kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Emich Gusztáv |
---|---|
Kiadás helye: | Pest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 414 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | 227 fekete-fehér fametszettel illusztrált nagyon ritka könyv, modern könyvkötői kötésben. Petzval Otto bölcsészeti tudór, okleveles mérnök, a Magyar Király Egyetemnél a felsőbb mennyiségtan r. tanára, és a Magyar Tudományos Akademia rend. tagja. A könyv Emich Gusztáv, magyar akadémiai nyomdásznál készült. |
Az erők és általok létrehozott mozgások tárgyalása | |
Értelemzés | 1 |
Az erő hatásáról | 2 |
Egyenletes mozgás | 4 |
Egyenetlen mozgás | 5 |
Egyenletesen sebesített mozgás | 6 |
A hátrahagyott tér | 7 |
A szabad esés | 9 |
Az egyenletesen lassitott mozgás | 10 |
A képletek alkalmazása | 11 |
Az erők elmélete | |
Értelmezés | 14 |
Az erőknek hatási irányáról | 15 |
Az erők hatásáról | 15 |
Az állandó erők hatása | 17 |
Általános képletek | 18 |
Az erők munkája | 20 |
A munka halmozása | 22 |
Az emberek és állatok erejéről | 26 |
Ennek folytatása | 27 |
Az erők összetételéről és szétbontásáról | |
Eredőnek megalapitása | 31 |
Ha több erő egyirányban hat | 31 |
Ha két erő szög alatt hat | 32 |
Ennek folytatása és az eredő meghatározása | 33 |
Az eredőnek megtalálása, számítás útján | 34 |
Ugyanaz, mértani szerkesztés által | 36 |
Az egyensúly feltétei, ha 3 erő egy pontra hat | 37 |
Az erők nyomatékai | 37 |
Több erő nyomatékai | 39 |
Különféle pontokra ható erők | 40 |
Az egyszerű emeltyű | 41 |
Párhúzamos erők különös esete | 43 |
Több párhúzamos erőnek összetétele | 44 |
Az erők szétbontása | 45 |
Térben ható erők összetétele | 46 |
A mozgások összetétele | 48 |
A test-sebesség vesztesége | 49 |
A mozgás lejtőn | 49 |
A hajított testek mozgása | 53 |
Ha a test hegyes szög alatt hajíttatik | 54 |
A testek körbeni mozgása | 57 |
Ennek folytatása | 58 |
Az inga mozgása | 60 |
Az anyagi inga | 64 |
A súlypontokról és a testek állhatóságáról | |
Általános észrevételek | 65 |
A súly és térfogat viszonya | 66 |
Az egyen. és tört vonal súlyp. | 68 |
A tört vonal súlypontja | 68 |
A körív súlypontja | 69 |
A területek súlypontjáról | |
A háromszög súlypontja | 71 |
Az egyenköz súlypontja | 72 |
Az oldalmás súlypontja | 73 |
A körkivágás súlypontja | 74 |
A körszelet súlypontja | 75 |
A testek súlypontjáról | |
A hasábok súlypontja | 76 |
Háromold. tetény súlypontja | 77 |
A szabálytalan testek súlypontja | 78 |
A testek állhatóságáról | |
Az állhatóság mértéke | 79 |
Az állhatóságok összehasonlít. | 80 |
Az állhatóság változsáa | 81 |
A mozgási akadályokról | |
Általános észrevételek | 83 |
A súrlódás szabályai | 84 |
A csúszó súrlódás | 85 |
A súrlódási szög | 87 |
A forgó súrlódás | 87 |
Függőlegesen álló csap dörzsöl | 89 |
A hengergő súrlódás | 90 |
A súrlódási csigák | 91 |
A kötél súrlódása | 92 |
A kötelek hajthatatlansága | 93 |
A dörzsművekről | 94 |
Az egyszerű és az összetett gépekről | |
Értelmezés | 96 |
A kötél vagy láncz | 96 |
Az emeltyű | 98 |
Az emeltyű támpontjának meghatározása | 99 |
Az anyagi emeltyű | 100 |
Más eset | 100 |
A hengerkerék | 103 |
A csigákról | 105 |
Az álló csiga | 106 |
A mozgó csiga | 107 |
A lejtő sík | 108 |
A csavar | 111 |
Az erőnek súlyhozi viszonya | 112 |
Az ék | 115 |
A tiprókerekek | 117 |
Ezen kerekek első neme | 118 |
Ezen kerekek második neme | 119 |
Az egyszerű gépek tárgyalása ha a súrlódás is tekintetbe vétetik | |
A súrlódás az emeltyűnél | 122 |
A súrlódás csigánál | 123 |
A súrlódás a hengerkeréknél | 124 |
A súrlódás a lejtőnél | 124 |
A súrlódás csavarnál | 127 |
A súrlódás az éknél | 128 |
Az összetett gépekről | |
Általános észrevételek | 130 |
Az összetett emeltyű | 131 |
Ennek alkalmazása | 133 |
A csigák rendszere | 134 |
A csigamű | 136 |
A kerékmű | 138 |
Az erőnek súlyhozi viszonya ezen gépnél | 141 |
A darúgép | 144 |
A sebességek viszonya | 146 |
A leggyors. rész fordul. száma | 147 |
A szíjak rendszerei | 149 |
A szekéremelő | 152 |
A végtelen csavar | 153 |
Az ellentekeres hengerkerék | 154 |
A Próny-féle erőmérő | 156 |
A fogazásról | |
Értelmezés | 159 |
A fogasrúd léczes koronggal | 159 |
A fogaskerék lécz. koronggal | 161 |
Fogaskerék fogas koronggal | 163 |
Koronakerék léczes korong. | 165 |
A fogak súrlódása | 167 |
TOLDALÉK | |
A mérlegekről | |
Értelmezés | 168 |
A közöns. kalmármérleg | 169 |
A gyors mérleg | 173 |
A hordozható tizedes mérl. | 175 |
A rúgó mérleg | 177 |
A testek szilárdságáról | |
Értelmezés | 179 |
Feltétlen szilárdság | 181 |
A terhelés meghatározása | 182 |
Viszonyos szilrádság | 184 |
Ha a gerenda mindkét végén megtámasztatik | 188 |
Ha a teher egyenletesen el van osztva | 191 |
Ferde gerenda hordereje | 191 |
A legerősebb gerend. méret | 193 |
Más alakok | 196 |
Ezen képletek alkalmazása | 198 |
A kerék fogainak erőssége | 201 |
Ha a hasáb mindkét végén megtámasztatik | 203 |
Üres hasábok hordtehetsége | 204 |
Négyszögű alak | 206 |
Egyenlő ellentállású testek | 208 |
A második eset | 209 |
A harmadik eset | 209 |
A negyedik eset | 210 |
Visszaható szilárdság | 211 |
Egy külön képlet | 212 |
Üres oszlopok | 213 |
A testek hajlás elleni szilárdsága | 215 |
Öntött és kovácsolt vasból álló tengelyek | 219 |
A testek tekerintés elleni szilárdsága | 222 |
Üres tengelyek | 224 |
A tengelyek vastagságának különös meghatározsáa | 227 |
A víz-nyugtan és a víz mozgási szabályai | |
Értelmezés | 229 |
Az egyenlő nyomás elve | 230 |
A víz fenéknyomása | 231 |
A vízsajtó | 232 |
A víz oldalnyomása | 235 |
ennek folytatása | 236 |
A közlekedő csövek | 238 |
A nyomás középpontja | 239 |
A vízbe merült testekről | 239 |
A testek fajsúlya | 241 |
A testek sűrűsége | 242 |
Fanemek sűrűsége | 243 |
A víz mozgási szabályai | |
Értelmezés | 244 |
A víz kifolyása edényekből | 244 |
A kiömlő víz sebessége | 245 |
Ezen képletnek kiigazítása | 247 |
A víz kifolyása magas oldalnyilásokból | 250 |
A víz kifoly. zsilip. nyil. | 252 |
A kifolyási idő meghatár. | 254 |
A víz mozg. heng. csövekb. | 255 |
Az előforduló akadályok | 256 |
A víz mozgása folyókban és csatornákban | 260 |
A kellő képletek származt. | 261 |
Csatornák | 263 |
A vízsebesség mérése | 265 |
A víz közép sebessége | 266 |
A vízmenny. gyakorl. úton | 267 |
A vízütésről | 268 |
A vízikerekekről | |
Ezen kerekek nemei | 270 |
Az alúlcsapó kerekek | 271 |
Az alúlcsapó kerék hatása | 274 |
A Poncelet kereke | 277 |
A szabad vízben álló kerék | 280 |
A felűlcsapó kerekek | 281 |
A felűlcsapó kerék hatása | 284 |
Angol szerkezetű felűlcsapó kerék | 286 |
A középcsapó kerekekről | 287 |
Ezen kerék hatása | 289 |
A hátcsapó kerék | 290 |
A fekmentes vízikerekekről | |
Értelemzés | 292 |
A Fourneyron vízforgonya | 296 |
A Jonval vízforgonya | 301 |
Ezen kerék hatása s méretei | 303 |
A lég egyensúlytan | |
Értelemzés | 304 |
A légsúlymérő feltalálása | 306 |
A lég rugalmassága | 307 |
A hévmérők | 308 |
A Gay-Lussac szabálya | 309 |
A feszmérők | 310 |
A higany-feszmérő | 310 |
Ha a gáz magasb nyomású | 311 |
Más szerkezetű feszmérő | 312 |
A lég-feszmérő | 313 |
A szivattyúzat | 314 |
Ezen gép gyakorlati szerkesztése | 316 |
Ezen gép hajtására kivántató erő | 317 |
A nyomóműről | 318 |
Az egyesűlt szivó és nyomómű | 320 |
A légerőtan elvei | |
Ezen tudomány tárgya | 320 |
A kifolyó lég sebessége | 321 |
A kifolyó gőz sebessége | 323 |
Az egész gépek szerkezetéről | |
Általános észrevételek | 325 |
Az őrlőmalom | 327 |
A malmok elrendezése | 331 |
A malom szerkesztése | 333 |
A zúzóművek | 336 |
A zúzómű elintézése | 337 |
Az emelőfogak betétele | 338 |
A hámorok | 340 |
A pőröly hatása | 343 |
A fűrészgépek | 345 |
A fűrészgép szerkezete | 347 |
A szíjrendszer alkalmazása | 350 |
A tűzoltógép | 351 |
A vízmennyiség | 353 |
Ezen gép hatása | 354 |
Ezen gép gyakorl. szerkez. | 355 |
A vízoszlopi gép | 357 |
A víztartó tulajdonságai | 359 |
A fúvóművek | 362 |
A közönséges fúvó | 362 |
A hengerfúvómű | 364 |
A kettős hengerfúvómű | 365 |
A középfutó fúvómű | 366 |
A szélkerekekről | 368 |
A gőzgépek tárgyalása | |
Bevezetés | 370 |
A gőz tulajdonságairól | 371 |
A légsúlymérő befolyása | 372 |
A gőz sürüsége és fajsúlya | 373 |
A gőz feszereje megmérése | 373 |
Az egyszerü gőzben rejlő melegség mennyisége | 374 |
Magasb nyomású gőz | 375 |
A különf. gőznem. feszereje | 376 |
Különféle gőznem sűrüsége | 377 |
A gőzkazánokról | 379 |
A gőzkazánok más neme | 380 |
A kazánok tűzfelületének meghatározása | 382 |
A kazán erőssége | 383 |
A kazán táplálása | 386 |
A biztosító szelepek | 388 |
A kazán tisztítása | 390 |
A gőzgépek nemei- és részeiről | |
A gőzgépek nemei | 391 |
A gőzgépek részeiről | 391 |
A köldökszabályozás | 394 |
A gőzköldök szerkezete | 395 |
A köldök egyenesvonalú mozgása | 396 |
Egy sürítőgép leírása | 398 |
Egy magasb nyomású gőzgép leírása | 401 |
A gőzgép hatása | 406 |
A kettős görbe forgattyú | 408 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.