Falusi munkanélküliség

Tartalom

BEVEZETÉS 1
I. ELMÉLETI ALAPVETÉSEK, TERMINOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEK 7
1. A munkanélküliség 7
1.1. A munkanélküliség fajtái 8
1.1.1. A frikriós munkanélküliség 9
1.1.2. Strukturális munkanélküliség 10
1.1.3. Ciklikus munkanélküliség 10
1.1.4. Önkéntes munkanélküliség 12
1.1.5. Kényszerű munkanélküliség 13
1.2. A munkanélküliség mérése 14
1.3. A munkanélküliség természetes rátája 14
1.4. A természetes ráta csökkentése 17
2. A munkanélküliség néhány jellegzetessége a mezőgazdaságban 21

TANULSÁGOK, NÉHÁNY ÖSSZEFOGLALÓ
KÖVETKEZTETÉS 26

JEGYZETEK 29

II. MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK A NEMZETKÖZI VISZONYOK TÜKRÉBEN 33
1. A nyugat-európai munkapiac fejlődése és a foglalkoztatottsági kilátások 33
1.1. A nyugat-európai helyzet és a kilátások, az Európai Unión belüli gazdasági
növekedés és a foglalkoztatottság 34
1.1.1. A munkapiac változásai, a szerkezet és a munkanélküliség 35
1.2. Jellemző foglalkoztatási követelések és tendenciák Nyugat-Európában 41
1.2.1. Ágazati sajátosságok a foglalkoztatásban 43
1.3. A tartós munkanélküliség problémája 45
1.4. A munkaerőmozgás fő irányai 46
1.5. A munkaidő hossza és a munkaidőcsökkentés perspektívái 47
1.5.1. A részmunkaidős foglalkoztatás 52
1.6. Az Európai Unió egészére vonatkozó néhány következtetés 56
1.7. A szakmai képzés problémái 57
2. Munkanélküliség és annak kezelése Németországban 59
2.1. Munkanélküliség és foglalkoztatás a volt NSZK-ban 60
2.1.1. A foglalkoztatottság megoszlása a gazdasági szektorok között 60
2.1.2. A munkanélküliség mérése az NSZK-ban 61
2.1.3. A munkanélküliség általános ábrázolása 63
2.1.4. A munkanélküliség elemzése az NSZK mezőgazdaság munkapiacán 64
2.1.6. Mezőgazdaság - "quo vadis"? 71
2.1.7. Foglalkoztatási kilátások a mezőgazdaságban 71
2.1.8. Munkaerőpiaci cselekvési lehetőség a munkatörvény (Arbeitsförderungsgesch) alapján 72
2.2. Munkaerőpiaci viszonyok a volt NDK-ban 74
2.2.1. A foglalkoztatás és a képzések átalakítása 76
2.2.2. Intézményes megoldási kezdeményezések 77
2.2.3. Érdekek és együttműködés 80
3. A kelet-európai országok munkaerőpiaci helyzete 81
3.1. Helyzet és kilátások Közép-Kelet-Európában 81
3.1.1. Gazdasági reformok, privatizációk, árfejlesztés új felvevőpiacok 81
3.1.2. A munkapiacok és a munkapiacpolitika sajátosságai 82
3.2. Az egyes kelet-európai országok munkanélküliségéről röviden 83
3.3. Gazdasági és munkaerőpiaci folyamatok 84

III. A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ EGYES TÖRTÉNELMI SZAKASZOKBAN 92
1. A munkanélküliség néhány általános ismérve 92
2. Munkanélküliség, paraszti migráció a XIX. század végén és a XX. század elején 95
2.1. A kor munkanélküliségének és kivándorlásának okai és következményei 97
2.1.1. A demográfiai tényezők 97
2.1.2. A gazdasági-társadalmi okok 101
2.1.3. A kor kivándorlásának terjedelme, térségi differenciáltsága és struktúrája 103
2.1.4. A kivándorlást korlátozó kísérletek sikertelensége, hatástalan szociálpolitikai kezdeményezések 113
3. Munkaerőpiaci jellemzők az 1929-1933-as gazdasági világválság időszakában 115
3.1. A kérdéskör elméleti megközelítése 115
3.2. A válság hatása a munkanélküliségre és következményei a világban 115
3.3. Szociális és gazdasági helyzet Magyarországon a világválság időszakában 117
3.4. Munkanélküliség, a foglalkoztatottság mértéke, területi és idényszerű
differenciáltsága a mezőgazdaságban 123
3.5. A munkanélküliség kezelése az 1929-1933-as gazdasági világválság
időszakában 131
4. Munkanélküliség és annak kezelése a II. világháború után 137
4.1. Munkaerőhelyzet az inflációs szakaszban 137
4.2. A munkanélküliség kialakulása és annak okai a stabilizáció időszakában 139
4.2.1. A munkanélküliség kezelése 153
5. Munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatáspolitika Magyarországon a rendszerváltás után 158
5.1. Előzmények és örökségek 158
5.2. A társadalmi-gazdasági helyzet jellemzői, a gazdasági válság és következményei 160
5.2.1. Gazdaság - és munkaerőpiac 1989-1991-ben 160
5.3. Válságtünetek, munkaerőpiaci tények, prognózis az 1992-1993-as évekre 164
5.3.1. Néhány általános következtetés 171
6. A munkaerőpiac ágazati jellemzői és területi differenciáltsága 175
6.1. A munkanélküliség jellege, térségi csoportok szerint 177
6.2. A munkanélküliség megítélése és kezelése 180
6.3. A munkanélküliség differenciált jellemzőiről általában 181
6.3.1. Munkanélküliség a kistérségi vizsgálatok tükrében 188
6.4. Az agrárágazat munkaerőpiacának jellemzői és differenciáltsága 190
6.4.1. Az 1990-1992. évi munkaerőpiaci folyamatok főbb jellemzői az agrárszférában 191
6.4.2. A munkanélküliség növekedésének jellemző vonásai 194
6.4.3. Foglalkoztatási feszültségek 195
6.4.4. A munkanélküliség területi kiterjedése és térségi differenciáltsága a mezőgazdaságban 198
6.5. Az agrárfoglalkoztatás szerepe változó feltételek mellett 215
JEGYZETEK 220

IV. GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSE 227
1. Néhány előfelvetés az előbbiekben kifejtett mondanivaló kapcsán 227
2. A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer elvi és intézményi jellemzői 231
2.1. Központi kísérletek, a munkaerőpiac mozgását meghatározó válság
menedzselés 234
2.2. A regionális és munkahelyteremtő programok, és azok tapasztalatai 240
2.3. A megyei munkaügyi központok kritikai észrevételei, javaslatai 246
3. Gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai célok és programok, lehetséges kiút a
válságból 248
3.1. A jelenlegi gazdaságpolitika kritikai megközelítése: 248
3.2. Foglalkoztatáspolitikai célok és eszközök 251
3.2.1. A foglalkoztatáspolitika társadalmasítása 251
3.2.2. Aktív és preventív jellegű foglalkoztatáspolitika 252
3.2.3. A foglalkoztatáspolitika illeszkedése a gazdaság-, és társadalompolitikához 254
3.3. A foglalkoztatáspolitikai stratégia főbb elemei 255
3.3.1. "Szereposztás" az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között 255
3.3.2. A foglalkoztatáspolitikai célrendszer főbb csomópontjai 255
3.3.3. Célszerű-e a "teljes foglalkoztatás elérése"? 256
3.3.4. Hogyan viszonyuljunk a munkanélküliséghez 257
3.4. A munkaerőpiaci intézményrendszer működtetése 261
3.5. A munkaerő minőségének javítása 263
3.6. A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer korszerűsítése 265
3.6.1. Az eszközrendszer elemeinek továbbfejlesztése 268
3.7. A foglalkoztatáspolitika kapcsolati rendszerének fejlesztése 270
4. Stratégiai sarokpontok, foglalkozási, foglalkoztatási feltételek és irányok
az agrárágazatban 271
4.1. Kilátások, a kibontakozás lehetséges útjai és módjai a mezőgazdaságban 271
4.1.1. Stabilizáló irányzat 274
4.1.2. Európaizáló mérsékelt fejlődés 275
4.1.3. A multinacionális vállalatokkal való együttműködésre és kiterjedt K+F tevékenységre
alapozó dinamikus fejlődés 276
4.1.4. Export fővállalkozások által szervezett "expanzió" 280
4.2. A különböző fejlődési pályák munkaerő-foglalkoztatási hatásai 282
4.2.1. A vállalkozó egyének és közösségek mozgástere, valamint az egyéni életpályák kisebb kockázatát igénylő távlati munkaalkalmak 282
4.2.2. Az agrárfejlődést segítő pályakorrekciós képzés, mint a foglalkoztatáspolitika eszköze 286

JEGYZETEK 291

IRODALOMJEGYZÉK 292

MELLÉKLETEK 298

Témakörök