Erkölcsbölcselet I-II.

Tartalom

I. kötet
Az első kiadás előszavából
A második kiadás előszavából
A harmadik kiadás előszavából
A forditók előszava
Bevezetés 1
Az erkölcsbölcselet fogalma és tárgya 1
Az erkölcsbölcselet forrásai és módszere 5
Az erkölcsbölcselet felosztása 12
ELSŐ RÉSZ.
Az erkölcsileg jó cselekedetek általános elmélete
Első Könyv.
Az ember természete és cselekedetei fizikai szempontból tekintve
Első fejezet.
Az ember természete
A mikrokosmos 15
Az ember mint személy 20
Az ember mint társadalmi lény 22
Második fejezet.
Az ember szabadsága
Bevezető fogalmak 27
Érvek az akarat szabadsága mellett 30
A szabadság ellen felhozott néhány ellenvetés megczáfolása 37
Harmadik fejezet.
Az akarati cselekedetek különböző fajairól
Mennyiben tulajdonithtó valami az akaratnak mint oknak? 43
Az akaratnak sajátos müködései 45
Az akarat uralma az ember többi tehetségei fölött 47
Negyedik fejezet.
A szenvedélyek (kedélyindulatok)
A szenvedélyek fogalma és lényege 49
A szenvedélyek fölosztása 54
A szenvedélyek erkölcsi jósága 56
A törekvő szenvedélyek egyenkint 58
A küzdő szenvedélyek egyenkint 61
Ötödik fejezet.
A szabad cselekvés akadályai
A tudatlanság )ismerethiány) 65
A vágy 68
A félelem 69
Az erőszak 70
Második könyv.
Az ember rendeltetése
Első fejezet.
Az emberiség legfőbb és végső czélja
A teremtmények legfőbb és egyedüli végczélja 74
Mikép dicsőitsék Istent a teremtmények? 76
A teremtés másodrendü véczélja a teremtmények, különösen pedig az ember jólléte 78
Második fejezet.
A boldogság mint az ember másoderndü végczélja
Előfogalmak 80
Az ember tökéletes boldogságra való rendeltetésének bizonyitékai 81
Harmadik fejezet
Az emberi boldogság tárgya
Az ember törekvőképességeinek egysége 87
Teremtett jó nem boldogithatja az embert tökéletesen 89
Isten, a végtelen jó az emberek boldogságának szükségképeni tárgya 94
A tulvilági boldogság 97
Egyes ellenvetések czáfolata 100
Negyedik fejezet.
Téves nézetek, az ember végső czéljáról, vagyis legfőbb javáról
A legfőbb jó Kant tanitás szerint 103
A legfőbb jó a társadalmi eudaemonisták és a kifejlődési elmélet hiveinek tanitása szerint 106
Ötödik fejezet.
A földi élet végső czélja
Földi életünk czélja 111
A tulvilágra való előkészülés módja 112
A mondottakból folyó következmények 114
Hatodik fejezet.
A halál könyve 116
Harmadik könyv.
Az erkölcsi jó zsinórmértéke
Első fejezet.
Az erkölcsiség fogalma
Az erkölcs 121
Az erkölcsi és erkölcsiség eredeti jelentése 122
Az "erkölcsi" szó használata 126
Második fejezet.
A jó és rossz
A föltétlen és viszonylagos jó 128
A viszonylagos jó különféle fajai 130
Harmadik fejezet.
Az erkölcspositivismus
Első czikkely.
Az erkölcsi skepticismus
Az erkölcskeptikusok tanitása 132
Az erkölcsi skepticismus czáfolata 137
Második czikkely.
Az isteni akaraton alapuló erkölcspositivisták tanitása
A thenom erkölcspositivisták tanitása 143
Az isteni akaraton alapuló erkölcspositivismus czáfolata 145
Negyedik fejezet.
Az erkölcsiség téves és elégtelen zsinórmértékei
Első czikkely.
Az erkölcsi zsinórmértékek fogalma és általános felosztása 148
Második czikkely.
Az egyéni boldogság erkölcsi alapelve
Az érzéki gyönyör alapelve (hedonismus) 150
A helyes önérdek erkölcstana 152
Az egyéni jóllét erkölcstanának czáfolata 159
Harmadik czikkely.
A társadalmi eudaemonismus
A társadalmi eudaemonisták elmélete 165
A közjóllét erkölcstanának czáfolata 169
Negyedik czikkely.
A müveltség fejlesztésének zsinórmértéke
Ezen tan követői 178
A müveltség fejlesztése erkölcsi elvének czáfolata 184
Ötödik czikkely.
Az érzetek erkölcstana
Az erkölcsi érzék 187
A rokonszenv 193
Az erkölcsi uizlés erkölcsi alapelve 197
Hatodik czikkely.
Észelvü erkölcselvek
A természetes értelem erkölcselve 201
A categoricus imperativus erkölcselve 203
Kant erkölcsbölcseleti alapelvének birálata 206
hetedik czikkely.
Az erkölcsiség belső tárgyi alapelvei
A természetes élet stoikus erkölcsi alapelve 215
Az öntökéletesedés erkölcsi alapelve 217
Ötödik fejezet.
Az ember eszeg természetének erkölcsi alapelvei
Aristoteles tanitása 221
Aristoteles erkölcselve az iskolás bölcseletben 224
Az eszes emberi természet erkölcsi alapelvének közelebbi meghatározása 229
Az eszes emberi természet erkölcsi alapelvének megokadatolása 234
Az erkölcsi zsinórmértéknek Isten lényegéhez való viszonya 239
Az erkölcsi jónak az ember végső czéljához való viszonya 243
Negyedik könyv.
Az alanyi erkölcs jósága
Első fejezet.
Az emberi cselekedetek erkölcsi jósága
Első czikkely.
A külső cselekedetek alanyi jósága 248
Második czikkely.
A jó és rossz akarat
Az akarat alanyi jóságának okai vagy forrásai 252
Az emberi cselekedetek erkölcsi rosszaságáról 258
Az erkölcsileg közönbös cselekedetek 261
Második fejezet.
Az erény és bün
Első czikkely.
Az erények és bünök általában
Az erény lényege 263
Az erények alanya 268
Az erény szükségessége 271
Az erények felosztása 273
A bünök 276
Második czikkely.
Az erények külön-külön
Az okosság 279
Az igazságosság 283
A bátorság 290
A mértékletesség 291
Ötödik könyv.
A természeti erkölcstörvény
Első fejezet.
A természeti erkölcstörvény fogalma és létezése
A törvényről általában 294
A törvények felosztása 299
Az örök törvény 301
A természeti erkölcstörvény fogalma 305
A természettörvény létezésének bizonyitékai 307
Második fejezet.
A kötelesség ellenei 314
Harmadik fejezet.
A természettörvény szentesitése 338
Negyedik fejezet
A természettörvény tulajdonságai 349
Ötödik fejezet
A tételes törvény 364
Hatodik könyv.
A lelkiismeret
Első fejezet.
A lelkiismeret fogalma és fajai
A lelkiismeret fogalma 374
A követő lelkiismeret 376
A megelőző lelkiismeret 377
A megelőző lelkiismeret különböző fajai 378
Helytelen nézetek a lelkiismeretről 379
Második fejezet.
A lelkiismeret követésének kötelességéről 382
Heteik könyv.
A bün és érdem
Első fejezet.
A bün
A bün fogalma 392
A bünök különféle fajai 395
Az u. n. bölcseleti bün 396
Második fejezet.
Az érdem
Az érdem fogalma és lényege 397
Az erkölcsi cselekedeteknek Isten előtt valami érdeme 400
Nyolczadik könyv.
A jogról szóló tan
Első fejezet.
A jog fogalma és fajai 402
Második fejezet.
A jog czélja és tulajdonságai 413
Harmadik fejezet
A jog viszonya az erkölcsi rendhez 422
Negyedik fejezet
A természetjog 429
Ötödik fejezet
Néhány helytelen jogelmélet czáfolata
Kant és Fichte jogtana 451
Schelling és Hegel mindenistenitő jogtana 455
Krase K. K. F. és Ahrens H. 458
Herbart J. F. és Geyer A. 460
Hatodik fejezet
A tárgyi jogról különösen 462
Hetedik fejezet.
Az alanyi jogról különösen 477
FÜGGELÉK
Áttekintés a legfontosabb müvelt- és természetnépek erkölcsi nézetei fölött
Első fejezet.
A müvelt népek
A régi egyiptomiak erkölcstana 498
Az asszírok és babiloniak 501
A perzsák 504
A hinduk 507
A buddhisták 510
A kinaiak 514
A confucianismus 515
A taoismus 519
A japánok 522
A régi görögök 525
rómaiak 530
A germán népek 537
Az izlám követői 541
Második fejezet.
A természetnépek
Első czikkely.
Oceánia természetnépei
Az ausztrálnégerek 544
A Belep-szigeteken lakó pápuák 551
A maorik Uj-Zeelandon 553
Futuna lakói 555
A Key-szigetek lakó 557
Második czikkely.
Ázsia természtnépei
A vad bannarok (ba-bnar) Kelet-Kokinkinában 560
Az ainok Japánban 563
Harmadik czikkely.
Afrika természetnépei
A négerek 564
A szudánnégerek 567
A bantunégerek 574
A hottentották és busmanok 584
Negyedik czikkely.
Amerika benszülöttei
Északamerikai indiánok 588
Az asztékek 592
Az inkák 594
Dél-Brazilia tupi-guarani törzsei 596
A botokudok és chavantok 598
A tüzföldiek 600
A sarkvidéki természetnépek 601
Zárszó 603
II. kötet
MÁSODIK RÉSZ.
Különös vagy (az életre) alkalmazott erkölcsbölcselet.
Bevezetés 1
ELSŐ SZAKASZ.
Az egyéni kötelességekről és jogokról szóló tan.
Első Könyv.
Az ember Istenhez való viszonyában.
Első Fejezet.
A természetvallás.
Első czikkely.
A természetvallás lényege, szükségessége és viszonya az erkölcstanhoz.
1. §. A vallás fogalma és felosztása . . 4
2. §. A természetvallás szükségessége 6
3. §. A természetfölötti vallás 11
4. §. A vallás viszonya az erkölcstanhoz 13
Második czikkely.
Téves nézetek a vallás lényegéről és szükségességéről.
1. §. A hitközönyösség 19
2. §. A vallási érzet 22
3. §. A vallás eredete 25
Második Fejezet.
Az istentisztelet legfontosabb fajai egyenkint.
Első czikkely.
Az istentisztelet közönséges tényei.
1. §. Az. istentisztelet legfontosabb tényeinek általános felosztása 31
2. §. Imádás és áldozat 32
3. §. Az imádság . . . 34
Második czikkely.
Az istentisztelet rendkívüli tényei.
1. §. A fogadalom 36
2. §. Az eskü 37
Harmadik czikkely.
Az istentisztelet ellen elkövethető bűnök.
1. §. A babona 42
2. §. Vallástalanság 43
Második Könyv.
Az ember viszonya önmagához.
Első Fejezet.
A lélekre vonatkozó kötelmek.
Első czikkely.
Az önmagunk iránt való kötelességekről általában 45
Második ezikkely.
A lélekre vonatkozó kötelességek 48
Második Fejezet.
Az életre és egészségre vonatkozó kötelességek.
Első czikkely.
Nemleges kötelességek: az öngyilkosság tilalma 53
Második czikkely.
Az életre és egészségre vonatkozó igenleges kötelességek . . 60
Harmadik Fejezet.
A külső javakra vonatkozó kötelességek.
Első czikkely.
A becsületről és jó hírnévről való gondoskodás 62
Második czikkely.
Az állásról és külső szerencsejavakról való gondoskodás . . 65
Harmadik Könyv.
Az emberek egymáshoz való személyes viszonyai.
Első Fejezet.
A szeretet és igazmondóság kötelességei.
Első czikkely.
A felebaráti szeretet kötelességei.
1. §. A felebaráti szeretet kötelességéről általában 68
2. §. A felebaráti szeretet kötelességeiről különösen 71
Második czikkely.
Az igazmondóság kötelességei.
1. §. Előfogalmak 74
2. §. Különféle nézetek a hazugságról 77
3. §. A hazugság tiltott voltának bizonyítása 81
4. §. Kétértelmű beszédek és fentartások használata 85
Második Fejezet.
A kölcsönös jogkötelességek és azok kényszerítő volta.
Első czikkely.
A kölcsönös jogok és jogkötelességek.
1. §. Az életre és becsületre vonatkozó jogkötelességek 88
2. §. A szabadságra vonatkozó jogi kötelességek 93
Második czikkely.
A jogkötelességek személyes kényszerítő volta.
1. §. Az önvédelmi jog 96
2. §. Az önsegély joga 100
3. §. A párbaj . . . 103
Negyedik Könyv.
A tulajdonjog.
Első Fejezet.
A tulajdon és birtok fogalma és fajai.
1. §. A tulajdon fogalma 112
2. §. A birtok 116
3. §. A tulajdon fajai 117
Második Fejezet.
A szoczializmus.
Első czikkely.
A szoczializmus fogalma és története.
1. §. A szoczializmus fogalma. A kommunizmushoz való viszonya 120
2. §. A szoczializmus története 122
I. A szoczializmus az ó- és középkorban 122
II. A mai szoczializmus úttörői 123
III. A mai szoczializmus fömegalapítója Marx Károly 125
IV. A szoczializmus jelenlegi alakja 134
Második czikkely.
A szoczializmus alaptételének: az anyagelvű történelmi
felfogás bírálata.
1. §. Az anyagelvű történelmi felfogás mint általános történelmi elmélet 140
I. tétel. Nem létezik a lélek és anyag dualizmusa 141
II. tétel. Nincs változatlan; minden folytonos, véget nem érő keletkezési
folyamatban van 141
III. tétel. A fejlődési folyamatban az irányadó és döntő tényező a gazdasági
viszonyok 144
IV. tétel. Minden történelmi fejlődés gazdasági ellentétekben és osztályharczok
által megy végbe 148
2. §. A történelem anyagelvű felfogásának alkalmazása a szoczializmus megokadatolásában
150
I. Marx érték- és értéktöbbleti elmélete 152
II. Az üzemek központosítása 160
III. A tőke összpontosítása. Az elszegényedés elmélete 164
IV. Válságelmélet 167
V. Iparos tartaléksereg 168
Harmadik czikkely.
A szoczializmus egyéb alaptételei.
1. §. Az összes emberek egyenjogúsága 169
2. §. A bér vastörvénye 176
3. §. A szoczializmus vallásellenessége 179
4. §. A szoczializmus gyökerei és forrásai. A szoczializmus viszonya a szabadelvűséghez 183
Negyedik czikkely.
A szoczializmus lehetetlensége.
1. §. A vitás kérdés közelebbi meghatározása 188
2. §. A termelés szervezése 195
I. A termelési tulajdon közössé tétele 195
II. A szükséglet meghatározása 196
III. A munkaerők felosztása 200
IV. A munka felosztása; pályaválasztás 202
V. Néhány tarthatatlan kibúvó 204
VI. Egy ellenvetés megczáfolása 209
VII. Az összes munkák állami szervezésének képtelensége 210
3. §. A jövedelem nagysága és haladás a szoczializmusban 212
I. Szoczialista álmok 212
II. A munkásság és a gazdálkodás a szoczializmusban 213
III. Haladás a szoczialista államban 216
IV. Művészet és tudomány a szoczializmusban 218
V. Sajtószabadság a szoczializmusban 220
4. §. A munkatermékek elosztása 221
I. A lélekszám 223
II. A munkaidő 224
III. A szolgálmány 227
IV. A szorgalom 228
V. A szükséglet 229
5. §. A túlnépesedés kérdése. A szoczializmus lényegileg nemzetközi 229
I. A túlnépesedés kérdése 229
II. A szoczializmus, ha egyáltalában lehetséges, csak nemzetközi úton volna
keresztülvihető 232
6. §. A család a szoczialista társadalomban 234
I. A házasság 284
II. Nevelés és tanítás ... 237
7. §. Néhány ellenvetés czáfolása 239
I. A szerzetesrendek kommunizmusa 239
II. Az újabbkori nagy gyárüzemek 240
III. Az újabbkori katonaügy 240
IV. Részvénytársaságok 241
Harmadik Fejezet.
A magánföldfulajdon és ellenfelei.
Első czikkely.
A földtulajdon történelmi megvilágításban.
1. §. A földtulajdon elleneinek történelmi módszere 242
2. §. Az orosz mir és a germán Mark-közösségek 246
3. §. A földtulajdon a legrégibb keleti népeknél 254
Második czikkely.
Mezőgazdasági nehézségek a földtulajdon ellen 263
Harmadik czikkely.
A magánföldtulajdon nélkülözhetetlensége 270
Negyedik Fejezet.
A magántulajdon tételes megokadatolása.
Első czikkely.
A különböző tulajdonelméletek áttekintése 277
Második czikkely.
A helytelen nézetek bírálata 279
Harmadik czikkely.
A természetjog-gazdasági tulajdonelmélet czáfolata.
1. §. A helyes nézet magyarázata 283
2. §. A magántulajdon szükségességének tételes megokadatolása 285
3. §. A birtokbavétel eredeti tulajdonczíme 293
4. §. A tárgyaltak kiegészítése. Ellenvetések 299
5. §. Az egyházatyák és hittudósok tana 303
Negyedik czikkely.
A szerzői jog vagy a szellemi tulajdon 311
Ötödik Fejezet.
A levezetett szerzési czímek.
Első czikkely.
A levezetett szerzési czímek az örökjog kivételével.
1. §. Növekedés, egyesülés, feldolgozás,és gyümölcsözés 315
2. §. Az átruházás és elbirtoklás tulajdonczímei 317
Második czikkely.
Az örökjog.
1. §. Előfogalmak. Helytelen nézetek 318
2. §. A végrendelet útján és a végrendelet nélkül való örökösödés természetjogi
megokadatolása 322
3. §. A tételes törvényhozás a végrendelkezést illetőleg 325
Ötödik Könyv.
A szerződések.
Első Fejezet.
A szerződésekről általában.
Első czikkely.
A szerződések lényege és tulajdonságai.
1. §. A szerződések fogalma 332
2. §. A szerződések tulajdonságai és követelményei 333
Második czikkely.
A szerződések fölosztása 335
Második Fejezet.
A szerződések egyenkint.
Első czikkely.
Az ingyenes szerződések 337
Második czikkely.
A kamatkölcsön.
1. §. Előfogalmak 338
2. §. A kamatszedés története . 341
3. §. A kamatszedés jogosultságának megokadatolása 344
4. §. Az említett kamatelmélet jogosultságának igazolása más elméletekkel való
egybevetés által 348
5. §. Az egyház megváltozott állásfoglalásának kifejtése a kamatszedést illetőleg . . 351
Harmadik czikkely.
A kölcsönösen terhelő szerződésekről a pénzkölcsön kivételével.
1. §. Bér-, haszonbér-, munkabér-szerződés 354
2. §. A többi kölcsönösen terhelő szerződés 358
MÁSODIK SZAKASZ.
Társadalomtan.
Első Könyv.
A család.
Első Fejezet.
A társaságról általában.
1. §. A társaság fogalma 365
2. §. A társaság különböző fajai 368
Második Fejezet.
A házasság.
Első czikkely.
A házasság természete és szükségessége.
1. §. A házasság viszonya a családhoz 370
2. §. A házasság története 372
3. §. A házasság mint természetjogi intézmény 378
4. §. A nőtlen élet és a czölibátus 382
Második czikkely.
A házasság tulajdonságai.
1. §. A házasság egysége 387
2. §. A házasság fölbonthatatlansága 390
Harmadik czikkely.
Házassági akadályok és házasság-törvényhozási hatalom.
1. §. Házassági akadályok 397
2. §. A házasság-törvényhozási hatalom 399
Negyedik czikkely.
A házasfelek kölcsönös kötelességei 405
Ötödik czikkely.
A nőegyenjogúsítás kérdése 409
Harmadik Fejezet.
A szülők és gyermekek között fennálló társadalmi viszony.
Első czikkely.
A szülők jogai és kötelességei a gyermekekkel szemben . . 414
Második czikkely.
A gyermekek kötelességei a szülők iránt 420
Negyedik Fejezet.
Az uraság és cselédség közt levő Viszony.
Első czikkely.
A család természetszerű kibővítése a cselédségi-urasági viszony által 422
Második czikkely.
A cselédviszonynak rabszolgasággá való fajulása.
1. §. Történelmi visszapillantás 425
2. §. A rabszolgaság megítélése a természetjog álláspontjáról 432
Második Könyv.
Az államról szóló tan.
Első Fejezet.
Az állam eredete.
Első czikkely.
Az állam keletkezésének távolabbi okai.
1. §. Az állam természetszerű szükségessége 439
2. §. Az államhatalom eredete 446
I. A népakarat mint az államhatalom utolsó forrása. A népszuverénitás . 446
II. Az államhatalom isteni eredete 450
III. Ellenvetések és félreértések 451
IV. Az államhatalom közelebbi meghatározása s egy téves felfogás czáfolata . 454
Második czikkely.
Az állam legközelebbi és közvetetlen okai.
1. §. A történelmi keletkezési formák 456
2. §. Az állam tisztán magánjogi felfogása 458
3. §. A szerződéselmélet Pufendorf véleménye szerint 461
4. §. Az iskolás bölcselők szerződéselméletének, kifejtése 463
5 §. Az iskolás bölcselők elméletének összehasonlítása Rousseau tanával 465
6. §. Ellenvetések az iskolás bölcselők tana ellen 466
7. §. A természetjogi elmélet 475
Második Fejezet.
Az állam czélja.
Első czikkely.
Helytelen nézetek az állam czéljáról.
1. §. A természeti államczél tagadói 479
2. §. Az államczél egyénelvű felfogása 480
3. §. Az államczél szoczialisztikus felfogása 488
Második czikkely.
Az államczél tételes kifejtése.
1. §. Az állam czélja a közjólét, nem a magánjólét 495
2. §. A közjólét további fejtegetése s az előadott nézet okadatolása 499
Harmadik Fejezet.
Az állam alkotó részei.
Első czikkely.
Az állam szervezeti jellege 503
Második czikkely.
Az állam és család összehasonlítása 506
Harmadik czikkely.
Községek és tartományok 598
Negyedik czikkely.
A társadalmi rendek 510
Ötödik czikkely.
Az ország 513
Negyedik Fejezet.
Az államhatalom természete és hatásköre.
Első czikkely.
Az államhatalom fogalma és tulajdonságai 517
Második czikkely.
Általános alapelvek az államhatalom hatásköréről . . . 521
Harmadik czikkely.
Az államhatalom feladatai az erkölcsösségre való tekintettel . . .524
Negyedik czikkely.
Államhatalom és vallás a tisztán természeti rendben 526
Ötödik czikkely.
Egyház és állam.
1. §. Az egyház lényege 532
2. §. Az egyház független az államtól 534
3. §. Az egyháznak az államtól való függetlenségéből folyó következtetések . . . 535
4. §. Az egyház és állam szétválasztása 539
5. §. Az egyház és állam szerves összekötése 540
6. §. A keresztény állam és vallás-egyenjogúság 543
Hatodik czikkely.
Az állam és iskola a keresztény kinyilatkoztatáson kívül.
1. §. Kit illet meg a gyermeknevelés joga? 546
2 §. Állami iskolamonopolium 549
3. §. Állami kényszeriskola 554
4. §. Iskolakényszer és tankényszer 556
5. §. Az állam jogai és kötelességei az iskolával szemben 560
Hetedik czikkely.
Egyház és iskola.
1. §. Az egyház joga az ifjúság vallásos neveltetését illetőleg 561
2. §. Történelmi visszapillantás az egyháznak az iskolához való viszonyára 562
3. §. Az egyház iskolajogai 564
Nyolczadik czikkely.
Sajtószabadság 568
Kilenczedik czikkely.
Az állam és a gazdasági élet. (A szocziális kérdés.)
1. §. Mi a szocziális kérdés? 572

2. §. A pártok állása a szocziális kérdéssel szemben 575
3. §. A szocziálpolitika alapvonalai katholikus szempontból 580
I. Általános alapelvek 580
II. Különös törvényes rendszabályok 581
Tizedik czikkely.
Kitérés a szabadelvűségre 595
Ötödik Fejezet.
Az államhatalom ténykedései.
Első czikkely.
Az állami ténykedések fogalma és felosztása 603
Második czikkely.
A törvényhozó hatalom 605
Harmadik czikkely.
A végrehajtó hatalom.
1. §. Az állami hivatal 608
2. §. Közigazgatás és rendőrség 610
3. § Adójog és hadügy 612
Negyedik czikkely.
A bírói hatalom.
1. §. A bírói hatalom általában . 616
2. §. A polgári törvénykezés 617
3. §. A büntető törvénykezés általában 618
I. A büntető hatalom fogalma 618
II. Különböző vélemények az állami büntetések czéljáról és alapjáról . . 619
III. A büntetőjogi elméletek bírálata 621
IV. Kegyelmi jog 627
4. §. A halálbüntetés különösen 629
I. A halálbüntetés jogossága 629
II. Ellenvetések 633
III. A halálbüntetés czélszerűsége 637
Hatodik Fejezet.
Az államhatalom megszerzése és elvesztése.
Első czikkely.
A közhatalom megszerzése.
1. §. Örökösödés, választás, győzelem és szerződés 639
2. §. Bitorlás és elévülés 641
Második czikkely.
A nyilvános hatalom elvesztése.
1. §. A leköszönés 644
2. §. Letétel és önvédelem 645
I. Előfogalmak 645
II. Történeti rész 646
III. Tevőleges bizonyítás . 650
Hetedik Fejezet.
Az alkotmányok.
1. §. Az alkotmányok fogalma és fajai 653
2. §. Melyik a legjobb alkotmány? 655
3. §. Alkotmányos egyeduralom és népképviseleti rendszer 659
Harmadik Könyv.
A népjog.
Első Fejezet.
A népjogról általában.
Első czikkely.
A népjog fogalma 665
Második czikkely.
A népjog története 667
Harmadik czikkely.
A természeti népjog megokadatolása 670
Második Fejezet.
A népjog béke idején.
Első czikkely.
Általános alapelvek a népek nemzetközi kötelességeiről és jogairól 674
Második czikkely.
A népek alanyi alapjogai 676
Harmadik czikkely.
A népjogi szerződések.
1. §. Az állami szerződések 679
2. §. Az egyezmények 680
Negyedik czikkely.
A nemzetiségi elv 684
Harmadik Fejezet.
A népjog a háborúban.
Első czikkely.
A háború fogalma és megengedhetősége 689
Második czikkely.
A háború megengedett voltának föltételei 692
Negyedik Fejezet.
A népcsalád 695
Névmutató 703
Tárgymutató 709

Témakörök