Fülszöveg
Molnár Gyöngyvér: Számítógépes játékon alapuló képességfejlesztés: egy pilot vizsgálat eredményei
A kutatás célja a számítógép alapú játékkal történő gondolkodásfejlesztés lehetőségeinek áttekintése, illetve egy számítógépes játékokra alapozó fejlesztés hatékonyságának vizsgálata. A kidolgozott fejlesztő program Klauer induktív gondolkodásmodelljére épül, és az abban szereplő alapstruktúrákat, műveleteket fejleszti. A fejlesztő program összesen 120 játékot tartalmaz, melyek megoldása az induktív gondolkodás valamely műveletének alkalmazását kívánja, ezzel fejlesztve azokat. Az előzetes hipotézisek igazolása céljából egy 4 héten át tartó pilot kutatást folytattunk. A kísérleti csoportot első és második évfolyamos diákok alkották (N=42), míg a kontrollcsoport diákjai hasonló gazdasági-társadalmi háttérrel rendelkező diákok voltak (N=64). A digitális játékok gondolkodási képességet fejlesztő hatását elő- és utóteszt alkalmazásával, webkamera alapú, fejmozgást követő megfigyelésekkel...
Tovább
Fülszöveg
Molnár Gyöngyvér: Számítógépes játékon alapuló képességfejlesztés: egy pilot vizsgálat eredményei
A kutatás célja a számítógép alapú játékkal történő gondolkodásfejlesztés lehetőségeinek áttekintése, illetve egy számítógépes játékokra alapozó fejlesztés hatékonyságának vizsgálata. A kidolgozott fejlesztő program Klauer induktív gondolkodásmodelljére épül, és az abban szereplő alapstruktúrákat, műveleteket fejleszti. A fejlesztő program összesen 120 játékot tartalmaz, melyek megoldása az induktív gondolkodás valamely műveletének alkalmazását kívánja, ezzel fejlesztve azokat. Az előzetes hipotézisek igazolása céljából egy 4 héten át tartó pilot kutatást folytattunk. A kísérleti csoportot első és második évfolyamos diákok alkották (N=42), míg a kontrollcsoport diákjai hasonló gazdasági-társadalmi háttérrel rendelkező diákok voltak (N=64). A digitális játékok gondolkodási képességet fejlesztő hatását elő- és utóteszt alkalmazásával, webkamera alapú, fejmozgást követő megfigyelésekkel és szülői kérdőívvel vizsgáltuk. A kutatás alátámasztotta, hogy 6-8 éves korban hatékonyan fejleszthető a diákok induktív gondolkodása digitális játékok segítségével.
Józsa Krisztián - Hricsovinyi Julianna: A családi háttér szerepe az óvoda-iskola átmenet szelekciós mechanizmusában
Tanulmányunkban az iskolába lépéskor tetten érhető szelekciós mechanizmus empirikus leírására teszünk kísérletet. Kutatásunkban egy nagyváros összes elsős tanulójának szocioökonómiai hátterét felmértük. Megvizsgáltuk, hogy az első évfolyamra történő beiskolázás során hogyan alakul az iskolák tanulói összetétele. A tanulmány központi kérdése a körzeti és a nem körzeti iskolába beíratott gyermekek közötti különbségek feltérképezése, az iskolaválasztási tendenciák elemzések, az iskolák, iskolakörzetek összehasonlítása.
Hajdu Gábor - Sáska Géza: Bántalmazás a középiskolában
Az iskolában éppen úgy fellelhető az agresszió, mint az iskolát ölelő világban, közüggyé Magyarországon mégis 2008 márciusa végén vált, amikor egy VIII. kerületi gimnáziumban egy diák megalázta, megszégyenítette öreg fizikatanárát. Noha korábban is megjelentek hasonló tartalmú hírek - egy Mauglinak nevezett romániai cigány ebadta tettei vagy egy végzetes diákverekedés -, csak ez az eset fordította a figyelmet az iskolai erőszak ügyére, és vált a napilapok gyakori, de különféleképpen értelmezett témájává.
Forrai Márta: A személyiség erősségeinek és a családi háttér szerepének vizsgálata a serdülők iskolai alkalmazkodásában
A hazai iskolarendszerben a meghatározó iskolatípus a nyolc évfolyamos általános iskola és a négy évfolyamos gimnázium volt. A tehetségnevelés feltételeinek javítása, a színvonal emelkedése érdekében az 1995. évtől engedélyezték a hat évfolyamos gimnáziumok létrehozását. Így a jelen közoktatási rendszer a 13 éves, 6. évfolyamot befejezett általános iskolai tanulóknak alternatívát kínál: további tanulmányaikat folytathatják az általános iskola keretei között (általános iskola 7. évfolyama), vagy megkezdhetik gimnáziumi éveiket (6 évfolyamos gimnázium 7. évfolyama).
Vissza