Gyula város története I.

Előszó

Helyi történetírásunk. E munka keletkezésének története.
A 129 éven át tartó török uralom, illetve a Gyula vára visszafoglalásáért vívott harcok tabula rasa-t teremtettek Békés vármegyében. Három évvel a vár visszafoglalása után az udvari kamara tiszttartója végigjárta a Körös mentén eső falvakat, de Gyulaváritól Szentandrásig egyedül Békésen talált tíz embert. A hosszú török uralom alatt megyék és városok holléte ment feledésbe. A XVIII. század elején a nagyszombati egyetemen azt tanították, hogy Torontál megye valamikor a Túr és a Sebes-Körös között terült el, tehát Békés megye északkeleti részével volt határos. Csáky Miklós váradi püspök földrajzi munkáját javított kiadásban szándékozott közrebocsátani s ezért 1747-ben Békés megye tisztikarához fordult felvilágosításokért. Felszólításából kitűnik, hogy Torontál megyét még mindig szomszédosnak tartotta Békéssel, pedig ekkor már közkézen forgott Timon Sámuel tudós jezsuita munkája, melyben Torontált a Tisza mellékére, Temes és Bács megyék közé helyezi. Hübner Staats-Lexikona 1722-ben úgy tudta, hogy Gyula város a felsőmagyarországi Bihar megyében fekszik. Bél Mátyás geográfiai kompendiumába is számos téves adat csúszott be. Szerinte közvetlenül a vár alatt Németgyula terül el, de az idetelepített németek nem bírták megszokni az éghajlatot s alig néhány él még közülük. Nem puszta véletlen, hogy ilyen körülmények között Petik Ambrus (+ 1790) gyulai katolikus magyar kántor-tanító a geográfia művelésére vállalkozott. Gyula város rövid leírása, mellyel kiemelte lakóhelyét az ismeretlenség homályából, 1782-ben az Ungarisches Magazin második kötetében látott napvilágot. Ugyanebben az évben a Bél Mátyás-féle Compendium Geographicum kiadója arra kérte a megyei tisztikart, hogy helyesbítse a Békés megyére vonatkozó adatokat. Vissza

Fülszöveg

I. kötet
KÉPEK JEGYZÉKE.
Önálló mellékletek.
A gyulai uradalom a Losonciak és a Marótiak korában. Karácsonyi János : Békés vármegye története. I. 16. lapon közölt térkép után, tervezte a szerző 44
A ferencrendi templom és kolostor alaprajza. Implom József tervezete a gyulai Városi Múzeumban 50
Zündt Mátyás 1566-i rajza Gyuláról. Karácsonyi: i. m. I. 164. l. 86
Az Ortelius-féle metszet. Ortelius Hieronimus : Chronologia c. müvéből. Orsz. Széchenyi Könyvtár. Hung. h. 1845. sz. 208
Gyula város és a vár térrajza 1705-ben. Közölte Thaly Kálmán a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat VI. évkönyvében 268
Gyula vára 1705-ben az ostromkor. Ugyanott 268
Gyula város 1722-i térképe. Karácsonyi: i. m. II. 345. l. 284
Gyula város települési térképe. A gyulai Városi Múzeumban. Tervezte Implom József 288
Képek a szöveg között.
Komáromy műve címlapjának hasonmása 7
Mogyoróssy János. Mogyoróssy : Gyula hajdan és most c. mű mellékletéről 9
Mogyoróssy műve címlapjának hasonmása 10
Haan Lajos. Évk. XVII. melléklete 13
Karácsonyi János. Fénykép a gyulai Városi Múzeumban 17
Oláh György. Fénykép 19
Márki Sándor. Fénykép 21
Ármentesítő Társulat árterének rétegvonalas térképe. Az eredetiről készült fénykép 25
Az Ármentesítő Társulat árterének szabályozás előtti állapota. Az eredetiről készült másolat 27
Árpád-házi királyok korabeli települések Gyula környékén. A szerző terve 29
A szeregyházi templom alaprajza. A gyulai Városi Múzeumban. Tervezte Implom József 31
A fövenyesi templom alaprajza. Ugyanott. Implom József tervezete 35 A fövenyesi relief. Ugyanott 37
A szentbenedeki templom alaprajza. Ugyanott. Implom József tervezete 39
A györkei templom alaprajza. Ugyanott. Implom József tervezete 41
Gyula város középkori pecsétje. A gyulai Városi Múzeumban lévő eredeti után készült rajz 47
Az 1454-ben írt gyulai zsolozsmáskönyv kezdő sorai. Karácsonyi: i. m. I. 196. l. 49
Az 1454-ben írt gyulai zsolozsmáskönyv záró sorai. Ugyanott 50
Uradalmi főtisztviselők, gyulai plébánosok a Marótiak korában. Táblázat, összeállította a szerző 51
Ajtós fekvése. Haan Lajos : Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről c. munka melléklete után rajzolta Scherer Sándor 52
Ajtósi (Dürer) Albert. Felvinczi Takács Zoltán : Dürer. 11. l. 53
Gótikus ablak a régi várban. Fényképfelvétel 55
Corvin János. Melléklet Schönherr Gyula : Hunyadi Corvin János c. művében 61
Frangepán Beatrix. Az eredetiről készült fénykép a gyulai Városi Múzeumban 63
György brandenburgi őrgróf. Az eredetiről készült fénykép ugyanott 67
A ferencrendi templom szentélye a két sírkamrával. Fényképfelvétel 71
Uradalmi főtisztviselők, gyulai bírák és plébánosok a Hunyadiak és György brandenburgi őrgróf korában. Táblázat. Összeállította a szerző 73
Gyula képzeletbeli látképe 1687-ből. Scala Ercole: L'Ungheria compendiata c. művéből. Orsz. Széchenyi Könyvtár, Apponyi-gyüjtemény. 1312. sz. 82
Gyula képzeletbeli látképe 1569-ből. Ballino Giulio : De disegni delle piu illustri citta et fortezze del mondo c. művéből. Orsz. Széchenyi Könyvtár, Apponyi-gyüjtemény, 428. sz 83
Gyulának a XVI. és XVII. században legelterjedtebb látképe. A Szépművészeti Múzeum metszetgyüjteményében 85
Gyula város XV. századi helyrajza. A szerző tervezete 89
A vár a vadaskert felé eső támasztópillérrel. Jankó János rajza «Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben» c. mű Magyarország II. 431. l. 113
A királyi vár főtisztviselői. Táblázat, összeállította a szerző 124
Gúnyos kép a török-magyar háborúk korából. A gyulai Városi Múzeumban lévő eredeti metszetről kicsinyítve 129
Német metszet, a jobbsarokban ostromágyúval. Denkmal Serinischer Heldenthaten c. műből. Orsz. Széchenyi Könyvtár, Apponyi-féle gyüjtemény. 2071. sz 131
Gyula látképe tábortűzzel. A Szépművészeti Múzeum metszetgyüjteményében 137
Gyula a kereszténység oszlopa. A gyulai Városi Múzeumban 141
Holland metszet Gyuláról. Peeters Jacobus : Hungáriáé civitates c. művéből. Orsz. Széchenyi Könyvtár. Hung. h. 1910. 4° 143
Szegény György gyulai ötvösmester. Az eredetiről készült fényképről Mihalik Sándor múzeumőr szívességéből. Megjelent a Magyar Művészetben is, 1937 okt. 10. sz. 312. l. 171
Szegedi Kiss István. Karácsonyi: i. m. I. 188. l. 175
Gyula vára és átalakítási terve 1562-ben. Az eredetiről készült rajz a gyulai Városi Múzeumban 181
Gyula vára alaprajza 1695-ből. Veress Endrének az eredetiről készíttetett másolatáról rajzolta Scherer Sándor 186
A lőportorony. Fényképfelvétel 187
A régi vár a Kerecsényi-féle kapuval. Fényképfelvétel 188
A Kerecsényi-féle kapu a várudvar felől. Fényképfelvétel 189
A Huszár-kapu. Fényképfelvétel 190
A várudvar. Fényképfelvétel 191
A vár emeleti lakásának része. Fényképfelvétel 192
A régi vár földszinti alaprajza. Készítette Gyula város mérnöki hivatala 193
A régi vár emeleti alaprajza. Készítette ugyanaz 195
A régi vár tetőterasza. Készítette ugyanaz 197
A régi vár oromzatának alaprajza. Készítette ugyanaz 199
A régi vár délkeleti oldalának keresztmetszete. Készítette ugyanaz 203
A régi vár északnyugati oldalának keresztmetszete. Készítette ugyanaz 205
A régi vár délnyugati oldalának keresztmetszete. Készítette ugyanaz 207
Egykorú német ének Kerecsényi László és Schwendi Lázár tetteiről. Az Orsz. Széchenyi Könyvtár Apponyi-féle gyűjteményében. 405. sz 209
Egykorú német hírlap Gyula ostromáról. Ugyanott, 408. sz. 213
Egykorú német hírlap Gyula ostromáról. A gyulai Városi Múzeumban 214
Egykorú német hírlap Gyula ostromáról. Az Orsz. Széchenyi Könyvtár Apponyi-féle gyűjteményében. 409. sz. 215
Egykorú német hírlap Gyula ostromáról. Ugyanott, 410. sz. 216
Egykorú német hírlap Gyula ostromáról. Ugyanott, 417. sz. 217
Egykorú német hírlap Gyula ostromáról. Ugyanott, 412. sz. 221
Egykorú német hírlap Gyula elestéről. Ugyanott, 406. sz. 223
Egykorú német hírlap Gyula elestéről. Ugyanott, 411. sz. 225
A császári hadak támadása Gyula ellen. Dilbaum Sámuel: Eikonographia c. művéből. Orsz. Széchenyi Könyvtár Apponyi-féle gyűjteményében. 677. sz. 242
Huszain bég pecsétje. Karácsonyi: i. m. I. 259. l. 245
Gyula város 1722-ben. Karácsonyi: i. m. II. 145. l. 275
Gyula vára 1722-ben. Karácsonyi: i. m. I. 326. l. 275
Harruckern János György. Karácsonyi: i. m. I. 330. l. 277
Nepomuki Szent János szobra. Fényképfelvétel 283
Gyula város 1807-i térképe. Eredetije Gyula város polgármesteri hivatalában. A Városi Múzeumban van egy 1804-i példány is 293
A plébániatemplom főoltárképe 1778-ból. Fényképfelvétel 295
Harruckern Ferenc síremléke. Fényképfelvétel 297
A megyeháza 1793-ban. A gyulai Városi Múzeumban lévő eredetiről 299
A gyulai vár és kastély 1745-ben. Mogyoróssy János : Gyula hajdan és most c. mű 96. l. 301
Gyula város határa 1784-ben. Fénykép a gyulai Városi Múzeumban 309
A gyulai kovácsok céhládája 1774-ből. A gyulai Városi Múzeumban 317
A belvárosi r. kat. elemi iskola 1790-ben. Mogyoróssy János rajza «Emlékjegyzetek a gyulai iskolákról» c. kéziratos művében, a gyulai Városi Múzeumban 331
Báró Harruckern Ferenc. Karácsonyi: i. m. I. 344. l. 335
Hueber Antal. Eredeti olajfestmény a gyulai gróf Almásy-kastély kápolnájában 336
Báró Harruckern Ferencné Dirling Antónia. Éble Gábor: A Harruckern- és a Károlyi-család. 70. l. 337
Harruckern Jozefa bárónő. Ugyanott, 74. l. 339
A gyulai várkastély a XVIII. században. Mogyoróssy színes rajza a gyulai Városi Múzeumban 341
A magyargyulai és a németgyulai bírói pálca. A gyulai Városi Múzeumban 346
Magyargyula pecsétei. Eredeti okiratokról készített rajzok 347
Németgyula pecsétei. Eredeti okiratokról készített rajzok 349
A Belváros 1801 előtt. Az 1722-i Rosenfeld-féle térkép után készült rajz. (Karácsonyi: i. m. II. 345. l.) 385
A Belváros szabályozása 1801-ben. Az 1807-i térkép után készült rajz 387
A grófi kastélykertbe vezető híd a régi sáncárok felett. Fényképfelvétel 391
A gyulai szélmalom. Metszet a gyulai Városi Múzeumban 397
A Bárdos-híd. Fényképfelvétel 409
A földművelés 1785-1840-ben. Grafikon. A Békés megye levéltárában őrzött adóösszeírások alapján tervezte a szerző 417
Gyula város határának északi része 1822-ben. Fényképfelvétel a gyulai kir. törvényszéken lévő eredetiről 419
Gyula város határának déli része 1822-ben. Fényképfelvétel az ugyanott őrzött eredetiről 421
Gyula város és környéke 1783-ban. Egykorú katonai felvétel után készült fénykép 425
Az állattenyésztés 1773-1840-ben. Grafikon. A Békés megye levéltárában őrzött adóösszeírások alapján, tervezte a szerző 427
Az asztalosok céhládája 1818-ból. A gyulai Városi Múzeumban 429
Magyar nyelvű szabó-tanulólevél 1806-ból. Ugyanott 433
Német nyelvű lakatos-tanulólevél 1826-ból. Ugyanott 435
Vidovich György alispán. Berkes Sándor : Békés vármegye közkórházának története c. műben, 8. l. 445
A belvárosi r. kat. elemi iskola 1819-ben. Mogyoróssy János rajza idézett kéziratos művében, a gyulai Városi Múzeumban 449
A belvárosi r. kat. elemi iskola 1832-ben. Mogyoróssy János rajza idézett kéziratos művében 451
Erkel Ferenc szülőháza az Erkel- és a Dürer-emléktáblával. Fényképfelvétel 455
Erkel Ferenc 1845-ben. Fabó Bertalan : Erkel Ferenc emlékkönyv c. mű 67. l. 457
A Bánk Bán-fa. Fényképfelvétel 459
Gróf Károlyi György. Eybl kőrajza 1842-ből, a gyulai Városi Múzeumban 463
Báli meghívó 1846-ból. Ambrus Lajos takarékpénztári igazgató birtokában. Kicsinyítve 465 Vissza