UFTAA 182
5.4. A PIAC MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA 183
5.4.1. A rendszer működése 183
5.4.2. A fenntartható turizmus 185
Olvasmány: A Turizmus Globális Etikai Kódexe 190
Olvasmány: Ökoturizmus és marketing 194
Olvasmány: Az Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark 196
5.4.3. A turizmus formái 198
6. A TURIZMUS JÖVŐJE 202
A turizmus jövője 205
A magyarországi turizmus perspektívái 210
IRODALOMJEGYZÉK 214
Tartalomjegyzék 219
Ábrák jegyzéke
1. ábra Nemzetközi turistaérkezések 1950 és 2000 között 17
2. ábra A Látogatók osztályozása 65
3. ábra A nemzetközi turizmus utazási cél szerinti megoszlása 1998-ban 73
4. ábra A nemzetközi turizmus közlekedési mód szerinti megoszlása (1998) 73
5. ábra A kölcsönös függések rendszere 83
6. ábra A turizmus rendszere 86
7. ábra Az utazási döntés folyamata 104
8. ábra A motivációs folyamat 105
9. ábra A turisztikai termék életciklusai 115
10. ábra Az attrakciók Hatóköre 118
11. ábra A magyar lakosság utazási során igénybevett szálláshelyek (2000) 145
12. ábra Szállodák és szállodajellegű létesítmények kapacitása földrészenként (1998)149
13. ábra Elosztási csatornák a turizmusban 178
14. ábra A turizmusrendszer működése 184
15. ábra A nemzetközi turistaérkezések előrejelzése 2020-ig 206
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat 18
Mozzanatok a turizmus történetéből 18
2. táblázat 31
Az európai KGST országok és Jugoszlávia turizmusa 1988-ban 31
3. tábla 31
Az európai KGST országok üdülőinek kapacitása és forgalma (1985) 31
4. táblázat 34
A Közép- és Kelet Európa országok nemzetközi turizmusa 1990-2000 34
5. táblázat 35
Az európai nemzetközi turizmus regionális megoszlása 1985-2000 35
6. táblázat 41
A magyarországi turizmus fő mutatói (1985-2000) 41
7. táblázat 45
A magyarországi turizmus gyengeségei és orvoslásuk 45
8. táblázat 46
A magyarországi turizmus erősségei és kihasználásuk 46
9. táblázat 47
Külső veszélyek és elhárításuk 47
10. táblázat 47
Külső lehetőségek és kihasználásuk 47
11. táblázat 71
A turizmus leginkább használt statisztikai mutatói 71
12. táblázat 72
Nemzetközi turistaérkezések régiónként 1990-2000 72
13. táblázat 72
Nemzetközi turisztikai bevételek régiónként 1990-2000 72
14. táblázat 74
A vezető turistafogadó országok 74
15. táblázat 75
A Turizmus a világgazdaságban 75
16. táblázat A nemzetközi turizmus évi átlagos növekedési üteme 1950 és 2000 között 96
17. táblázat 106
A Maslow-féle szükségletek és a turizmus szakirodalmában idézett motivációk 106
18. táblázat 110
A piaci szegmensek meghatározása 110
19. táblázat 117
Vonzerők a turizmusban 117
20. táblázat 139
A menetrendszerű járatok pénzügyi eredményei (1990-2001) 139
21. táblázat 140
A legnagyobb stratégiai légi szövetségek 140
22. táblázat 141
A tíz legnagyobb légitársaság és a szövetségek 141
23. táblázat 146
A Magyar kereskedelmi szálláshelyek bevételei (2000) 146
24. táblázat 149
Szállodák és szálloda jellegű létesítmények kapacitása Európában régiónként (1990-1998) 149
25. táblázat 150
A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Magyarországon (1990-2000) 150
26. táblázat 151
A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Magyarországon (1990-2001) 151
27. táblázat 152
A 25 vezető szállodalánc (2000-2001) 152
28. táblázat 200
A turizmus formái 200
29. táblázat 209
A turizmus jellemzőinek változása 209
30. táblázat 210
A nemzetközi turizmus előrejelzése 210
31. táblázat 211
A nemzetközi turistaérkezések előrejelzése földrészenként 211
32. táblázat 211
Magyarország nemzetközi turizmusának előrejelzése 2020-ra 211

Témakörök

Dr. Lengyel Márton

Dr. Lengyel Márton műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Lengyel Márton könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem