Fiúruha

Előszó

Fejlődő ruházati iparunk a szakma dolgozóitól egyre jobb és alaposabb szakképzettséget kíván. Elsősorban a nagyüzemek, kisüzemek, valamint a ruhaipari laboratóriumok azon dolgozóinak kell szakmai tudásukat állandóan fejleszteniük, akikre a műszaki sorozatok készítése (szériázás), munkája is hárul, mert munkájuk a fogyasztóközönség megnövekedett igénye folytán nehezebb és felelősségteljesebb, mint a múltban volt. A műszaki iskolák hallgatóira nagy és komoly feladat vár: a szakma többi dolgozójával együtt szocialista ruházati iparunk területén az élenjáró műszaki munkamódszerek meghonosítása, és ezzel ruházati iparunk állandó fejlődésének biztosítása. Feladatukat csak akkor tudják megfelelően ellátni, ha a szabásminta-szerkesztéssel és a sorozatkészítéssel is tisztában vannak.
A fiú- és kamaszruházat szerkesztése terén szakirodalmunk különösen hiányos. E hiány enyhítésére törekszünk jelen könyvünkkel, amelyben a gyakorlatunkban eddig legjobban bevált módszereket ismertetjük.
A szabásminta-szerkesztés alapját képező méreteket az országban végzett méretkutatás alapján állítottuk össze, de felhasználtuk a külföldi szakirodalom adatait is.
Mérettáblázatunk számadatait összehasonlítottuk az ember-mérettani tudomány két kiváló szakemberének Dr. Nemeskéri János és Dr. Malán Mihály egyetemi tanároknak mérési eredményeivel. Az adatok megközelítően egyeztek. Arra törekedtünk, hogy a gyakorlati szempontok minden vonatkozásban érvényesüljenek, ezért mind a szerkesztésnél, mind a nagyságszámsorozat készítésénél (szériázásnál) igyekeztünk az egyes pontok adatait, és azok összefüggéseit részletesen feltüntetni.
A szabásminta-szerkesztéshez szükséges részarányokat a régi szakmai módszerektől eltérően nem nyolcadokban, hatodokban és negyedekben, hanem tizedekben határoztuk meg. Ez egyrészt megkönnyíti a számtani műveletek elvégzését, másrészt pedig lehetővé teszi a nagyságszámok változásainak pontos meghatározását. Vissza