Építőanyagipari technológia II.

Tartalom

1. fejezet. Bevezetés 3
1. A kötőanyagokról általában, a kötőanyagok rendszerezése 3
1.1. Építő-kötőanyagok fogalma 3
1.2. A kötőanyagok csoportosítása 4
2. A kötőanyagok gyártásának és felhasználásának rövid története 5
2. fejezet. A kötőanyagok gyártásánál és felhasználásánál alkalmazott nyersanyagok 10
1. Természetes nyersanyagok 10
1.1. A mészkő 12
1.2. Az agyag 13
1.3. A márga 13
1.4. A homok 14
1.5. A gipszkő 14
2. Mesterséges nyersanyagok 15
3. fejezet. Nem hidraulikus kötőanyagok 17
1. Az építési gipsz 17
1.1. Meghatározás 17
1.2. A gipsz égetésének elvi alapjai, a gipszfajták 17
1.3. Az építési gipsz előállítása 20
1.31. Égetés gipszfőzőben 20
1.32. Égetés forgókemencében 21
1.4 As építési gipsz tulajdonságai 22
1.5 A gipsz kötésének és szilárdulásának folyamata 24
1.6 A gipsz felhasználása 26
2. Anhidrites kötőanyagok 26
2.1 Megnevezés 27
2.2 Az anhidrites kötőanyagok készítése és tulajdonságai 26
3. Magnezitkötőanyagok 27
3.1 Megnevezés 27
3.2 Előállítás 27
3.3 Tulajdonságok 28
3.4 Alkalmazás 29
4. Mészkötőanyagok. A/ Az építési fehérmész 30
4.1 Meghatározás 30
4.2 A mészégetés elvi alapjai 30
4. 21 A tömeghatás törvényének alkalmazása a CaCO3 disszociációjára 31
4.22 A CaCO3 bomlásának termikus adatai 35
4.23 A mész égetésénél bekövetkező mennyiségi változások 33
4.24 A mészégetés részletfolyamatai 37
4.25 A mészkő égetését befolyásoló gyakorlati tényezők 38
4.3 Mészégető kemencék 42
4.31 Szakaszos kemencék 42
432 Folyamatos kemencék 42
4.33 Az égetési módok összehasonlítása 45
4.4 Az égetett mész 47
4.41 Az égetett mész tulajdonságai 47
4.42 A mész oltása 50
4.43 A mész minőségét befolyásoló tényezők 52
4.5 Mészhabarcs készítése és szilárdulása 54
4.51 A habarcs összetétele 54
4.52 A habarcs kötése 55
4.6 Mészhidrát-gyártás 56
4.7 A mész minőségének ellenőrzése, vizsgálatok 59
4.71 Fizikai vizsgálatok 59
4.72 Vegyvizsgálat 61
4. B/ Az épitési szürkemész 62
4. fejezet. Nem zsugorított hidraulikus kötőanyagok 55
1. Mész-puccolán 6.5
1.1 Meghatározás 65
1.2 A mész-puccolán előállítása 66
1.3 A mész-puccolán kötése 66
1.4 Alkalmazás 67
2. Hidraulikus mész 67
2.1 Megnevezés 67
2.2 A hidraulikus mész előállítása 68
2.3 Tulajdonságok 68
2.4 Alkalmazása 69
3. Románcement 69
3.1 Meghatározás 69
3.2 Gyártása 70
3. 3 Tulajdonságai, alkalmazása 70
5. fejezet. A zsugorított hidraulikus kötőanyagok fizikai kémiája 72
1. Bevezetés, osztályozás 72
2. A port1andcementkiinker égetésének elvi alapjai 74
2.1 A portlandcement és a portlandcementklinker fogalma 74
2.2 A portlandklinker nyersanyagai 75
2.3 A klinkerégetés kémiája, a klinkerásványok képződése 77
2.31 A klinkerégető kemencék övezetei és a bennük végbemenő folyamatok 77
2.32 Mellékreakciók a klinkerégetésnél 83
2.4 A klinkerégetés termokémiája 83
2.5 A klinkerásványok tulajdonságai 84
2.51 Trikalciumszilikát 85
2.32 Dikalciumszilikát 85
2.53 Trikalciumaluminát 88
2.54 Tetrakalciumaluminátferrit 86
2.6 A klinker összetétele, szerkezete 87
2.7 A klinker oxidos összetétele, modulus és mésztelitettség számítás 94
2.8 A nyersanyagrecept összetételének kiszámítása 94
2.81 A nyersanyagrecept kiszámítása 2nyersanyag esetén 96
2.82 A nyersanyagrecept kiszámítása 3 nyersanyag esetén 98
2.83 A nyersanyagrecept kiszámítása 4 nyersanyag esetén 99
2.9 A klinker ásványi összetételének kiszámítása 101
6. fejezet. A portlandcementgyártás gyakorlata 106
1. A gyártástechnológia rövid áttekintése 106
2. A nyersanyagkeverék elkészitése 106
2.1 Nedves eljárás 108
2.2 Nyersanyagok, és a nyersiszap előállításának célja 108
2.12 A nyersanyagkeverék elkészítésének részletfolyamatai 108
2.13 A törés és gépei 109
2.14 Törés utáni tárolás 111
2.15 Az őrlés és gépei 111
2.16 Iszapkéve rés 116
2.2 Száraz eljárás 116
2.21 A nyersanyagkeverék elkészítésének részletfolyamatai 116
2.22 Szárítás 118
2.23 Finomőrlés 118
2.24 Szárítva őrlés 120
2.25 Keverés, homogenizálás 120
2.26 Granulálás 120
2.3 A malmok működésének ellenőrlése 122
2.31 Az ellenőrzés módja 123
2.4 A nyersanyagkeverék fizikai és kémiai vizsgálata 126
2.41 Fizikai vizsgálatok 126
2.42 Vegyvizegálat 127
3. Klinkerégetés, klinkerégető kemencék 128
5.1 A jóminőségü klinker égetésének feltételei 128
3.2 A klinkerégető kemencék tipusai 128
3.3 Égetés forgókemencében 129
3.31 A forgókemence hőfolyamatai 133
3.32 Szénelőkészités és tüzelés forgókemencés égetésnél 136
3.33 Az égetés ellenőrzése a forgókemencében 139
3.4 Lepel-kemence 139
3.5 Égetés zsugoritórostélyon 141
3.6 Aknakemencés klinkerégetés 142
3.7 Az égetési módok összehasonlítása 145
4. A cement előállítása, a cementőrlés 147
4.1 Az őrlés célja 147
4.2 A cementőrlés gyakorlati kivitele 147
4.3 A cement tárolása és csomagolása 148
5. A cement tulajdonságai vizsgálatok 150
5.1 A portlandcement tulajdonságai 150
5.2 A portlandcement vegyvizsgálata 153
3.3 A cementek fizikai vizsgálata 154
5.31 Őrlésfinomság 154
5.32 Cementpép folyósságának és kötésidejének maghatározása 154
5.33 Térfogatállandóság meghatározása 156
5.34 A nyomó- és szakítószilárdság vizsgálata 156
6» A cement kötése és szilárdulása 157
6.1 A kötés és szilárdulás fogalma 157
6.2 A kötésnél és szilárdulásnál végbemenő folyamatok 158
6.21 A klinkerásványok hidrolízise 159
6.22 A klinkerásványok hidratációja 160
6.3 A cementkötés mechanizmusa 163
6.4 A cement kötésének befolyásolása 165
7. fejezet. A cementfajták 167
1. Homogén cementek 168
1.1 Különleges portlandcementek 168
1.11 S 54 cement 168
1.12 Fehércement 170
1.2 Bauxit cement 172
2. Heterogén portlandcementek 173
2.1 A kiegészítőanyagok fajtái 174
2.2 A heterogén cementek gyártása 174
2.3 A heterogén cementek fajtái 176
2.31 A traszportlandcement 176
2.32 A kohósaiak-portlandcement 177
2.4 A heterogén cementek alkalmazása 179
3. fejezet. A beton 182
1. A beton fogalma 182
2. A beton alkotói 182
2.1. A kötőanyag 182
2.2 A víz 182
2.3 Az adalékanyag 183
2.31 Az adalékanyag fajtái 183
2.32 A betonadalék jellemzői 184
2.33 Az adalék vizsgálata 187
3. A beton összetétele 194
3.1. Térfogat szerinti keverőarány 194
3.2 Súly szerinti keverőarány 195
3.3 A tömörített beton kötőanyagtartalma 195
3.4 A viz-cement tényező 196
3.5 A friss beton konzisztenciája 197
4. A beton szilárdságát befolyásoló tényezők 197
4.1 A cement minősége és mennyisége 198
4.2 Az adalékanyag minősége és mennyisége 198
4.3 A viz mennyisége, a viz-cement tényező 199
4.4 A beton kora 202
4.5 A beton utókezelése 203
4.6 Kötés- és szilárdulásgyorsitók 204
4.7 Vegyi hatások a megszilárdult betonra 204
4.71 A betonra káros vegyi anyagok 205
4.72 Védekezés a. korróziós hatásokkal szemben 206
5. A beton készítése és bedolgozása 208
5.1 A beton elkészitese 208
5.2 A beton bedolgozása 209
5.21 A beton behelyezése a zsaluzatba 209
5.22 Tömörítés 209
6. Betonfajták 211
6.1. A vasbeton 211
6.2 A könnyűbeton 212
6.21 A könnyübetonok csoportosítása 21j
6.3. Vízzáró beton 215
6.4 Szulfátálló beton 215
9. fejezet. Az aszbesztcementgyártás technológiája 217
1. Az azbesztcementgyártás nyersanyagai 218
1.1 A cement 218
1.2 Az azbeszt 219
1.21 Összetétele 219
1.22 Tulajdonságai 219
1.3 Azbesztpótló anyagok 222
1.4. A viz
1.5 Festékek 223
1.6 Adalékanyagok 225
2. Az azbesztcementgyártás technológiája 224
2.1 Az azbeszt előkészitése 224
2.11 Azbesztosztályozás 224
2.12 Az azbeszt előkészitése 225
2.2 Az anyagok összekeverése 225
2.21 Hollandi keverő 226
2.22. Nagykeverő 227
2.3 A merítőhengeres azbesztcement-lemezgyártása 227
2.4. Vágás 229
2.5. Formázás, préselés 229
2.6. Tárolás, raktározás 230
Irodalomjegyzék 232

Témakörök