1.054.457
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Élmények és tanulságok
| Kiadó: | Magyar Történelmi Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
| Oldalszám: | 933 oldal |
| Sorozatcím: | Magyarország újabbkori történetének forrásai |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Gaal Jenő nyug. műegyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia igazgató és r. tagja, 1926 június 5-én kelt levelében "Élmények és Tanulságok" című emlékiratait kiadásra felajánlotta a Magyar... TovábbElőszó
Gaal Jenő nyug. műegyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia igazgató és r. tagja, 1926 június 5-én kelt levelében "Élmények és Tanulságok" című emlékiratait kiadásra felajánlotta a Magyar Történelmi Társulatnak és egyúttal a Társulat rendelkezésére bocsátotta a szükséges költségeket is. A Társulat a kiadást készségesen magára vállalta, mert kétségtelennek tartotta, hogy a nagyműveltségű, éles megfigyelőképességgel bíró tudós szerzőnek emlékiratai forrásértéket jelentenek, főleg az 1867-i kiegyezést követő korszak történetére vonatkozólag és ennek következtében beillenek a Társulat munkaprogrammjába. Az emlékiratokban valóban rendkívül sok korjellemző adatot, megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló jellemrajzokat és helyzetképeket, meggyőződésből fakadt kritikákat és ténymegállapításokat találunk. De elénk tárul a közügyért önzetlenül fáradozó és harcoló egyén sok-sok akadályokba ütköző közéleti pályájának képe is, amelyből azt az egy tanulságot mindenesetre levonhatjuk, hogy mindenkinek megadatik a mód és a lehetőség a haza iránt tartozó kötelességek becsületes teljesítésére.Gaal Jenő hosszú éveken át dolgozott emlékiratain. Különösen arra volt tekintettel, hogy előadásának hangja minél tárgyilagosabb legyen. Az igazságot kereste ugyan, de óvakodott az elsietett kritikától. Ha egyénekről, pártokról, tervekről vagy bevégzett eseményekről ítéletet mondott is, abban méltányos és körültekintő igyekezett lenni. Ez a lelkiismeretes mérlegelés volt az oka annak, hogy emlékiratait többször átjavította és különösen azokat a részleteket szövegezte át újból vagy hagyta ki egészen, amelyeket eredetileg talán a pillanatok hatása alatt vetett papírra, amelyekről azonban lehiggadt fontolgatás után beismerte, hogy módosításra szorultak. Víg Albert nyug. helyettes államtitkár, Gaal Jenő legrégibb barátainak egyike és Társulatunk másodalelnöke: Lukinich Imre, akiket Gaal Jenő annakidején emlékiratainak gondozására felkért, teljesen alkalmazkodtak a szerző szándékaihoz; figyelembe vették az általa végzett javításokat és a szöveget úgy rendezték sajtó alá, ahogyan azt a szerző maga óhajtotta és tette volna... Vissza
Tartalom
| Előszó | V |
| Víg Albert: Gávai Gaal Jenő | VII |
| Gróf Széchenyi István | |
| A megújhodás kora | |
| Gávai Gaal Jenő életének folyása | |
| Gávai Gaal Jenő írói munkássága | |
| Főbb művei | |
| Szemelvények írásaiból és beszédeiből | |
| Gávai Gaal Jenő egyénisége | |
| Tevékenysége, lelkülete, gondolkozása, szellemi iránya, módszere | |
| Élmények és tanulságok | |
| Bevezetés | 1 |
| 1846-1870. Származás. Gyermekkor. Első ifjúság. Fiatal férfikor 1346-1870 | 5 |
| A gávai Gaal-család | |
| Szülői ház | |
| Első iskoláztatás | |
| Középiskolai bevezető tanulmányok | |
| Lieb Miska, a későbbi világhírű Munkácsy Mihály | |
| Az uralkodó pár körutazása az Alföldön | |
| A sziondai és bassarágai bérlet | |
| A selmecbányai és a pozsonyi liceumban | |
| A Széchenyi-rekviem | |
| Az 1861. évi képviselőválasztás | |
| Egyetlen költői kísérletem (1863) | |
| A régi Magyarország emlékei Pozsonyban | |
| Atyám intelme | |
| Pályaválasztás | |
| Jogi tanulmányaim Pesten | |
| Az 1865-66-i országgyűlés | |
| A kis követek között | |
| Az 1866-i osztrák-porosz háború | |
| Egyetemi tanulmányaim Bécsben | |
| Pályatársak | |
| A koronázás | |
| Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia "Wodianer utazási ösztöndíj"-ára | |
| Válságos fordulat a családi gazdaságan | |
| Művészeti tanulmányok Czigler Győző társaságában | |
| 1871-1878. Közéleti pályám kezdete | 61 |
| Első lépések | |
| Arad megye, Arad sz. kir. város s az aradi kereskedelmi és iparkamara szolgálatában | |
| A Kamara szervezésének munkálatai | |
| I. Ferenc József látogatása Aradon (1872) | |
| Az 1873. évi bécsi világkiállításon | |
| Európai tanulmányúton (1874) | |
| A kamarai élet fejlesztése | |
| Jelöltetésem a battonyai kerületben | |
| Csiky Gergely buzgólkodása | |
| Az Aradi Gazdasági Egyesület élén | |
| A kisjenői, pankotai és pécskai vándor-közgyűlések | |
| A statisztikai kongresszus | |
| A kamarai első nagy évi jelentés | |
| Az Aradi Gazdasági Egyesület és vidéki gazdakörei | |
| A közhangulat | |
| Az 1867. évi közjogi kiegyezés alapján állott úgynevezett egyesült ellenzék | |
| 1879-1893. A Képviselőházban | 85 |
| Küzdelem a pécskai választókerületért | |
| Képviselővé választatásom | |
| Két évig pártköteléken kívül | |
| A székesfehérvári gazdasági kiállítás és az 1879. évi közgazdasági kongresszus | |
| Első parlamenti beszéd (az 1872. évi ipartörvény reformja) | |
| Az 1881. évi képviselőválasztások | |
| Versengés a pécskai kerületért | |
| Megválasztatásom Világoson | |
| Tanulmányúton Olaszországban és Nyugat-Európában | |
| Az 1883. évi nemzetközi villamossági kiállítás Bécsben | |
| Az ellenzéki hangulat emelkedése | |
| Az 1884. évi aradi nagy összejövetel | |
| Újabb versengés a pécskai mandátumért | |
| Gróf Apponyi Albert mint bizalmiférfiú | |
| Megválasztatásom gróf Károlyi Tiborral szemben | |
| Az 1885. évi országos kiállítás és a nemzetközi gazdasági kongresszus | |
| Gróf Károlyi Sándor szerepe | |
| A kongresszus sikere | |
| Lesseps Ferdinánd aradi látogatása | |
| Szövetkezeti mozgalmak | |
| Tanulmányúton Észak-Európában | |
| 1893-1894. A Képviselőházban és a hivatalban | |
| Az 1887. évi költségvetési vita | |
| A német és az olasz kereskedelmi szerződések | |
| Az állategészségügyi törvény | |
| Tanulmányúton a Keleten | |
| A pécsi országos borászati kongresszus | |
| Az új véderő törvényjavaslat | |
| Az 1889. évi párizsi világkiállítás | |
| A szőlészet terén tett nagy kísérletek Franciaországban | |
| Dél Európában | |
| Az 1890. évi politikai helyzet | |
| Az aradi iparkiállítás | |
| Az aradi fa- és fémipari szakiskola | |
| Az Országos Ipartanács megalakulása | |
| A vasárnapi munkaszünetről és a munkások betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslat | |
| A Kir. József-Műegyetemen magántanárrá habilitáltatásom | |
| Baross Gábor ajánlata a fiumei tengerészeti hatóság vezetésének elfogadása iránt | |
| A koronázás negyedszázados emlékünnepe | |
| Wekerle Sándor miniszterelnöksége | |
| A Vaskapu és az Alsó-Duna szabályozásának munkái | |
| A valutaszabályozás | |
| A romániai nemzetiségi mozgalmak | |
| A politikai élet hullámzása | |
| A politikától való szabadulás gondolata | |
| A kereskedelemügyi minisztériumban | |
| Tanulmányúton Angliában | |
| 1894-1913. A Műegyetem és az Akadémiában | 147 |
| A Kir. József-Műegyetem nemzetgazdaságtani tanszékén | |
| Az 1896. évi választások | |
| Báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége | |
| Az ezredéves ünnepségek és a nagy általános nemzeti kiállítás | |
| A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választatásom | |
| Akadémiai székfoglalóm: Carlyle Tamás társadalompolitikai rendszere | |
| Arad sz. kir. város és Arad megye monográfiája | |
| Tanulmányúton Oroszországban | |
| Nemzetgazdaságtani kézikönyvem két kötete | |
| Széll Kálmán miniszterelnöksége | |
| Gróf Apponyi Albert a Képviselőház elnöke | |
| Gróf Széchenyi István nemzetfejlesztő politikai rendszere | |
| Berzeviczy Gergely élete és művei | |
| A Nemzetközi Statisztikai Intézet budapesti közgyűlése | |
| A "Népszerű Főiskolai Tanfolyam" (University Extension) szervezete | |
| Láng Lajos minisztersége és a kereskedelemügyi államtitkárság felajánlása | |
| Gróf Tisza István házelnöksége | |
| 1904-1908. A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületben | 229 |
| A Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesületben mint a magyar kormány állandó képviselője | |
| A közállapotok elfajulása | |
| A szabadelvű párt bukása | |
| Justh Gyula a Képviselőház elnöke | |
| Gróf Apponyi Albert a negyvennyolcas függetlenségi pártban | |
| Az Országos Alkotmánypárt | |
| A koalició kormánya | |
| Gróf Tisza István félreállott | |
| Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a huszadik század elején | |
| II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala | |
| A Magyar Társadalomtudományi Társulat megalkotása | |
| Az Országos Szabadoktatási Kongresszus Pécsett | |
| Berzeviczy Gergely kakaslomnici ősi kastélyán a Magyar Tudományos Akadémia emléktáblájának elhelyezése | |
| A londoni erkölcsnevelésügyi kongresszus | |
| 1909-1914. A Főrendiházban. Szociálpolitikai tevékenységem | 283 |
| Főrendiházi örökös tagság | |
| A birtokpolitikai nagy szaktanácskozmány | |
| Széchenyi mint iparfejlesztő | |
| Emlékbeszéd Falk Miksa felett | |
| A bécsi vadászati kiállítás magyar csoportja | |
| Az 1910. évi luganói értekezlet | |
| Emlékezés Kautz Gyulára | |
| Khuen-Héderváry kormánya | |
| A Tisza-Andrássy-féle kibontakozási tárgyalások | |
| A Kivándorlási Tanács megalakulása | |
| A Széchenyi-ciklus | |
| Széchenyi eszmevilága | |
| A drezdai nemzetközi egészségügyi kiállítás | |
| A választójog az O. M. G. E.-ben | |
| Nemzetgazdaságtani és szociálpolitikai vezérfonal | |
| Sándor Józsefnek, az Emke vezérének intelme a Közművelődési Tanácsban | |
| A közegészségügyi szaktanácskozmány | |
| A szociális kurzus | |
| Lukács László kormánya | |
| A balkáni háború | |
| Gróf Tisza István a Képviselőház elnöke | |
| A londoni munkásügyi nemzetközi értekezlet | |
| Az 1912. évi nemzetközi szociális hét Zürichben | |
| Gróf Tisza István miniszterelnöksége | |
| Rómában | |
| A nagyháború kitörése | |
| 1915-1918. Élményeim a világháború idején | 357 |
| A háború eseményei | |
| A társadalom hazafias-emberbaráti mozgalmai | |
| Háborús előadások | |
| A Fajegészségügyi Bizottság | |
| A Magyar Gazdaszövetség birtokpolitikai tanácskozmánya | |
| Visszavonulásom a Kir. József-Műegyetemen | |
| Magyarország iparát, kereskedelmét, közlekedését és államháztartását ismertető munkáim | |
| A Főrendiház bizottságaiban | |
| Szaktanácskozások a munkaközvetítésről | |
| Strobl Alajos szobrásművész műtermében | |
| I. Ferenc József király halála | |
| IV. Károly király trónralépése | |
| Koronázása | |
| Thessedik Sámuelről szóló munkáim | |
| Az Országos Közoktatási Tanácsban | |
| Politikai válságok | |
| Gróf Esterházy Móric miniszterelnöksége | |
| Az egyelőre utolsó üdvözlő beszéd a magyar Arad megye nevében | |
| A "Falu gondozása" | |
| Wekerle Sándor kormánya | |
| A bomlás jelei | |
| A kor erkölcsi süllyedése | |
| A Széchenyi-ciklus harmadik szakasza | |
| Bezerédj Pál emlékezete | |
| A társadalmi összhang | |
| Szentirmai Imre levele | |
| Az 1918. évi bel- és külpolitikai helyzet hullámzása | |
| A bomlás megindulása | |
| A Wekerle-kormány bukása | |
| IV. Károly kiáltványa | |
| A Képviselőház feloszlása | |
| Belső forrongások | |
| 1918-1919. A forradalmi mozgalmak alatt | 485 |
| A szociális forradalom | |
| A nemzetiségek forrongása | |
| A gyulafehérvári proklamáció | |
| A külföldi tanulmányozó missziók | |
| A Területi Integritást Védő Liga | |
| A március 21-i forradalom | |
| A proletár-diktatúra | |
| A felfordulás fokozódása | |
| Toborzás a vörös hadseregbe | |
| A külpolitikai helyzet | |
| A túszok | |
| A szociális termelés | |
| Ellenforradalmi kísérletek | |
| Az aradi kormány | |
| A szegedi kormány | |
| A júniusi (24) ellenforradalom | |
| A bolsevikok rémtettei | |
| Az ántánt a tanácskormánnyal nem áll szóba | |
| A román csapatok átlépik a Tiszát | |
| Romanelli felhívása a magyar néphez | |
| Az ellenséges megszállás | |
| József királyi herceg kiáltványa | |
| Friedrich István átmeneti kormánya | |
| A nemzeti irányú berendezkedés | |
| A kommunista gyilkosságok leleplezése | |
| A román katonák harácsolása | |
| A magyar nemzeti hadsereg megalakulása a Tisza és a Maros összefolyásánál | |
| Az antibolseviki komité (A. B. C.) | |
| A szegedi kormány küzdelmei | |
| Az új választási rendelet | |
| A megszállott országrészek magyarságának szenvedései | |
| A menekültek | |
| A belső és külső állapotok hullámzása | |
| 1919 november 2-1920 junius 4, Közvetlenül Trianon előtt | 583 |
| Sir George Clark, az antant diplomata kiküldöttének tanácskozásai Budapesten | |
| A román csapatok távozása | |
| A magyar nemzeti hadsereg bevonulása | |
| Horthy Miklós fővezér kiáltványa | |
| A magyar nők zászlaja | |
| Huszár Károly kormányelnöksége | |
| A pozsonyi és kolozsvári menekült egyetemi tanárok | |
| Keynes könyve a békeszerződés készítésének rejtelmeiről | |
| A közhangulat | |
| Egyes külföldi államok rokonszenve Magyarország iránt | |
| A magyar békedelegáció a párizsi értekezleten | |
| Gróf Apponyi Albert expozéja | |
| Szónoki sikere | |
| Tiltakozó gyűlések | |
| Önvédelmünk | |
| A magyarság kulturális egységének fenntartására irányuló törekvések | |
| A magyar békefeltételek hivatalos szövege | |
| Válaszunk: az elszakítandó részeken rendeljék el a népszavazást | |
| A nemzetgyűlés megnyitása (1920. február 16) | |
| A pártok versengése | |
| Horthy Miklós kormányzóvá választatása (1920. március 1.) | |
| Eskütétele | |
| A Főrendiház ú. n. vigiláló bizottságának ülése (1920. március 9.) | |
| Simonyi-Semadám Sándor kormánya | |
| A Külügyi Társaság megalakulása | |
| A magyarság veszélyes helyzete | |
| Látogatásom gróf Apponyi Albertnél (1920. április 23.) | |
| Magánkihallgatáson a kormányzónál | |
| Millerand levele | |
| A magyar kormány válaszjegyzéke | |
| Trianon (1920. június 4.) | |
| 1920 június-1922 augusztus Trianon után | 653 |
| Gróf Apponyi Albert jászberényi beszéde (1920. június 6.) | |
| Gróf Teleki Pál kormánya (1920. július 22.) | |
| Gróf Czernin Ottokár, volt közös külügyminiszter emlékiratai | |
| Emlékirat Arad megye visszacsatolása érdekében | |
| A határkiigazítás munkálatai | |
| A világpolitikai helyzet változása | |
| Belső küzdelmeink | |
| Gróf Teleki Pál szegedi beszámoló beszéde | |
| Az elszakított országrészek denacionalizálása | |
| Az ipari munkaügyi kodifikáló bizottság élén | |
| Hegedüs Loránt pénzügyminisztersége | |
| A nyugatmagyarországi kérdés német megvilágításban (Jürgen Diederich Hahn volt német miniszter) | |
| A főrendek tizes-bizottságának értekezlete | |
| A Magyar Ki- és Visszavándorlókat Védő Iroda | |
| József királyi hercegnél | |
| A legitimizmus | |
| IV. Károly megjelenése a nemzeti palotában | |
| Az antant álláspontja | |
| IV. Károly 1921. évi április 2-án keltezett kiáltványa | |
| Gróf Bethlen István kormánya | |
| Trianon bírálata az angol parlamentben | |
| Gróf Apponyi Albert ötvenéves közéleti pályafutása. (1921. május 28.) | |
| A magyar törvényhozás és társadalom hódolata | |
| Tanulmányi séta a megszállott Arad városában | |
| A város és a megye közállapotai | |
| Gróf Apponyi Albert szózata az 1921. évi Helikon ünnepén | |
| A nyugat-magyarországi kérdés | |
| A velencei értekezlet | |
| IV. Károly megjelenése Sopronban (1921. október 21.) | |
| A magyar kormány álláspontja (19ö20. I. t.-c.) | |
| Gróf Bethlen István kiáltványa | |
| A királykérdés | |
| Összeütközések a királyi és a kormánycsapatok között | |
| A királyi pár Tihanyban | |
| Az ántánt beavatkozása | |
| A kisántánt viselkedésének megítélése az angol parlamentben | |
| A soproni népszavazás (1921. december 13.) | |
| A Határmegállapító Bizottság helyszíni tárgyalásain (1922. február 28.) | |
| Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács elnöki tisztségében | |
| A nemzetközi parlamenti gyűlés tagjai Budapesten | |
| Magyarország egyhangú felvétele a Népszövetségbe | |
| Az utolsó állomás felé. 1923-1933. | |
| Forndorlatok a határmegállapítás körül | |
| Bandholz amerikai tábornok a románok felháborító viselkedéséről | |
| Izgalmak Csonka-Arad megyénk Csanád megyéhez való csatolása miatt | |
| Anyagi és erkölcsi romlásunk | |
| Centenáriumok | |
| A nők szociális tanfolyama | |
| Gróf Bethlen István és Kállay Tibor európai körútja | |
| Az ifjúsági Széchenyi Szövetséget újjáélesztő gyűlésen | |
| Az állam és a társadalom összefogása a kivándorlás ügyének védelme érdekében | |
| Gróf Apponyi Albert körútja az Északamerikai Egyesült Államokban | |
| "Széchenyi Eszmevilága" c. gyüjtemény harmadik kötete | |
| "Vándormozgalmak világszerte" c. előadásom | |
| Gróf Desewffy Aurélnél | |
| A mezőgazdasági válság jelentkezése | |
| Fokozott tevékenységem a Magyar Tudományos Akadémiában és az irodalom terén | |
| A Nemzetgazdasági Bizottság élén | |
| Emlékbeszéd Matlekovits Sándor fölött | |
| Közgazdasági irodalmunk fejlesztése érdekében | |
| A Magyar Tudományos Akadémia centenáriuma | |
| Tanulmányom a Külügyi Társaság "Apponyi emlékkönyv"-ében | |
| Nyolcvanadik életévem fordulóján | |
| Széchenyi "Hitel"-ének centenáriumán | |
| Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület centenáriuma | |
| "A Legnagyobb Magyar" című munkám | |
| Gróf Bethlen István tízéves kormányzása és lemondása | |
| Gróf Károlyi Gyula miniszterelnöksége | |
| Gömbös Gyula a kormány élén | |
| Gróf Bethlen István válogatott beszédeinek gyüjteménye | |
| Irodalmi tevékenységem felújulása: tanulmányaim, értekezéseim és közérdekű újabb beszédeim két kötetes gyüjteménye | |
| A magyar tudományos világ halottai | |
| Gróf Apponyi Albert halála (1933. február 7.) Genfben igen fontos hazafias szolgálatai színhelyén | |
| A revízió kérdése | |
| A világ gazdasági válsága | |
| A pénzügyi és valutaválság | |
| Házassági frigyünk félszázados fordulója | |
| Végszavam | 801 |
| Gávai Gaál Jenő irodalmi munkássága | 807 |
| Jegyzetek | 819 |
| Név- és tárgymutató | 857 |
Gávai Gaal Jenő
Gávai Gaal Jenő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Gávai Gaal Jenő könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal