Egyházi szervezés főleg az egykori déli magyar területeken és a bácskai Tisza mentén

Tartalom

A kiadó előszava 5
Bevezetés
I. RÉSZ. EGYHÁZI ÉLET A DÉLI MAGYAR TERÜLETEKEN 21
1. fejezet. Szent István király egyházszervezése 21
A magyarság korai kapcsolatai a kereszténységgel 21
Két érsekség és nyolc püspökség alapítása 1000-1038 között 23
A vitás nyitrai püspökség 26
2. fejezet. A kalocsai-bácsi érsekség 31
Az érsekség második székhelyének: Bácsnak a kérdésére újabb
feltevések 32
A kalocsai egyháztartomány 41
Asztrik érseksége 42
Nyitott egyházi határok 43
Sirmium városa és érseksége 44
A Duna-Száva köze 46
A bolgár birodalom 46
Bizánc terjeszkedésének megtörése 47
Szerémvár megszerzése 47
A Szerémség végig változatlanul Kalocsához tartozott 48
Harmadik érseki székhely felállításának terve 1344-ben 49
3. fejezet. A Száva alatti területek, a boszniai és a szerémi püspökségek 50
Bosznia 50
Szláv schismatikusok 54
Túlsó Szerémség 54
A szerémi püspökség alapítása 57
A kői monostor 58
Vándor püspök? 59
Új szerémi székhely keresése 61
Apátságok: Szentgergelyi 61
Szávaszentdemeteri görög 62
Második püspöki székhely: Szenternye 65
Püspök- és érsekválasztás 66
Szerémi püspöki panaszok 67
A szerémi püspökség sorsa a török után 68
4. fejezet. Péterváradi, kamonci, szegedi és egyéb egyházi adalékok 70
A bélakúti apátság 70
Duna-Tisza közti monostorok 71
Hiteles helyek 72
A kamonci husziták 72
Az ún. „Huszita Biblia": premontrei fordítás 74
1478-i kamonci templomi vita 75
A kamonci plébánia „exempt" jellege 76
Az újlaki 1456-1461 közti csodás gyógyulások kivizsgálása 77
A domonkos apácák rémülete a töröktől 1521-ben 78
A szegedi premontrei apácák sorsa 78
A szegedi barátok dicsérete 83
A szegedi házfőnökök mint csanádi püspöki helynökök 84
Szeged a középkorban nem volt „exempt" plébánia 85
A „megyei" hovatartozás elmosódott tudata 85
Szeged a kalocsai-bácsi főegyházmegyéhez tartozott 86
Nádasdy püspök intézkedései 87
A szegedi városi magisztrátus félreértése 88
A váci püspök igénye - Csak Kalocsa hallgatott 90
Az „exempt" jelleg 1775-i pápai megszüntetése 91
5. fejezet. Kun, moldvai és dalmát püspökségek 93
Dalmát és egyéb balkáni püspökségek címeinek adományozása 97
6. fejezet. A nándorfehérvári püspökség 101
Apostoli vizitátorok a XVI. sz. második felében 103
Jezsuita misszionáriusok 103
A bári érsek küldetése 104
Szendrői-belgrádi püspökök 104
Viták a belgrádi hívek között 105
Boncarpi püspök 1643 106
Ibrissimovich belgrádi püspök, 1647-1650 106
1649. évi bérmakörút a hódoltságban 107
Benlich belgrádi püspök, 1651-1674 109
A boszniai püspök térhódítása Djakovó körül 1657-ben 110
A belgrádi püspök plébániái 1651-ben 111
Püspöki jelentések 1651-1673-ig 112
Az 1651-es körút 112
1652: a Dráva-Száva közén 113
Az 1653. évi hódoltsági nagy körút: papszentelések 114
Bérmálások a pécsi egyházmegyében 114
Bácska leírása, a hajdúk betörései 114
Kalocsai főegyházmegyei 1653-i bérmaút 115
Martonos és Szeged leírása 116
Csanádi egyházmegyei helyeken 117
Temesvári fogságbavetése 117
1654-55-i püspöki ténykedése 118
1656-i körút 118
A Duna mentén utazás Pest-Budára 119
Kitérő: Esztergom 119
Átmenet az egri püspöki egyházmegyébe: Gyöngyösre 120
Kiszállások a környékre és a Jászságba 120
A váci egyházmegye területén 121
1656 őszén hazatérés a pécsi területen át 122
1657. évi püspöki út Belgrádba és Szendrőbe 122
összesítés az 1651-57 közti püspöki ténykedésekről 123
A veszprémi püspök igazoltatása 124
1658. évi vizitációs körút 124
Statisztikai adatok a hódoltsági katolikusokról 124
A Zsinati Kongregációhoz küldött 1651-57-i jelentés 125
A szerémiek 1663. évi levele a missziós püspök érdemeiről 126
összefoglaló jelentések az 1659-1664 közötti ténykedésekről és
a közállapotokról 127
1669. évi püspöki jelentés az utóbbi négy évről 128
Ellentétek a vladikákkal 130
Benlich püspök utolsó jelentése 1673-ban 130
Benlich utolsó tervei és halála 131
1675 utáni belgrádi püspökök 131
7. fejezet. További hódoltsági egyházi adatok 134
Jezsuita misszionáriusok Pécsett 135
A csanádi egyházmegye, főleg Temesvár, a hódoltság idején 137
A váci egyházmegye 1673-75-ben 139
Az 1611-ben felállított görög egyesült püspökség 139
A licenciátusok 141
A reformáció hatása 142
A főpásztorok hiánya 144
8. fejezet. Az 1054-i egyházszakadás következményei 147
Görögkeleti szerb püspökségek Magyarországon 148
II. RÉSZ. EGYHÁZI SZERVEZÉS A BÁCSKAI TISZA MENTÉN
A XVIII. SZÁZADTÓL 150
1. fejezet. A görögkeleti szerb Egyház 150
Görögkeleti szerb plébániák szervezése 150
Az 1750 körüli elvándorlás során az egyházi ingó vagyon megosztása 152
összeírások a bácskai görögkeleti szerbekről 153
A Csajkás kerület szerb plébániái 1807-ben 156
Lelkipásztori kapcsolatok az ortodox és a katolikus egyház közt 158
A szerbeknél szolgáló katolikusok lelki gondozása 158
Szerb templomok építése 1758-1774 között 160
2. fejezet. A rom. kat. Egyház helyi szervezetei 162
Ismeretlen egyházmegyei határok 162
Mit tartalmaznak az 1733. és 1753. évi összeírások 163
A plébániákról csak elszórtan találhatók korai adatok 164
Esperes-kerületi beosztás 165
12 szerb falura javaslat 166
A Consistorium 1766-ban elodázza a döntést 167
További átcsatolások és az 1776-os kerületi beosztás 167
3. fejezet. Kanizsa 169
Legkorábbi kanizsai egyházi adatok 170
Az első lelkészek és plébánosok 171
Az anyakönyvek 1755-től vannak meg 172
A szabadkai anyakönyvek adatai 1732-től 172
Főleg törökkanizsai adatok 1744-1752 közötti években 173
1750. okt. 1-től 1753. márc. 31-ig hiányoznak az anyakönyvi adatok 174
Szerzetesek koledálási rendje 1748-ban 174
Községi előfogatok kirendelése 1751. januárjában a szabadkai ferencesek részére a zentai és kanizsai kiszállásokhoz 175
1753. márc. 21-től dec. 4-ig ismét sok adatot anyakönyveztek Szabadkán Kanizsáról 176
1754-ben még nem önálló plébánia 177
1754. jan. két kanizsai szerb fiú a ferenceseknél kapott menedéket 177
Az 1754. okt. 3-án kötött javadalmi szerződés a ferences káplán eltartására 177
1756. évi összeírási adatok 178
Kápolna és templom építésére adatok 1746-1768 közt 179
A plébánialak felépítése 180
Adatok 1773-ból és 1797-ből a templommal kapcsolatban 181
Statisztika a lakosságról 181
Romok, kálvária, szállások 182
Plébánosi javadalom 183
Az egyházi alkalmazottak fizetése 184
Az 1756, 1762, 1763. évi egyházlátogatási okmányok 184
Az 1767. évi Vis. Can. érdekesebb hitéleti adatai 186
1767 utáni adatok 188
4. fejezet. Zenta 190
Legkorábbi zentai egyházi adatok 190
1734-ből egy bérmálási adat 191
A szabadkai anyakönyvek hiányos adatai az 1750-54. évekből . 192
1754. májusában Zentát még nem tekintették önálló plébániának 193
P. Oszlányi 1754. nov. 1-e előtti javadalmi szerződése 193
Az 1756. jan. 26-i városi igazolás 194
P. Oszlányi 1754. jún.-tól biztosan Zentán lakott 194
1758-tól Mikoss Jakab az első zentai plébános 195
Az 1758. okt. 28-án kötött plébánosi párbérszerződés 195
Mikoss utóda 1768-tól 197
Az anyakönyvek szomorú sorsa 197
Az első templom 1769-i leégése. 1770: új templom építése 197
Plébánialak csak 1772-ben épült 199
Statisztika a lakosságról 199
A plébániai javadalom 201
Az értékes 1756. évi első egyházlátogatási okmány adatai 203
Az 1762/3. évi Visitatio 203
1767A Vis. Can.: egy török kereskedő áttérése 204
A zentai csata emléke 204
Vegyes hitéleti adatok 1763-1777 között 205
5. fejezet. Becse 206
1757-1762-ig két szegedi minorita volt itt lelkész 206
1763-tól 1770-ig szabadkai ferencesek vezették a plébániát. 1771-
től világi papok 207
Anyakönyvek 1757-től 209
Kápolna- és templomépítési adatok 1758-tól 1786-ig 209
A templom 1828-1830. évi újjáépítése 210
Folytonos panaszok a lelkészlakás, a plébánosi és egyéb egyházi
javadalmazások miatt 1763-1771-ig 211
A plébániai javadalom 1771. évi javítása 213
1773 után épült a plébánialak 214
A javadalmazások erős javulása 215
Statisztika a lakosságról 215
Katolikus németekről adatok 1762-1774 között 216
A német hívek nagy beadványa 1802. júl. 4-én az érsekhez 217
További adatok a németekről 1804-1840 közt 219
Az 1767, 1783, 1794, 1823. és 1840. évi Vis. Can. okmányok
néhány adata 219
Egyházi menedékjog 1765-ben 220
Hitéleti, házassági, alapítványi ügyek 1766-1770-ben 221
A becsei plébánia filiái 222
6. fejezet. Ada 223
1762. aug. elejétől volt Adának helyben lakó lelkésze 223
Panaszok Boroviák és Szabó János plébánosok ellen. 1767-1771 224
Plébánosok váltják egymást 1771-től 1807-ig 226
Anyakönyvek 1762. aug.-tól 227
Az első templom 1760-ban épült, s 1795-ben a mai 227
A plébánialak 1764-ben épült 229
A plébánosi javadalom alakulása 1763-tól 1778-ig 229
Statisztika a lakosokról, 1756-1840 230
Az 1762, 1767 stb. Vis. Can. okmányok néhány adata a hit- és
erkölcsi életre, stb 232
1765-ben a vm. vasárnap tartatott vizsgálatot 233
1777: egyházi menedékjog 234
7. fejezet. Péterréve 235
Óbecsei lelkészi adatok a faluról 1763-1769-ből 235
1767/8-ban már ki volt mérve a katolikus temető 236
Az első templom 1772-ben épült 236
1805-ben épült a mai templom 237
Már 1775-ben kértek saját lelkészt 237
Az 1776-i új párbérszerződés 238
Az első helyi lelkész 1776. évi kinevezése és új temető ügye 238
Kondray Ferenc az első lelkész 239
A lelkész kezdetben öccsénél, az 1774-ben épült tanítói lakásban, lakhatott 240
A Kondray-család méltatása 240
Az 1777-ben és 1793-ban épült plébánialakok 241
A második plébános: 1799-től: Babay József 241
Az 1806. évi előnyös párbérszerződés 242
A plébános és mások jövedelme 242
Statisztika a lakosságról, 1763-1840 között 243
1781-ben rutén, 1794-ben szlovák családok is telepedtek le 243
Néhány hitéleti adat 245
8. fejezet. Martonos 246
Hódoltsági egyházi adatok Martonosról 246
Korai adatok a martonosi magyarokról a kanizsai okmányokban 247
A szegedi tricesimator 1689. évi levele a martonosi templomról 248
A középkori martonosi szentségmutató sorsa 249
Martonos mint az ókanizsai plébánia leányegyháza 250
1776/7-ben épült új templom 250
1780-tól volt helyben lakó lelkésze 250
1790-1815-ig a piarista Szalay Miklós volt a plébános 251
A plébánialak 1783 előtt épült; az új 1813-ban 252
1808-1813-ban a Kamara újabb templomot építtetett 252
A temetőről adatok 253
Statisztika a lakosságról, 1762-1840 közt 253
A plébániai javadalom alakulása 1778-tól 254
Hitéleti adatok 255
9. fejezet. Horgos 256
Három Egyház vitája a két puszta hovatartozandóságáról 256
A vitát a dorozsmai plébános 1772. jan. 6-i levele indította el 258
1772 nyarán (jún. 26. - júl. 7.) levélváltás a Váci Püspöki és a
Kalocsai Érseki Szentszék közt 259
A földesúr 1772. júl. 3-i beavatkozása 259
Kalocsa 1772. júl. 15-i válasza Kárász Miklósnak 260
Kalocsa 1772. aug. 19-én Batthyányi érsekhez küldte az iratokat Pestre 261
Az érsek az ügy kivizsgálásával Glaser Gábor kanonokot bízta meg 1772. aug. 28-án 261
A helyszíni vizsgálat lefolyása 262
Huczka Mihály 1772. szept. 5-i nyilatkozata és ügyködése . . 262
Glaser kanonok 1772. szept. 27-i nagy jelentése 263
Az érsek 1772. okt. 10-i széljegyzetei 263
Glaser 1772. dec. 24-i viszontérvei 264
Két főesperesi jelentés Vácott 265
A földesúr Kárász érvei 266
1772. dec. 28-i és 1773. jan. 19-i dorozsmai jelentések 267
Bács vm. alispánjának 1773. jan. 20-i tájékoztatója 267
A Kalocsai Szentszék 1773. márc. 10-én elfogadta Glaser álláspontját 268
Horgos elöljáróságának 1773. ápr. 2-án kelt jegyzőkönyve Kanizsa mellett 268
A dorozsmai plébános ragaszkodik Szentpéterhez, 1773. ápr. 10. 269
Batthyányi érsek 1773. ápr. 22-i engedékeny levele Migazzi váci bíboroshoz 269
A dorozsmai plébános 1773. máj. 11-i válasza az elöljáróság tanúságára 270
Vác 1773. aug. 28-án a döntőbírói megoldást választotta 270
Kárász 1773. jún.-ban egy szegedi minoritát hozott Szentpéterre.
Kalocsa nem engedi Horgos gondozásának elhagyását 270
Migazzi 1773. jún.-ban döntőbírónak Klimó pécsi pk.-öt kérte fel 271
A pécsi pk. 1773. aug. 23-án vállalja a feladatot 271
Vác 1773. szept. 24-én megküldi bizonyítékait és érveit Pécsre 271
Batthyányi érsek is elfogadta a döntőbírót 272
1774. márc. 18-án kirobbant az ellentét Dorozsma és Kanizsa között 273
1774. ápr. 18-án a kanizsai káplán kiköltözött a horgosi lelkészlakásba 274
Vác a dorozsmai káplán jelentéseire 1774. ápr. 29-én és máj. 2-án
engedékenységre hajlik 274
A horgosiak köszönete a náluk lakó papért 1774. ápr 275
A döntőbíró 1774. szept. 30-tól kitűzte a tárgyalást 276
A Pécsett 1774. okt. 4-én keltezett ítélet 276
Vác és Kárász fellép az ítélet ellen, 1774. okt. 25 277
A Dorozsmáról elűzött káplán is 1774. okt. 15. - dec. 23. közt védi Vác érdekeit 278
A kanizsai plébános 1774. okt. 13-án kötött párbérszerződése Horgossal 279
Vác Csongrád vm.-vel a helyszínen megvonatja a határt 279
A Szegeden 1774. nov. 5-én felvett határkijelölési jegyzőkönyv 280
Vác felkérte 1774. nov. 17-én a kalocsai érseket: mondjon le Horgosról 280
A Váci Szentszék kérelmére Glaser kanonok észrevételei, 1774. dec. 10 281
Batthyányi érsek szemrehányó válasza a Váci Szentszéknek, 1774. dec. 23 282
Dorozsma és Vác még ekkor sem akarta az ítéletet tudomásul venni 282
Az érsek 1775. febr. 28-án kelt újabb ingerült válaszára Vác elhallgatott 283
Az 1775. máj. 7-i horgosi bérmálást az érsek végezte 283
A horgosi lelkész 1777. ápr. 6-i panaszlevele a földesúr és ispánja
részéről őt érő megaláztatásokról 284
Vác 1776/7. évi próbálkozása az új kalocsai érseknél 285
Patachich érsek 1777. jún. 10-i és szept. 18-i elutasító válaszai Vácnak 285
A földesúr Kárász 1778. máj. 20-i pálfordulása 286
Az 1778. máj. 30-án és aug. 9-én kötött új párbérszerződés 286
Klimó püspök ítéletének kritikája 286
Dorozsma kérelmére 1779. ápr.-ban Migazzi bíboros felújítja igényét 287
Patachich érsek 1779. ápr. 24-i elutasító válaszára Vác újra a határt vette elő 287
Az Érseki Szentszék nem válaszolt Vácra, még érseki sürgetésre sem 288
1781-ben adatok Csongrád vm. névtárához 289
1787-ben II. József Szentpétert Horgos filiájává rendelteti 289
1787-ben Horváth János lett a horgosi plébános 290
Kalocsa csak 1816-ban adott ki értesítést Szentpéter 1781-i átcsatolásáról 291
A kegyuraság kérdése 292
A lelkész kezdeti jövedelme 1774/5-ben 292
A lelkészlakás 1774. márc. 18-ra elkészült 292
Egerland után 1775. ápr. 18-án Szabó Ádám lett a lelkész 293
Az 1778. máj. 30-i új párbérszerződés módosítása aug. 9-én 293
A lelkészi jövedelem alakulása, s a lelkészek váltakozása 1775 után 294
Kezdeti ideiglenes kápolnák 294
1774. évi ismeretlen eredetű segélykérvény templom építésére 294
Az 1776-ban épült templom 296
A Helytartótanács 1780-ban újból adatokat kért az építendő templomról 296
1787-ben jelentős államsegély az épülő templomra, de az csak 1795-ben készült el 296
Az 1774-i lelkészlakás után 1806-ban épült az új plébánialak 297
Az 1774. ápr. 17-től 1778. okt. 25-ig vezetett horgosi anyakönyv elveszett 298
A horgosi kápláni állás szervezését is II. József rendelte el 1787-ben 298
Statisztikák a lakosságról az 1774-1840. évekből 299
Néhány egyéb hitéleti adat 301
10. fejezet. Szenttamás 302
1783-tól fokozott egyházi ellátást igényel 302
Az 1784-ben épült kápolna megáldása; Hegyeshez, Temerinhez vagy Becséhez való csatolása, vagy önálló legyen? 303
1785-től helyben vezették az anyakönyveket 304
1803-ban és 1814/5-ben újabb templomok épültek 304
1803: plébánialak is épült 305
Statisztika a lakosságról, 1764-1840 305
Vallási-nemzetiségi ellentétek kirobbanása 1801-1804-ben 305
Filiák 309
Bunyevác katolikusok 310
A plébániai javadalom 310
11. fejezet. Mohol 311
Említés 1783-ban bunyevác, 1794-ben egyben tót katolikusokról 311
1803-tól kezdődött a magyarok erősebb betelepülése 311
1804: Katolikus temető és kereszt megáldása 312
A hívek 1804. nov. 15-én kértek engedélyt templom és iskola építésére 312
Kosztolányi adai lelkész nagyon megszerette a moholiakat 313
Az 1805. okt. 13-án kötött párbérszerződés 313
1805. nov. 9.: a hívek hálálkodása 313
Davidek István az első helyben lakó lelkész 1805. nov.-től 313
1805-től vezették a moholi anyakönyveket 314
1849-ben pusztult el a moholi plébániai levéltár 314
1805-ben épült az első templom, a jelenlegi 1824-5-ben 316
A plébánialak kérdése 316
A további plébánosok hányatott sorsa 316
Kezdettől fogva volt megfelelő plébániai javadalom 317
Statisztika a lakosságról, 1764-1840 317
Filiái 318
Hitéleti adatok 319
Az 1823-as és 1840-es Vis. Can. közreműködői 319
12. fejezet. Földvár 320
A hívek 1806 előtt templom építésére kértek engedélyt 320
Koplányi János volt 1806-tól az első helyben lakó lelkész 321
Anyakönyvek is megvoltak 1806-tól 321
Az 1806-os templom helyett Ferenc király 1807-i látogatásakor személyesen rendelte el az újnak az építését 321
A templom mégis csak 1832-ben épült meg 323
Az 1848/9-es szomorú események 323
Plébánialak építése 1807-ben, majd 1830-ban 324
Az első három plébános jövedelmének alakulása 324
Statisztika a lakosságról, 1764-1840 325
Bérmálási, s egyházellenőrzési adatok 325
Kántortanító, harangozó, stb 327
13. fejezet. Túrja 328
Az 1840. évi szenttamási Vis. Can. adata Túrjáról 328
Statisztika a lakosságról, 1764-1840 328
14. fejezet. A Csajkás kerület községei 330
A titeli plébánia felállítása 1769-1770-ben 330
1765-ben Kátyon kápolna épült 331
A zsablyai lelkészség szervezése, 1787-1805 332
További egyházi szervezések 332

Témakörök