Hiány-jelek

Fülszöveg

A könyv tanulmányai egy sajátos paradoxon révén kívánják megvilágítani a költői szövegek olvasásának kérdését. Költészet ugyanis nemcsak a nyelv bőségéből keletkezik, a nyelv jelállományában érzékelt hiány is legalább ekkora ösztönző hatást fejt ki. A nyelvi hiányt pedig a megértés hiánya állítja elő, mivel utóbbinak organonja a nyelv. A könjrvben foglalt tanulmányok közös előfeltevése az, hogy az irodalmi műalkotás kérdései a nyelvbe foglalható megértés határain fogalmazódnak meg. Kosztolányi így írt erről a jelenségről: „Mit fecseg az, aki érti az életet? Az igazi költő nem érti az életet, s azért ír, hogy az írással mint tettel, megértse. (Nem azért, hogy másokkal, mint valami tanítómester, megértesse.)" Tapasztalatunk világát általában gazdagabbnak ismerjük el, mint nyelvünkét. Az irodalomban azonban ez a rangsor megfordul: a nyelv - mint egyedi újítás és mint hagyomány - megelőzi és megvilágítja a tapasztalatot. Nem informál, mégis hatalmas innovatív erővel bír, mert... Tovább

Fülszöveg

A könyv tanulmányai egy sajátos paradoxon révén kívánják megvilágítani a költői szövegek olvasásának kérdését. Költészet ugyanis nemcsak a nyelv bőségéből keletkezik, a nyelv jelállományában érzékelt hiány is legalább ekkora ösztönző hatást fejt ki. A nyelvi hiányt pedig a megértés hiánya állítja elő, mivel utóbbinak organonja a nyelv. A könjrvben foglalt tanulmányok közös előfeltevése az, hogy az irodalmi műalkotás kérdései a nyelvbe foglalható megértés határain fogalmazódnak meg. Kosztolányi így írt erről a jelenségről: „Mit fecseg az, aki érti az életet? Az igazi költő nem érti az életet, s azért ír, hogy az írással mint tettel, megértse. (Nem azért, hogy másokkal, mint valami tanítómester, megértesse.)" Tapasztalatunk világát általában gazdagabbnak ismerjük el, mint nyelvünkét. Az irodalomban azonban ez a rangsor megfordul: a nyelv - mint egyedi újítás és mint hagyomány - megelőzi és megvilágítja a tapasztalatot. Nem informál, mégis hatalmas innovatív erővel bír, mert gondolkodásunkat és beszédünket újítja meg. Különösen, ha rátalálunk azok hiányaira. A hiány e sajátos produktivitására alapozódnak az elemzett művek: Babits Mihály regényének a nyelvvesztés a témája, Kosztolányi Esti Kornél-történeteiben a „semmi" szó jelöli a létezésben érzékelt hiányokat, Krúdy Szindbád-történetei pedig az emlékezet és felejtés kettősségét tematizálják. A megértés hiá-tusai - nevezzük most ezeket hiány-jeleknek - az irodalomban jelentésteremtő energiákat szabadítanak fel, arra késztetnek, hogy a hiányt jelentéssé, a tudást megértéssé alakítsuk át.
A könyvsorozat címe a Pannon Egyetemhez [Vniversitas Pannonica] köthető szellemi körre utal. E kör tagjai a kezdeményező Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar tudományos sokszínűségét - a filológiától a társadalomtudományon át a neveléstudományig - kívánják kiadványokba rendezetten is megjeleníteni. Ugyanakkor a köteteinkben képviselt gondolkodás hatóköre túlterjed karunk határain: az Egyetem egészére, sőt a szűkebb és tágabb Pannóniára egyaránt. A sorozatcím jelzi egyfelől a publikált kutatások révén képviselni kívánt universitas-eszményt, másfelől pedig a kötetekben megjelenő munkáknak a regionális, az országos és az európai kulturális hagyományokhoz való kötődését. Utal továbbá az egyetemi tudományosság nyitottságára a folytonosan alakulóban lévő világ iránt, szellemi válaszkészségére annak új és régi jelenségeivel, változásaival és kihívásaival kapcsolatban. Mi különbözteti meg az induló sorozatot a hagyományos egyetemi periodikáktól? Az, hogy választott formája és terjedelme a folyóiratokénál tágabb teret biztosít egy-egy kérdés felvetéséhez és megvizsgálásához, megjelenési üteme pedig dinamikusabb a havi egyszeri alkalomnál. Sorozatunk elsősorban a humántudományos kutatások eredményeit tartalmazza karunk sajátosságainak megfelelően. így az antropológia, a nyelvészet, az irodalom-, a kultúra-, a nevelés-, a színház-, a történet- és a politikatudomány területéről közöl írásokat. A szerkesztóTc törekvése a Pannon Egyetem teljes szellemi potenciáljának bemutatása.
Reményeink szerint az Olvasó nemcsak a tudományos gondolat iránti érdeklődéssel fogja forgatni könyveinket, hanem a tartalom életszerűségének s a kötetek kellemes megjelenésének szóló elégedettséggel is. Évente 5-10 kiadványt tervezünk, amelyek a Pannon Egyetem és a Gondolat Kiadó együttműködésében jelennek meg. Vissza