A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs?

A női szerepek változása a családban a 20. századi Magyarországon/Tanulmányok

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Napvilág Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 343 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9350-57-5
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával. További szerzők a tartalomjegyzékben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


A 20 század bővelkedik az emberiség mintegy felét kitevő női nemről született szélsőséges felfogásokban és állásfoglalásokban. Hosszú és göröngyös út vezetett odáig, mig az emberi jogokat magától értetődően kiterjesztették a nőkre is. A nagy francia forradalom alapokmánya, az Emberi és Polgári jogok Nyilatkozata mintha tradicionálisan - mintegy a rendi társadalom „átkos" maradványaként - hagyta volna ki a női nemet a jogokból. Csupán a férfiakra vonatkoztatva értelmezte azokat: mind az ember, mind a polgár fogalmán a férfit értette. Az ipari forradalomnak és a tömegeket foglalkoztató gyári munkának természetes következménye volt a társadalmi, a politikai és a nemek közötti jogi egyenlőtlenségek kiéleződése, és az ennek nyomán meginduló feminista mozgalomnak a választójogért folytatott küzdelme. A különböző antidemokratikus rendszerek beavatkoztak ebbe a természetes folyamatba, és próbálták - aktuális céljaik érdekében - a nők problémáit hol semmibe venni, hol túlhangsúlyozni.... Tovább

Fülszöveg


A 20 század bővelkedik az emberiség mintegy felét kitevő női nemről született szélsőséges felfogásokban és állásfoglalásokban. Hosszú és göröngyös út vezetett odáig, mig az emberi jogokat magától értetődően kiterjesztették a nőkre is. A nagy francia forradalom alapokmánya, az Emberi és Polgári jogok Nyilatkozata mintha tradicionálisan - mintegy a rendi társadalom „átkos" maradványaként - hagyta volna ki a női nemet a jogokból. Csupán a férfiakra vonatkoztatva értelmezte azokat: mind az ember, mind a polgár fogalmán a férfit értette. Az ipari forradalomnak és a tömegeket foglalkoztató gyári munkának természetes következménye volt a társadalmi, a politikai és a nemek közötti jogi egyenlőtlenségek kiéleződése, és az ennek nyomán meginduló feminista mozgalomnak a választójogért folytatott küzdelme. A különböző antidemokratikus rendszerek beavatkoztak ebbe a természetes folyamatba, és próbálták - aktuális céljaik érdekében - a nők problémáit hol semmibe venni, hol túlhangsúlyozni. Mindezen túlzások mit sem változtattak azon, hogy antropológiai tényre hagyatkozva állították: mind a női szervezet biológiája, mind pedig a. hagyományos családmodell bizonyos szerepek ellátására predesztinálja a társadalom nőtagjait. Az is tény, hogy az 1945 utáni általános és egyre növekvő foglalkoztatási igény, majd annak összes terhe inkább a társadalom női felére nehezedett. A nők társadalmi szerepvállalását illetően ma is a legszélsőségesebb - hol támogató, hol ellenző - álláspontok fogalmazódnak meg a „szőke nő" viccektől a „férfi történelem" teljes tagadásáig. Kötetünk ezt mutatja be a címében is jelzett módon: a társadalmi nemek témakörének szerteágazó kutatásából az alkalmazkodás, az együttműködés és a vetélkedés problémáit ragadja ki. Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem