Erdély reformkorszakának jogtörténete

Tartalom

ERDÉLY KÖZJOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI JOGI KÉPE 1848 ELŐTT 29
Alkotmányos élet 35
Erdély közjoga és közigazgatási joga 36
ERDÉLY NEMZETEINEK RÉGI MAGÁNJOGAI 69
Werbőczy Erdélyben 69
Az erdélyi nemesség 70
A székelyek külön jogai 70
A szászok külön jogai 100
ERDÉLY A XVIH. SZÁZADBAN I. LIPÓTTÓL II. LIPÓTIG 106
A Diploma Leopoldinum után 106
Mária Terézia korszaka. A jobbágyság. A román fejlődés 110
Az erdélyi magyarság elfogyása. A formán elem előretörése 121
II. József erdélyi ujjlenyomatai. Felébreszti Erdélyromán
jobbágyságát. Erdélyi reformjai 149
Mária Terézia és II. József hatása Erdélyre 193
ERDÉLY XVIII. SZÁZADBELI HÁBORÚS ELERŐTLENEDÉSE.
A FRANCIA FORRADALOM HATÁSA ERDÉLYRE 200
A FRANCIA SZELLEMI IMPORT.
MŰVELT MAGYAR FŐK A NÉPÉRT 207
II. Lipót hatása 207
Az erdélyi román követelések bölcsőjénél.
A Supplex libellus. A szászok a XVIII. század végén 227
ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSEK A XVIIL SZÁZAD VÉGÉN 236
Az 1790/91. évi kolozsvári országgyűlés 236
Az 1792. évi kolozsvári országgyűlés 269
FERENC „CSÁSZÁR" VILÁGA 276
Az 1794. évi kolozsvári országgyűlés 278
Az 1810/11. évi kolozsvári országgyűlés 281
A pozsonyi reformgondolatok átsugárzása Erdélybe.
II. Wesselényi Miklós báró harcba indul. Kölcsey, Deák
a jobbágyokért. A „Balítéletekről" 292
Wesselényi könyve a „Balítéletekről" 309
A REFORMKORSZAK KIALAKULÁSA ERDÉLYBEN 312
Az 1834. évi kolozsvári országgyűlés korszaka.
Wesselényi a parancsnoki hídon 312
Kossuth 1833-ban Erdélyről 322
Erdély megyéi és székei 1832-től 323
Az erdélyi társadalom a harmincas években.
Kulturális törekvések 326
Megyei élet 1831-től 330
Id. gróf Bethlen János szerepe. Az erdélyi ellenzék 331
Az 1834. évi országgyűlés összeül 332
Wesselényi átveszi a vezérséget. Obstructio 333
Küldöttség a királyhoz 336
A király ellen. Az arisztokrácia a népért 342
Országgyűlési napló 344
Wesselényi programja. Az ellenzék a királyi biztos ellen 345
A regalisták ellen 349
Kőnyomtató sajtó 350
Feloszlatás 351
Metternich. Estei Ferdinánd főherceg 354
Széchenyi és Wesselényi programja. Kölcsey Erdélyért 355
Az orosz jobbágyvédelem 358
Wesselényi Erdély erősítéséért 359
Kulturális jelenségek 362
A királyi hivatalosok ellenakciói. „A jégre épülő tündérvár" 363
A magyarországi és erdélyi ellenzék kézfogása.
Deák Wesselényivel együtt küzd Erdélyért. Wesselényi bűnpere 364
A pozsonyi országgyűlés és Erdély megyéi
és székei védik Wesselényit 371
Az erdélyi kormánypárti sajtó az 1834. évi országgyűlés ellen.
Bécs Erdély ellen. Wesselényi az üldöztetése alatt 373
„Az anarchiától mentve tartás". Bécs végzetes politikája 381
AZ 1837. ÉVI NAGYSZEBENI ORSZÁGGYŰLÉS
AZ UNIÓ JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI 383
Ferenc császár halála. V. Ferdinánd a trónon 383
Új erdélyi országgyűlés sürgetése, majd előkészítése 384
Megint Estei Ferdinánd főherceg. Kibuktatása 385
Erdély sérelmei 387
A magyar nyelvért. A latin ellen 390
Közadózás követelése 395
A Partium. Az unió 396
Köznevelés. Sajtószabadság. A lengyelekért.
A görögkeleti vallásért. A jobbágyságért 397
Büntető kódex. Megyegyűlés eltiltása 398
Mágnás a „gyalogszeres oligarchák" ellen.
Törvény-előkészítő bizottságok kiküldése 398
Feloszlatás. Óvás ez ellen 399
Az uniós kérdés előzményei 401
Az erdélyi és a magyarországi ellenzék kézfogása 407
Az országos hivatalok függetlenítéséért 411
Az 1837. évi országgyűlés mérlege 411
Wesselényi az országgyűlésen kívül. Deák Ferenccel 412
„Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében" 415
Wesselényi és Széchenyi 425
Wesselényi betegségének politikai következései 429
ERDÉLYI BÜNTETŐ ÉS POLGÁRI PERRENDI JAVASLATOK
A XIX. SZÁZAD NEGYVENES ÉVEIBEN 430
Büntetőjogi javaslat 430
Az első osztály főbb rendelkezései 436
Horváth István perjogi javaslata 447
AZ 1841. ÉVI KOLOZSVÁRI ORSZÁGGYŰLÉS.
A REFORMOK ÚTJÁN 457
A pozsonyi gondolatok hatása Erdélyben 457
Az 1841. évi kolozsvári országgyűlés 459
A köznép sorsa. Országgyűlési hírlap. Sérelmek 461
A latin nyelv ellen. A szászok a német nyelvért.
Az államkonferencia aknamunkája 462
Az országgyűlési alapjogok védelme. A vallási áttérés.
Rendszeres bizottságok. Népnevelés. Múzeum.
Adózás. A királyi hivatalosok. A székelyek katonai
szolgálata ellen. A nemnemesek hivatalviselése.
Büntetőjog. A királyok bűnei. Az ötödik vallás. A románkérdés.
A szászok a románok ellen 473
Váltótörvény, közigazgatási törvény, gazdasági
rendőrség, perrendek. Az ősiség ellen 487
A királyi hivatalosok ellen 488
A polgári rend egyenlősítése felé 488
Réstörés a nemesi kiváltásokon. A közteherviselés gondolata 489
Haladni. A népért küzdeni. A jobbágyokért 497
Az általános választójog gondolata 500
A Partium 500
Wesselényi 1842-ben a nemzetiségi békéért 501
Az unió kérdése. Kossuth Erdélyért 503
Az 1841/43. évi erdélyi országgyűlés mérlege. A szászok.
Metternich a háttérben 505
A negyvenes évek reformtörekvései 510
Az elítélt Wesselényi szereplése 510
A megyék és székek a haladás élén. Követi utasítások 510
Gyarmatosító törvény 512
A tisztek választása 512
A megyék műegyetemet kérnek 513
A szentesítések késése. Országgyűlési újság 513
Bírálat a törvénykezésről és a törvények hiányáról 514
Bírói függetlenség 516
A honoratiorok szavazati joga 516
Titkos szavazás követelése 517
Lapszerkesztők jogai. Széles körű kodifikáció sürgetése 517
Az unió problémája 517
Szabad sajtó, szabad könyvkereskedés 518
A szászok külön politikája 519
Az erdélyi magyar sajtó a románságért 520
Népnevelés 520
A magyar nyelv 521
Vasútépítés követelése 522
A nemzeti birtokok adóztatása 522
Az orosz cár a jobbágyokért 524
Széchenyi „Telekdíj"-a 525
Erdélyi Gazdasági Egyesület 525
Földbirtokproblémák 525
Az erdélyi nemesség 526
A földesúri fenyítő hatalom ellen 527
Úrbér, ősiség 528
A köznép sorsának javítása 532
AZ 1846/47. ÉVI KOLOZSVÁRI ORSZÁGGYŰLÉS 534
Az országgyűlés nem független a királyi hivatalosok
nagy száma miatt 534
Az úrbériség kérdései 536
Harc a közadózásért 552
Gorove István gondolatai 554
Kossuth 1846. évi úrbéri kárpótlási tervezete 555
Hiteltörvények sürgetése 556
A nem nemesek perbeli joga 556
A magyar nyelv 556
Vallási egyenlőség 558
Katonai kérdések 560
Kulturális előretörés 560
Az unió kérdései. A Partium 562
A konzervatívok álláspontja 563
A tisztviselők függetlenítése 564
A követek sérthetetlensége 565
Erdély közgazdasági helyzete 1847-ben 565
A szászok a románok ellen 566
Az országgyűlés utolsó napjai és jellemzése 567
A REFORMOK MEGÉRÉSE. AZ 1848. MÁJUS 29-IKI UNIÓS
ORSZÁGGYŰLÉS. AZ UNIÓ 570
A megyék az unióért s a jobbágyokért, a magyar nyelvért,
erdélyi vasutakért 570
Az 1848. márciusi események hatása Erdélyben 571
Az unió kérdése Pozsonyban 577
Erdély országgyűlést követel 577
A Partium beolvadása. A szászok. Balázsfalva 579
Az utolsó erdélyi törvényes országgyűlés 581
A népjogok mellett. Románok. Szászok 584
Késedelem az országgyűlési határnap kitűzésénél 588
Szemere Bertalan nemzetiségi programja 590
A bécsi kéz 590
A reformországgyűlés. A szentesítés akadálya. Innsbruck 591
A magyarság az unióért. A szentesítés következményei 602
Az erdélyi jobbágyfelszabadítás 602
A magyarországi jobbágyfelszabadítás hatása Erdélyre 604
A románok és szászok 1848. évi zászlóbontása. Balázsfalva
és Nagyszeben munkája. Eötvös 1848. évi nemzetiségi
törvényjavaslata. Kossuth és a Szemere-kormány
a nemzetiségi kérdés megoldásáról
A kolozsvári országgyűlés 1848-ban bizottságot küld ki
a nemzetiségi kérdések megoldására. A bizottság működése.
A nemzetiségek álláspontja 645
A magyar kormány az unió után Erdélyért.
A Partium és Erdély beolvadása 653
Az 1848. évi kolozsvári országgyűlés búcsúja.
A tárgyalt törvényjavaslatok egykori erdélyi kritikája 655
A közös országgyűlésen 662
A király a 48-as reformok ellen. A debreceni országgyűlés
határozatainak törvényessége. Lázadás a nemzet ellen.
Ausztria magatartása 668
A REFORMKORSZAK ERDÉLYI TÁRSADALMA 670
AZ ELNYOMATÁS KORSZAKA 682
A reformok átmentése. Az országbírói értekezlet erdélyi mása.
Az osztrák polgári törvénykönyv kiűzési kísérlete.
Törvénytelen erdélyi országgyűlések. Az úrbéri megváltás
erdélyi mérlege. Az erdélyi román jobbágyság
felszabadulásának politikai és közgazdasági következései.
Küzdelmek a trónnal. A kiegyezés. A reformkorszak mérlege.
Erdély elválasztása az anyaországtól 682
A szászok aknamunkája az unió ellen 682
Erdélyből Kronland lesz 683
Új jogszabályok özöne 685
A rémuralom kezdete 690
Erdély társadalmi és politikai jelenségei 692
A románok csalódása a habsburgi politikában 694
Bach, Schmerling, Nádasdy 695
A magyar jog száműzése. A birodalmi tanács hatásköre.
Az abszolutizmus kiszélesedése 697
Erdély magára talál. Ausztria külpolitikai baklövései.
A cár elidegenedése. Az olasz háború 699
Ostromállapot Erdélyben. Erdély nagyjainak halála 701
A király kibontakozási kísérletei. A szászok és románok
ellenséges magatartása 1861-ben. Pénzügyi helyzet 702
Deák az igazságszolgáltatásért 705
Erdély az abszolutizmus osztrák törvényei ellen 1861-ben 719
A király 1861-ben sem ismeri el a negyvennyolcas törvényeket.
Az 1861-es országgyűlés. Erdély meg nem hívása.
Erdély és az országbírói értekezlet 722
Erdély jogviszonyai 1861-ben. A király némileg enged 733
Az osztrák polgári törvénykönyv elleni erdélyi harc 734
Az országbírói értekezlet mintájára Erdélyben „főkormányszék
törvénykezési bizottmány" alakul. Javaslatai.
A király ellenzi ezeket 739
Az osztrák polgári törvénykönyv megrekedése Erdélyben 780
Gróf Mikó Imre fellépése. Az idegen jogélet jelenségei 791
Az októberi diploma és Erdély. Ferenc József az unió ellen 794
Magenta és Solferino. A király a negyvennyolcas törvények ellen.
Az 1861. évi magyar országgyűlés és az abszolutizmus mérkőzése 796
A király az erdélyi unió s a negyvennyolcas törvények ellen.
Az 1861. évi gyulafehérvári értekezlet.
A románok az uniót megtagadják 803
Felséges király helyett felséges úr. Az 1848 ellen.
Birodalmi tanácsot akar a király, nem országgyűlést.
Erdély uniója ellen királyi vétó 806
Deák Ferenc felirati javaslata. Erdély kérdése 810
A lengyel Smolka 1861-ben a Reichsrathban
a magyar álláspont mellett 812
Az 1861-es magyar álláspont. Az országgyűlés feloszlatása ellen 813
Lónyay Menyhért az 1861-es országgyűlésen a politikai
és közgazdasági katasztrófa közeledéséről 817
Az 1861. évi országgyűlés feloszlatása. Ferenc József
továbbra is az 1848. törvényei ellen. Majláth György álláspontja.
A Times Magyarország mellett 820
A király az 1861. évi országgyűlés ellen 824
1861. az angol és francia sajtó mellénk áll 825
Horváth Boldizsár és báró Kemény Zsigmond nyilatkozata
a feloszlatás után. Országos tiltakozás. Statárium.
Schmerling Erdély ellen. Bécs újra izgatja a szászokat
és a románokat 826
Erdély magyarsága 1861-ben újra szembeáll a hatalommal,
nem akar külön erdélyi országgyűlést 827
Ferenc József külön erdélyi országgyűlést akar 1861. november 4-ikére.
A magyarok ellene, a szászok mellette. A megyék ellenállása 830
Az 1863. évi nagyszebeni „országgyűlés". Haynald erdélyi püspök
a magyarság élén. Magyarország távol marad.
Erdély a Reichsrathban 835
A nagyszebeni országgyűlés „törvényei". Bécs Haynald ellen 838
Dereng a kiegyezés. A húsvéti cikk 839
A király Budán 840
Az 1865. évi kolozsvári országgyűlés 841
Deák Ferenc 1865-ben Erdélyért 850
A nagyszebeni országgyűlés kései feloszlatása 1865-ben.
A kolozsvári 1865. évi országgyűlés mérlege 853
A király álláspontja megváltozik Erdélyről. Deák,
Andrássy Erdélyért. Beust ellenük 853
Erdély a pesti országgyűlésen. A király még 1865-ben is
az unió ellen van 854
Custozza. Königgrätz 857
A KIEGYEZÉS 859
1867-ben feloszlatják az 1865. évi erdélyi országgyűlést.
A nagyszebeni országgyűlés nullifikálása. Az unió győzelme 861
Erdély reformkorszakának beteljesülése 1867-ben.
A szászok és románok 1867-ben is támadják az uniót 863
A jobbágyfelszabadítás erdélyi epilógusa 869
A Székelyföld úrbérisége 872
A jobbágyfelszabadítás mérlege 878
Kifogások a jobbágyfelszabadító törvények ellen 884
Az erdélyi reformkorszak mérlege 892
ERDÉLY REFORMKORSZAKÁNAK FŐ HŐSEI 894

Témakörök