Franzstadti történetek

Fülszöveg

Kilencedik kerületben Van egy angyal, huncut, pajkos. Kicsit rongyos, kicsit piszkos. Hanem azért nem sóhajtoz. Minden stiklit ő vesz észre, Ő vigyáz a sok csibészre, Mikor kint a Népligetben Verkli szól és hinta lebben! Ő segít a sok szegényen Éjjel, nappal, nyáron, télen! Értük ide-oda nyargal. Mert ő a ferenc-, mert ő a ferenc-Mert ő a ferencvárosi angyal!
Ha mit sem tudnak is erről az örökbecsű kabaretliról, no meg a Népligetről, az egykori mutatványos tér hintajárói, verklijéről, céllövöldéjéről és bábszínházáról - legfőképpen annak legendás alakjáról, Kemény Henrikről -, egyáltalán a régi-régi F. Molnár és Heltai által megénekelt bohókás prolivilágáról, azért fölmerülhet bennük, mégis miért tompa, másként szólva: lelohadt kedvű, lassú észjárású, esetleg elcsigázott az angyal, aki e mai bisztró névadója, és akit ők, külhonból jöttek persze a világért sem tartanának csibésznek. Hát bizonyára a fárasztó robot miatt, válaszolják meg maguknak, amelyet főnökei, az arkangyalok... Tovább

Fülszöveg

Kilencedik kerületben Van egy angyal, huncut, pajkos. Kicsit rongyos, kicsit piszkos. Hanem azért nem sóhajtoz. Minden stiklit ő vesz észre, Ő vigyáz a sok csibészre, Mikor kint a Népligetben Verkli szól és hinta lebben! Ő segít a sok szegényen Éjjel, nappal, nyáron, télen! Értük ide-oda nyargal. Mert ő a ferenc-, mert ő a ferenc-Mert ő a ferencvárosi angyal!
Ha mit sem tudnak is erről az örökbecsű kabaretliról, no meg a Népligetről, az egykori mutatványos tér hintajárói, verklijéről, céllövöldéjéről és bábszínházáról - legfőképpen annak legendás alakjáról, Kemény Henrikről -, egyáltalán a régi-régi F. Molnár és Heltai által megénekelt bohókás prolivilágáról, azért fölmerülhet bennük, mégis miért tompa, másként szólva: lelohadt kedvű, lassú észjárású, esetleg elcsigázott az angyal, aki e mai bisztró névadója, és akit ők, külhonból jöttek persze a világért sem tartanának csibésznek. Hát bizonyára a fárasztó robot miatt, válaszolják meg maguknak, amelyet főnökei, az arkangyalok rónak rá az Úristen parancsolatjára.Jó neki itt elbújni egy kicsit, ebben a szuterén bárban, nehogy fölfedezzék pillanatnyi lankadtságát (szigorúan csak kávézás közben). Hát akkor menjünk be egy percre angyalnézőbe?
1948-ban született Budapesten. Gyerekkorát az ötvenes-hatvanas években egy falusias külvárosban töltötte. Jogot végzett, de újságíróként kezd dolgozni. Előbb a Magyar Rádió szerkesztő-riportere, majd a Népszabadság kulturális rovatának munkatársa. Ahogy ő mondja: „Három évtized múltán a publikálást nem sokkal azelőtt hagytam abba, hogy az újság politikai merénylet áldozatává vált."
>ií

l'
: \ ¦ 'i !' itC'hhíl:^.! f
, Iv
„Párommal és a gyerekekkel együtt körbelaktuk a fővárost.Végül a Ferencvárosban kötöttünk ki, ahol korábban apai nagyanyám lakott, és én sokszor megiá-togattam. Ugy érzem, itt végre otthonra leltem. Sokszínű világ, valamikor - a malmok, a vágóhíd, a vásárcsarnok révén - Budapest „gyomra" volt. A városrész múltja és jelene egyaránt ösztönzött, hogy valóságos vagy képzelt történeteket firkáljak a hely karakterét formáló eseményekről, emberekről." Vissza