Forradalmak tüzében

Előszó

1918 őszére tagadhatatlan ténnyé vált, hogy a központi hatalmak - Németország, Ausztria-Magyarország, Bulgária és Törökország - elvesztették a háborút. A négyévi háborúskodástól kimerült katonák és a hátországban élő tömegek főként ezekben az országokban, de az antantországokban is, békét akartak. De a mindenkit eltöltő békevágy mellett fellángolt Európában a társadalmi változásokért folyó harc is. Táplálta ezt a harcot az immár egy éve sikeresen küzdő oroszországi proletárforradalom, mely csaknem fél európányi területen hozta létre a dolgozók hatalmát. Az erősödő osztályharcon kívül - kivált Kelet-Európában - új erőre kaptak a nemzeti küzdelmek is, nemzeti tanácsok alakultak az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi központjaiban, Ljubljanában, Prágában, Zágrábban. Az önmagát túlélt Habsburg-birodalom szinte napok alatt felbomlott. Október 28-án kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot, 29-én Horvátország szakadt el a Monarchiától és csatlakozott a megalakuló délszláv államhoz, 30-án Szlovákia egyesült Csehországgal,30-án és 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom Ausztriában és Magyarországon,az erdélyi románok pedig egyesültek Romániával.
Magyarországon 1918 októberétől elsősorban a Monarchia háborús összeomlása teremtette meg a feltételeket a forradalmi változásokhoz. Mikor nyilvánvaló lett, hogy a háború elveszett, a háborúellenes és az ország demokratikus átalakítását követelő politikai pártok és csoportok kerültek a politikai élet előterébe. A forradalom kirobbanásának és győzelmének nagy lendületet adott az, hogy a polgárság ellenzéki csoportjai és a munkásosztály legnagyobb politikai szervezete, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt együtt vette fel a küzdelmet a halódó rendszer végleges megdöntéséért. Ennek az egyesült demokratikus ellenzéknek három fő csoportja lépett egymással szövetségre: a Károlyi Mihály vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Jászi Oszkár vezette Országos Radikális Párt, és végül meghatározó erőként a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
A békét és demokratikus átalakulást kívánó három párt képviselői 1918. október 25-én megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot. Ennek október 26-án közzétett kiáltványa összefoglalta a polgári demokratikus átalakulás programját: a kormánynak le kell mondania, a magyar hadsereget haza kell rendelni, a külföldi csapatokat ki kell vonni, azonnal fegyverszünetet kell kötni a német érdekek figyelmen kívül hagyásával - vagyis a „reménytelen háború" azonnali befejezését követeli. Fel kell oszlatni a képviselőházat és új választásokat kell kiírni, törvénybe kell iktatni az általános, egyenlő és titkos választójogot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, a cenzúrát el kell törölni, a politikai foglyoknak amnesztiát kell adni, javítani kell a közellátást, agrárreformot, és szociális reformokat kell végrehajtani. Vissza