Időjárási események Kecskeméten a XVII-XIX. században

Előszó

Nagy öröm, és nagy megtiszteltetés számomra, hogy Szilágyi Tibor munkatársam, kollégám és barátom éghajlattörténeti forrásgyűjteménye előszavának megírására engem kért fel. A felkérést azt hiszem két szerencsés véletlenek köszönhetem. Az első véletlen 1985 tavaszán történt, amikor másodéves földrajz- történelem szakos egyetemi hallgatóként egy, a két tudományterület határvidékén található kutatási terület iránt tájékozódtam. Szegedi egyetemi oktatóim, Makra László és Péczely György professzor ekkor hívták fel a figyelmemet az Országos Meteorológiai Szolgálat egykori vezetőjének, Réthly Antalnak a forrásgyűjteményeire. Ezt követően Magyarország éghajlat-, illetve környezettörténetére szakosodtam, s talán elárul valamit Réthly Antal gyűjteményeinek gazdagságáról, hogy az eltelt közel másfél évtizedes kutatómunkámmal sem sikerült az ott közölt forrásokat teljesen feldolgoznom, optimista vélekedés szerint ehhez legalább újabb másfél évtized szükséges. A második szerencsés véletlen az volt, hogy az egyetem elvégzését követően a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja kecskeméti csoportjához kerültem, ahol Csatári Bálint, a csoport vezetője a Kecskemét Monográfia körüli teendők intézésével bízott meg. 1989 késő őszén találkoztam először Szilágy Tiborral, a helyi Agrometeorológiai Obszervatórium nyugalmazott vezetőjével, aki a Monográfia környezettörténeti fejezete számára felajánlotta az általa egybegyűjtött levéltári forrásokat, illetve javaslatot tett egy, a 'Kecskeméti Füzetek' sorozatban megjelenő, Kecskemétről szóló klímatörténeti forrásgyűjtemény kiadására. Aminek ugye tíz éve. S abban, hogy ez a tíz esztendő Kecskemét éghajlattörténeti forrásgyűjteményének előnyére vált döntő szerepe volt Szilágyi Tibor türelmének és szorgalmának. Vissza