Előszó
Részlet a könyvből:
A festőként végzett, de ma már éremművészetünk jeles alkotójaként számon tartott Kiss György, annak a negyvenes években született nemzedéknek a tagja, akik a hatvanas-hetvenes évek fordulóján kezdtek kiállítani, s mára egyre meghatározóbb szerepet töltenek be honi képzőművészetünkben. Munkásságában a festészet a hetvenes évek végéig megőrizte dominanciáját, ha akkor már nyilvánvalóvá vált is, hogy kiváló plasztikai képességekkel rendelkezik.
Kiss Györgyöt a természeti formák, a természetalakító erők érdeklik, a hegygerincek, szakadékok, sziklák, kavicsok az ősanyagok világa. Ám ezt a világot nem úgy alkotja újra, hogy szemléli, majd ábrázolja, hanem, hogy elemeiből építi föl a maga természeti képét, mintegy újraélve így a teremtés folyamatát. Természeti érdeklődése nem előzmény nélkül való, hiszen egy alföldi vidéken, Gyulán kapta első tájélményeit, ott tapasztalta először, mi az hogy Föld, Ég, Nap, Élet, így szinte összeálltak benne a teremtésmítosz elemei. Ott látta először a síkság végtelenségét, ahol csak fölnyújtja karját és eléri az eget, ahol a napkorong akadálytalanul csúszik a horizont alá, még sokáig bíborba borítva az ég alját; ott szembesült először a természeti erők hatalmával, s az ember kicsinységével.
Mindez azonban csak később érik művészi szemléletté nála, az 1964-1971-es főiskolai és az 1972-75-ös Derkovits-ösztöndíjas évek még az útkeresés jegyében telnek, több irányban kísérletezik (Belváros, Padlástér; Bezárva több műfajt is kipróbál (grafika, gobelin, üvegablak). Első, „színes" korszakának jellemzője az expresszivitás,az erős színek (vörös, sárga, barna) használatán túl, hogy képein a festéket is szinte megmunkálja, mint később érmeinek anyagát. Nem tudatosul még, de visszanézve biztosan megállapítható, hogy a harmadik dimenzió hiányzik számára. Ekkori munkáin a korai kőfaragó évek, az anyagból építkezés ősi ösztöne tevődik át e képi világba. Ugyanakkor időben mindez egybeesik Máglya közi lakásának időszakával, s tudva azt, hogy nála a közvetlen környezeti hatás milyen komoly inspirációs erő, vélhetjük, hogy akkori festésmódjának kialakulását ez a tíz négyzetméteres padlástér is befolyásolhatta zsúfoltságával, behatároltságával, sötét tónusaival (Vágta, Padlástér nyitott ablakkal. Kompozíció).
Némileg paradox módon mindezzel párhuzamosan sajátos küzdelmei folytat az esetlegességgel a belső rend megteremtéséért. Úgy érzi, minden szín, amit felfest, eltéríti attól, hogy a lényegről beszéljen , attól, hogy művészi világát mindenben saját maga határozza meg.
Vissza