Hiszek az egyházban!

Előszó

Ki a Szentlélek?

Krisztusban Kedves Testvéreim!
Mikor Szent Pál apostol Athénbe ment, hogy a görögöknek a megfeszített és föltámadt Krisztust hirdesse, a tömérdek pogány oltár és bálványkép között észrevett egy különös felírású oltárt is. Ez volt a felírás. «Az ismeretlen istennek». És Szent Pál ügyes gondolattal így kezdte Krisztusról szóló beszédét: «Amit tehát ti nem ismertek és mégis tiszteltek, azt hirdetem én nektek». (Ap. Csel. 17, 23.)
A pogányok előtt szónokló Szent Pál az Ur Jézust nevezte az ismeretlen Istennek; a keresztények előtt beszélő mai igehirdető inkább a Szentlélekistent nevezhetné annak. Az Ur Jézusról mégiscsak sokat hallanak és tudnak a keresztény hívek. De ha a Szentjelekről kérdezné valaki őket, hogy mit tudtok arról, mit ad az embernek, mi az ő szerepe, bizony talán sokak ajkáról ismét az a válasz hangzanék el, amit Szent Pál apostol kapott néhány efezusi hívőtől. "Vajjon vettétek-e a Szentlelket?" - kérdezte az apostol őket. «Azok azonban felelék neki: De még azt sem hallottuk, hogy van-e Szentlélek». (Ap. Csel. 19, 2.)
Mily szomorú hitbeli járatlanság lenne és mily káros tudatlanság, ha a Szentlélekről nekünk is hasonló választ kellene adnunk!
A Hiszekegy magyarázatából, melyet négy évvel ezelőtt kezdtem el, még az utolsó rész van hátra, amely így kezdődik: «Hiszek Szentlélekben)). Az a három beszéd, amelyben most a Szentlélekről szeretnék szólani, korántsem elégséges ugyan mindannak elmondására, amit az Isten lelkéről mondanunk lehetne, de legalább annyira akar segíteni, hogy ne legyen számunkra a Szentlélek «ismeretlen Isten», hanem, hogy megilletődött kegyelettel, hálával, szeretettel, imádással tudjunk viseltetni a Szentháromság harmadik személye, a Szentlélekisten iránt... Vissza