Fogolynapló - a G. 526. számú GULAG-lakó

Fülszöveg

Az 1990-es évek óta a sajtóban de a politikában is gyakran emlegették ezeket a táborokat, ritkábban történelmi ismeretterjesztő, gyakrabban politikai célokkal, a történelmet véres szenzációként feltálaló igénytelenséggel. A „Gulág"-ról alkotott vélemény a volt államszocializmushoz való viszonnyal összefüggésben értelmeződik manapság, s mint ilyen, erős politikai tartalmat hordoz. Talán ez az oka, hogy több mint tíz évvel a rendszerváltás után alig jelent meg hiteles, korrekt történeti munka ebben a tárgykörben, s ami meglepőbb, visszaemlékezés is alig. Ezért is üdvözlendő jelen visszaemlékezés megjelenése, mely így nem csak a helyi, hanem a nemzeti történelemnek is, egy kevéssé ismert szeletéről ad ismereteket.
Ez évben lesz 50 éve, hogy a GULAG G.523 számú foglya, Csizsek István 8 éves rabság után visszanyerte szabadságát és hazajöhetett. Az igazságtalan ítélet következményeként ifjúságának legszebb éveit idegen földön, embert próbáló körülmények között volt kénytelen eltölteni.... Tovább

Fülszöveg

Az 1990-es évek óta a sajtóban de a politikában is gyakran emlegették ezeket a táborokat, ritkábban történelmi ismeretterjesztő, gyakrabban politikai célokkal, a történelmet véres szenzációként feltálaló igénytelenséggel. A „Gulág"-ról alkotott vélemény a volt államszocializmushoz való viszonnyal összefüggésben értelmeződik manapság, s mint ilyen, erős politikai tartalmat hordoz. Talán ez az oka, hogy több mint tíz évvel a rendszerváltás után alig jelent meg hiteles, korrekt történeti munka ebben a tárgykörben, s ami meglepőbb, visszaemlékezés is alig. Ezért is üdvözlendő jelen visszaemlékezés megjelenése, mely így nem csak a helyi, hanem a nemzeti történelemnek is, egy kevéssé ismert szeletéről ad ismereteket.
Ez évben lesz 50 éve, hogy a GULAG G.523 számú foglya, Csizsek István 8 éves rabság után visszanyerte szabadságát és hazajöhetett. Az igazságtalan ítélet következményeként ifjúságának legszebb éveit idegen földön, embert próbáló körülmények között volt kénytelen eltölteni. Az írás hangvétele ennek megfelelően keserű, de látszik írójának embersége, jó szándéka, melyet a nehéz körülmények sem öltek ki belőle. A visszaemlékezésben szereplők többsége embersége okán került megemlítésre mutatván ezzel is, hogy az írás szándéka nem az utólagos bosszú, hanem a tiszteletteljes emlékezés az átélt szenvedésekre, és az értékekre: hitre, emberségre, hazaszeretetre való figyelmeztetés, melyek megtartják embernek az embert, a legnehezebb körülmények között is.
Kiss Vendel történész Vissza