Harc a szalamandrákkal

Előszó

Részlet a könyvből:
"Van Toch kapitány furcsán viselkedik
Ha Tana Masa szigetét keresed a térképen, pontosan az egyenlítőn találod meg, Sumatráíói valamivel nyugatra; azonban ha a Kandong Bandoeng fedélzetién J. van Toch kapitánytól kérdezed meg, hogy mi is a Tana Masa, mely előtt éppen horgonyt vetett, akkor a kapitány először kiadósan káromkodik, aztán kijelenti, hogy ez a sziget a Simda szigetek legpuiocskosabb sarka, nyomorúságosabb, minit Tana Bala és legalább olyan istentől elhagyatott, mint Pini vagy Banja; az egyetlen, bocsánat a kifejezésért, emberi alak, aki ott él — persze nem számítva a tetves batakokat - egy részeges kereskedelmi ügynök, kútra és portugál kereszteződés, de nagyobb tolvaj és átkozoiiabb pogány disznó, mint valamennyi kubu és fehér együttvéve és ha van valami elátkozott e világon, akkor ez azs elátkozott élet ezen az elátkozott Tana Másán. Erre bizonyára megkérdezed, hogy akkor miért vetette ki az elátkozott horgonyt úgy, mintha legalább három elátkozott napig szándékozna itt maradni; ebben az esetben izgatottan fújni kezd és morog valamit, hogy a Kandong Bandoeng bizonyára nemcsak azért jött, hogy az elátkozott! koprát és pálmaolajat felvegye, ez teljesen világos, egyébként, uram, Önnek ehhez semmi köze, megvannak az elátkozott pamncsiaim, uram és Ön törődjön B( saját ügyeivel. Ezután még hosszan és kiadósan szitkozódni fog, mint ahogy ez egy öreg, de korához képest még elég eleven hajóskapitányhoz illik. Kotnyeles kérdések helyett okosabb, ha hagyod J. van Toch kapitányt morogni és káromkodni, úgy sokkal többet fogsz megtudni..." Vissza