1.054.440

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Export menedzsment 2012

Kézikönyv

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: ICC Hungary-Nemzetközi kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 390 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 13 cm
ISBN: 978-963-08-3815-3
Megjegyzés: Kézikönyv. Néhány színes ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A világgazdaság részévé válni azt igényli, hogy készséggé váljanak azon ismeretek, amelyek e hatalmas és dinamikus piacon megalapozzák a lehetőségek kihasználását. A kézikönyv azokhoz szól, akik ezt megkísérlik, végigjárva az export menedzselésének lebonyolítását: a tudományos igényű jogválasztástól, a könnyed hangvételű márkanévadáson át, a fogalmak pontos használatát megkövetelő finanszírozásig! El kell olvasni mindenkinek, akinek vállalkozása kinőtte szűkebb pátriáját, és részévé akar és tud válni a világgazdaság és a hazai gazdaság újjáépítésének.

Tartalom

A SZERKESZTŐK ÜZENETE 7
ICC HUNGARY 9
I. RÉSZ
BEVEZETŐ 11
1. AZ EXPORT VILÁGGAZDASÁGI KÖRNYEZETE 21
1.1. A világgazdaság és -kereskedelem fő folyamatai
és tendenciái 21
1.2. A világgazdaság és -kereskedelem fő szereplői 29
1.3. A (kül)kereskedelem állami szabályozása:
kereskedelempolitika 40
1.4. Magyarország nemzetközi kereskedelme 47
2. A NEMZETKÖZI JOGI KÖRNYEZET 53
2.1. Export-importszabályozás 53
2.2. Az export-szerződésekre irányadó jog 58
3. INTERKULTURÁLIS KÖRNYEZET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 71
3.1. Kulturális kompetencia, kulturális intelligencia 73
3.2. Interkulturális konfliktusok 78
3.3. A sztereotípiák szerepe 79
3.4. Az interkulturális érzékenység fejlesztése 79
3.5. A kulturális sokk szerepe 81
3.6. Néhány rövid esettanulmány, illetve feladat az
elmondottak illusztrálására 84
II. RÉSZ
4. AZ EXPORT-IMPORTSZABÁLYOZÁS 89
4.1. Az EU vámszabályozása 89
4.2. exportengedélyezés 96
4.2.1. Áruk, szolgáltatások és anyagi értéket
képviselő jogok kereskedelmének engedélyezése 97
4.2.2. Exportellenőrzés 98
4.3. A mezőgazdasági termékek exportengedélyezési
rendszere 110
4.3.1. Exportbizonyítványok (exportengedélyezés)
rendszere 111
4.3.2. Export-visszatérítés 119
4.3.3. Elektronikus ügyintézés bevezetése a mezőgazdasági
termékek exportengedélyezésének
és engedélykezelésének rendszerébe 122
4.3.4. Az exportengedélyezés és az engedély kezelés
rendszerének áttekintése 125
5. VÁMSZABÁLYOZÁS 127
5.1. A VÁM VILÁGSZERVEZET (WCO) ÉS A VÁMIGAZGATÁSOK SZEREPE 128
5.2. A VÁM VILÁGSZERVEZET SZABVÁNYRENDSZERE
A GLOBÁLIS KERESKEDELEM BIZTONSÁGA ÉS KÖNNYÍTÉSÉ ÉRDEKÉBEN:
A SAFE (STANDARDS TO SECURE AND FACILITATE GLOBAL TRADE) 129
5.3. AZ ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓ KONCEPCIÓJA
(AEO - AUTHORIZED ECONOMIC OPERATOR) 132
5.4. A VÁM VILÁGSZERVEZET (WCO) MAGÁNSZEKTOR KONZULTATÍV
CSOPORTJA 133
5.5. AZ ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓ (AEO) BIZTONSÁGI
PROGRAMJÁNAK ELŐNYEI 134
5.6. A KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSOK
(MUTUAL RECOGNITION AGREEMENTS) JELENTŐSÉGE
AZ ÜZLETI SZEREPLŐK SZÁMÁRA 135
5.7. A „SAFE CSOMAG" 136
5.8. KIS-ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÁLLALKOZÁSOK 137
6. ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT EXPORTFINANSZÍROZÁS 141
6.1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS 141
6.1.1. EXPORTFINANSZÍROZÁSI FELADAT 141
6.1.2. EXPORTHITEL ÜGYNÖKSÉGEK SZEREPE AZ ÁLLAMILAG
TÁMOGATOTT EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN 141
6.1.3. AZ EXPORTHITEL TÁMOGATÁS INTÉZMÉNYI FORMÁI 142
6.1.4. AZ EXPORTHITELEZÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK ELVI ALAPJAI,
KONSZENZUSON NYUGVÓ FELTÉTELRENDSZERE 143
6.2. A TÁMOGATOTT EXPORTFINANSZÍROZÁS MŰKÖDÉSE
MAGYARORSZÁGON 145
6.2.1. RÖVID TÖRTÉNET 145
6.2.2. AZ EXIMBANK EXPORTFINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGE 147
6.2.3. AZ EXIMBANK PÉNZÜGYI TERMÉKEI 149
6.2.4. A MEHIB EXPORTFINANSZÍROZÁST TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGE 149
6.3. ESETTANULMÁNY KÉT MEGVALÓSULT EXPORT ÜGYLET ALAPJÁN 150
6.3. I. ESETTANULMÁNY 151
6.3. II. ESETTANULMÁNY 155
III. RÉSZ
7. AZ EXPORTDÖNTÉSEK ÉS EXPORTSZERVEZET HELYE
A KKV-K ÜZLETI ÉLETÉBEN 159
7.1.TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 159
7.2. AZ EREDMÉNYES EXPORT TEVÉKENYSÉG ALAPJAI
A STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS AZ ÁTGONDOLT MŰKÖDÉSI MODELL 160
7.3. AZ EXPORT SZERVEZETI EGYSÉG HELYE, FELÉPÍTÉSE
ÉS ILLESZKEDÉSE A VÁLLALTI STRUKTÚRÁBA 169
7.4. AZ EREDMÉNYES EXPORTTEVÉKENYSÉG EMBERI OLDALA 175
7.5. ÖSSZEFOGLALÁS HELYETT - PILLANTÁS A JÖVŐBE 176
8. FELKÉSZÜLÉS AZ EXPORTRA, PIACKUTATÁS 179
8.1. A PIACRA LÉPÉS STRATÉGIAI KÉRDÉSEI 179
8.2. CÉLCSOPORT KERESÉS 180
8.3. A PIACKUTATÁS CÉLJA, KUTATÁSI TERV 181
8.4. SZEKUNDER KUTATÁS 182
8.5. PRIMER KUTATÁSI MÓDOK 183
8.6. KISKERESKEDELMI VIZSGÁLATOK 188
8.7. SZEMÉLYES TAPASZTALATOK: VÁSÁROK, KIÁLLÍTÁSOK 188
9. MÁRKANÉVADÁS NEMZETKÖZI KÖRNYEZETBEN 191
9.1. Shakespeare tévedett 191
9.2. MIT TANULHATUNK HOLLYWOODTÓL? 193
9.3. A MÁRKANEVEK TÍPUSAI 196
9.4. A márkanevek hangzása 209
9.5. A SZÁRMAZÁSI HELY (MADE IN, COUNTRY OF ORIGIN)
MEGJELENÍTÉSE A MÁRKANÉVBEN 214
10. A SZOLGÁLTATÁSEXPORT SAJÁTOSSÁGAI 221
10.1. A szolgáltatások sajátosságai 221
10.2. A szolgáltatások árazása 227
10.3. Külpiaci belépési módok 230
10.4. A franchise 233
11. E-KERESKEDELEM 237
11.1. AZ E-KERESKEDELEM ELŐZMÉNYEI, KIALAKULÁSA 237
11.2. AZ internet és AZ e-kereskedelem elterjedése a világon 239
11.3. AZ ONLINE ÉRTÉKESÍTÉSI RENDSZEREK JELLEGZETESSÉGEI 242
11.4. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM A LAKOSSÁGI PIACON (B2C) 245
11.5. VÁLLALATI PIAC (B2B) 251
IV. RÉSZ
12. A NEMZETKÖZI ÜGYLETEK KOCKÁZATAI ÉS
BIZTOSÍTÉKAI 257
12.1. JOGI UNIFORMIZÁLÓDÁS: A NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 257
12.2. A SZOKVÁNYOK JOGI JELLEGE ÉS ALKALMAZÁSA 258
12.3. A NEMZETKÖZI ÜGYLET FIZETÉSI MÓDJÁBÓL EREDŐ
KOCKÁZATOK ÉS AZOK CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 259
12.4. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE ÖSZTÖNZŐ KIKÖTÉSEK 261
12.5. A BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK 262
12.6. AZ ESETTANULMÁNY ELEMZÉSE 268
13. A NEMZETKÖZI ÜGYLETEK FIZETÉSI ÉS
FINANSZÍROZÁSI MÓDJAI 275
13.1. FIZETÉS ÁTUTALÁSSAL, KERESKEDELMI SZÁMLA ELLENÉBEN 277
13.2. FIZETÉS VÁLTÓKKAL, MAJD A VÁLTÓK LESZÁMÍTOLTATÁSA 279
13.3. FIZETÉS KERESKEDELMI SZÁMA ELLENÉBEN, ÉS FAKTORÁLÁS 285
13.4. FIZETÉS OKMÁNYOS BESZEDVÉNNYEL 286
13.5. FIZETÉS OKMÁNYOS MEGHITELEZÉSSEL 290
14. AZ EXPORTÜGYLET SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS
FUVAROZÁSI FELADATA 299
14.1. A SZÁLLÍTMÁNYOZÓ FELADATA, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 299
14.2. A fuvarozó feladata, jogai és kötelezettségei 304
14.3. Kockázatok és felelősségek 307
14.4. A FUVAROZÁS ÉS A SZÁLLÍTMÁNYOZÁS KÖLTSÉGVONZATAI 309
15. AZ EXPORTŐR BIZTOSÍTÁSI PORTFÓLIÓJA 317
15.1. A SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS 317
15.2. SZOLGÁLTATÓI ÉS MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 323
15.3. TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS 324
15.4. TERMÉKVISSZAHÍVÁS-BIZTOSÍTÁS 326
16. AZ EXPORT ÜGYLET ÁRKÉPZÉSE 329
16.1. AZ ÁR SZEREPE AZ ÉRTÉKESÍTÉSBEN 329
16.2. AZ ÁRPOLITIKA ÉS AZ ÁRPOLITIKAI CÉLOK 329
16.3. AZ ÁRKÉPZÉS 330
16.4. ÁRKÉPZŐ TÉNYEZŐK 335
16.5. ÁRENGEDMÉNYEK ÉS FELÁRAK 338
16.6. AZ ÁR RÖGZÍTÉSE A SZERZŐDÉSBEN:
AZ ÁRKOCKÁZAT KEZELÉSE 341
16.7. ÁRFOLYAMKOCKÁZAT ÉS KEZELÉSE 343
16.8. ESETTANULMÁNY - GFR-HUNGARIA KFT 344
17. AZ ÉRTÉKESÍTÉST KÖVETŐ KIFOGÁSOK ORVOSLÁSA 349
17.1. A HIBÁS TELJESÍTÉSÉRT VALÓ FELELŐSSÉG EGYES KÉRDÉSEI 350
17.2. MENTESÜLÉS A SZAVATOSSÁGI FELELŐSSÉG ALÓL 352
17.3. A HIBÁS TELJESÍTÉS OBJEKTÍV ÉS FELRÓHATÓSÁGI
ALAPÚ JOGKÖVETKEZMÉNYEI 354
17.4. A HIBÁS TELJESÍTÉSBŐL FAKADÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK
ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK EGYES FŐBB KÉRDÉSEI 360
17.5. A HIBÁS TELJESÍTÉS SPECIÁLIS ESETEI AZ EGYES
SZERZŐDÉSTÍPUSOKBAN 362
17.6. A HIBÁS TELJESÍTÉS EXPORT KERESKEDELEMMEL
KAPCSOLATOS EGYES KÉRDÉSEIRŐL 363
17.7. ELÉRHETŐSÉG 363
18. IRODALOMJEGYZÉK 365
19. TÁRGYMUTATÓ 379
20. BIOGRÁFIA 383
21. IRATMINTÁK 385
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem