Geodézia IV.

Tan- és kézikönyv mérnöki használatra/A magasságmérés műszerei és módszerei

Szerző

Oltay Károly

'Oltay Károly: Geodézia IV. ' összes példány

Kiadó:	Németh József Technikai Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1944
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	176 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Második, javított és bővített kiadás. 191 fekete-fehér ábrával és 2 kivehető melléklettel illusztrálva. Nyomtatta a Stephaneum nyomda, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mult esztendő október havában megjelent harmadik kötet után több mint egy évig tartó kényszerű szünetet kellett tartani a mű folytatásában, mert bár a kézirat és az összes klisék teljesen készen voltak, a nyomáshoz szükséges papirosmennyiséget minden fáradozásunk és utánjárásunk dacára csak az 1920. év szeptemberében sikerült megszereznünk.
Időközben az eddig megjelent köteteket, a magyar technikusok hatalmas szervezete, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet az egyleti nagy aranyéremmel tüntette ki. A nagy erkölcsi értékű kitüntetésért e helyütt is a leghálásabb köszönetemet fejezem ki.
A Geodézia most kibocsátott IV. kötete a magasságmérés módszereit és az azokban alkalmazásra kerülő műszereket ismerteti, ismét az első tanulás igényeit és a gyakorlati alkalmazás szükségleteit tartva irányadó szempontokul.
Hangsúlyoznom kell, hogy a szintezés fontosabb paragrafusait, nevezetesen főszabályainak szabatos összeállítását és mathematikai indokolását, műszereinek osztályozását, a vizsgálat és az igazítás sematikus, könnyen áttekinthető csoportosítását és részletezését Dr. Bodola Lajos tanár úr előadásából vettem át. Újból csak a legőszintébb hálámat tolmácsolhatom elődömnek és mesteremnek azért, hogy a szintezésre vonatkozó eredeti fejtegetésének első közlését e könyvben én tehettem meg. Meg kell említenem továbbá, hogy a Katonai Földrajzi Intézet elsőrendű szintezésének műszereit és pontjelzéseit ábrázoló 22. ábra Dr. Bodola Lajos tanár úr kézrajza után készült.
A IV. kötet tartalmilag négy főrészre oszlik. Az első rész a szintezést s annak műszereit és módszereit, valamint a mérés és a számítás végrehajtásának részleteit tartalmazza. A második rész a trigonometriai magasságméréssel, a harmadik a barométeres magasságméréssel s végül a negyedik a magassági adatoknak a térképen való feltüntetésére vonatkozó módszerekkel és eljárásokkal foglalkozik.
A magassági kitűzésekre - egyszerű voltuk miatt - külön nem terjeszkedtem ki. Vissza

Tartalom

Előszó a II. kiadáshoz III
Előszó az I. kiadáshoz IV
Tartalomjegyzék VI
A külföldi irodalom néhány jelentősebb geodéziai kézikönyvének és folyóiratának
jegyzéke 2
I. FEJEZET.
ALAPFOGALMAK.
1. §. A magasság fogalma. A magasságmérés módszerei 3
II. FEJEZET.
SZINTEZÉS (NIVELLÁLÁS, GEOMÉTRIAI MAGASSÁGMÉRÉS).
2. §. A szintezés alapelve és gyakorlati végrehajtása 4
3. §. A szintezés elmélete és alapszabályai 7
4. §, A szintező műszer kiigazításának szükségessége 10
5. §. Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöbölése 14
6. §. Régebbi (elavult) szintezési módszerek 16
7. §. A szintező műszerek osztályozása 17
8. §. A tulajdonképeni szintező műszerek szerkezete 18
1. A műszertalp és a talpcsavarok 18
2. Az alhidádé 18
3. A szintező libella 28
4. A szintező csavar 28
5. Tükröző berendezések 29
9. §. A tulajdonképeni szintező műszerek osztályozása 33
10. §. A szintező műszer felállítása 35
1. A felállítás elve és követelményei 35
2. A szintezd csavar normális állása és annak meghatározása 36
3. A felállítás végrehajtása a különböző műszertípusokkal 37
11. §. A tulajdonképeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei 38
12. §. Az I. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása 39
1. A vizsgálat és igazítás sémája 39
2. Az irányvonal vizsgálata és igazítása 40
3. A vízszintes szál vizsgálata és igazítása 41
4. A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása 42
13. §. A II. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása 42
1. A vizsgálat és igazítás sémája 42
2. Megjegyzések a vizsgálat és igazítás végrehajtására 43
14. §. A III. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása 44
1. A vizsgálat és igazítás sémája 44
2. Az irányvonal vizsgálata és igazítása 44
3. A vízszintes szál vizsgálata és igazítása 45
4. A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása 46
15. §. A IV. mintájú szintező műszer vizsgálata és igazítása 46
1. A vizsgálat és igazítás sémája 46
2. Az irányvonal vizsgálata és igazítása 47
3. A vízszintes szál vizsgálata és igazítása 48
4. A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása 48
16. §. Az V. mintájú szintező műszer vizsgálata és igazítása 48
1. A vizsgálat és igazítás sémája 48
17. §. Speciális berendezésű (szabatos mérésekre szolgáló) V. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása 49
18. §. Az V. mintájú műszereken előforduló speciális berendezések célja 51
19. §. Általános megjegyzések a szintező műszerek igazítására és alkalmazhatóságuk körére 52
20. §. Az egyetemes szintező műszerek vizsgálata 52
21. §. Az egyetemes műszereknek, mint szintező műszereknek vizsgálata és igazítása 52
22. §. A szintezés gyakorlati szabályai 55
23. §. A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések 60
1. Két távcső-állásból való szintezés 60
2. Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás 60
3. Kettős számozású lécek alkalmazása 60
4. Kettős osztású lécek alkalmazása 61
5. Kettős kőtőpontok alkalmazása 61
6. Kettős műszer-állással való szintezés 61
7. Centiméter-mező felezéssel és buborék-leolvasással való szintezés (hollandiai vagy
Cohen Stuart-féle módszer) 62
8. Buborék leolvasással való szintezés 62
24. §. A szintező libella állandójának meghatározása 63
25. §. A szintező léc 64
26. §. A szintezés alappontjainak megjelölése 71
27. §. A szintezés végrehajtása 74
1. A szintezés osztályozása 74
2. Alappont szintezés 74
3. Hossz-szelvény szintezés 77
4. Keresztszelvény szintezés 79
5. Terület szintezés 79
28. §. A szintezés hibaforrásai. A leolvasás középhibája 80
29. §. Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása 81
30. §. A szintezés a priori középhibájának meghatározása 81
31. §. A kilométeres középhiba és annak a priori értéke 83
32. §. A szintezések kiegyenlítése 84
1. Az oda-vissza végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori értékének meghatározása 84
2. Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintezési eredmények kiegyenlítése 86
3. Zárt vonalon, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezés kiegyenlítése 86
4. Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése 87
5. Számpélda a hálózati kiegyenlítésre 90
33. §. A kilométeres középhibák összefoglalása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára 96
34. §. Hydrostatikai szintezés 96
35. §. Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek 97
1. Dioptrás szintező műszerek 97
2. Ingás szintező műszerek 97
3. Állvány nélküli (kézi) szintező műszerek 98
4. Lépcsőmérés 98
5. Szintezés szögtükörrel és függővel 100
6. Közlekedő csöves szintező műszerek 101
7. Házilag előállítható szintező műszer 102
III. FEJEZET.
TRIGONOMÉTRIAI MAGASSÁGMÉRÉS.
36. §. A trigonométriai magasságmérés alapelve 103
37. §. Magassági szögek mérése 103
1. A magassági kör és szerkezete 103
2. Az index-hiba és kiküszöbölési módja 105
3. A magassági szögmérés végrehajtása 106
4. A magassági szög számítása 107
5. Magassági szögmérés buborék-leolvasással 110
6. Az indexlibella állandójának meghatározása 111
7. Magassági szögmérés egy távcső-állásból 112
38. §. A refrakció és a refrakciókoefficiens 112
39. §. A trigonométriai magasságmérés alapképlete 116
40. §. A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a refrakció-koefficiens meghatározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére 119
1. A refrakció változósága és annak hatása 119
2. A refrakció-koefficiens meghatározása 121
3. A diagonális módszer 122
4. A refrakció hatása kis távolságok esetén 123
41. §. A trigonométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok 123
42. §. A trigonométriai magasságmérés alapképletei az országos felsőrendű mérések számára 124
43. §. Épületmagasságok mérése 129
44. §. Közelítő trigonométriai magasságmérési eljárások 131
IV. FEJEZET.
A BAROMÉTERES, VAGY FIZIKA! MAGASSÁGMÉRÉS.
45. §. A barométeres magasságmérés alapelve 132
46. §. A barométeres magasságmérés alapképletének levezetése 132
47. §. A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra 138
48. §. A barométeres magasságmérés alapképletének Babinet-féle közelítő alakja. Számtáblázatok 139
49. §. A barométeres magasságmérés műszerei 142
50. §. A higanybarométer 143
1. A higanybarométer szerkezete 143
2. A leolvasások redukálása 144
3. A higanybarométerek használata 147
51. §. Rugósbarométerek, vagy aneroidok 148
1. A rugósbarométerek szerkezete 148
2. A leolvasások redukálása 151
3. A Paulin-féle aneroid 152
4. A Väisälä-féle sztatoszkóp 155
52. §. Forráspontot mérő termométer 160
53. §. A barométeres magasságmérés végrehajtása 161
1. Általános megjegyzések 161
2. Mérés két barométerrel 162
3. Mérés egy barométerrel 163
54. §. A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága 166
V. FEJEZET.
RÉTEGVONALAS TÉRKÉPEK (RÉTEGTERVEK) KÉSZÍTÉSE.
55. §. A magassági viszonyok ábrázolása a térképeken 166
56. §. Rétegterv-készítés tahiméterrel 168
57. §. Réteg terv-készít és szintező műszerrel 173
58. §. A rétegtervek megbízhatósága 175