Isten hozott

Előszó

Távárisi konyec
Szokatlanul engedékeny idén a március, a könyvtárral átellenben virágzásnak indultak a bodzabokrok, a Csabagyöngye-emléktábla mögött az akác, de mintha ember által lennének díszítve, és nem az Örökkévaló kegyelme öltöztetné őket. Szomorkás és álmatag ez a korán betoppant ragyogó tavasz, álságos békességillatot érzek a levegőben, egyszerre vélek beletörődést és megbocsátást fölfedezni benne. Bizonyosan le fognak fagyni ezek a bolondul korán kinyílt virágok. Szerte a városban lebeg az engesz-telődés vékony illata: a kofák savanyú káposztás hordói körül éppúgy, mint a kolbászszárító kamrákban, a sétálóutca mozgó fánkosbódéjában, talán még a juhtúrós sztra-pacskának is megbocsátásillata van, nem tudja elnyomni se a lilahagyma, se a kurcina. Lehet, hogy ez az illat teszi, de mikor reggelente dolgozni indulok, és a békanyálas, algás Körös felől besétálok a könyvtárba, végre ismét elégedett vagyok a sorsommal. Néhány napja a városi könyvtárban kaptam állást, szakképesítésem ugyan nincsen, de egy friss tanítóképzős diplomával dicsekedhetem. Három hónapig leszek kiszolgáltatott, úgymond próbaidős; ha elégedettek velem, egyszerre vége minden bizonytalanságnak. Valahol azt olvastam, ahol dolgozik, ott ereszt gyökeret az ember. Nekem már a tanulás is izzasztó és kimerítő munka volt, mégis idegen vagyok választott otthonomban, szorongok és elvágyom innét; akármeddig is élek Tótvárosban, csak egy gyökértelen gyüttment lehetek. Bár nem is kívánok túlbuzgó asszimiláns lenni. Sárasági- Vissza

Fülszöveg

A Klein-napló egy titokzatos titkárnő irománya, mely arra emlékezik, ami majd csak ezután lesz. Mindenki mást olvas ki belőle, a falusiak többsége azonban úgy véli, hogy a saját haláluk időpontját jósolta meg benne - nem tudni, ki. Vagyis a Klein-napló egy halottaskönyv. Talán a múltban elkövetett, talán a jelenben és a jövőben megeső bűnökért, esetleg mindkettőért: ez a büntetés.
Sáraságban életre kelnek az árnyékok, „felkötik magukat" a kutyák, aztán holtukban mégis életet kölykeznek. Gyermekek születnek steril apáktól, akiknek a múlt árnyai adnak útmutatást. Fiatal lányok őszülnek meg csoportosan, egyik napról a másikra, és az emberek torka folyton száraz, szomjuk csillapíthatatlan.
Gallér Gergely gimnazista, a fantasztikus Klein Ede Egylet vezetője, megszállottan kutatja a közös múlt csodáit, a falu védőszentjeinek örökségét, egészen addig, míg végül teljesen magára marad. El kell hagynia gyermekkora helyszínét... hogy aztán visszatérjen kideríteni, mi történt, s miért. Felkutatja a csodákat, és hogy ő kicsoda.
A Mellettem elférsz és a Jelmezbál szerzőjének első, először 2005-ben megjelent regénye krimiszerűen örvénylik, a közelmúlt titkai megülik benne a jelent, átírják emlékeinket, eltávolítanak és közel hoznak, elfednek és megmutatnak. Az Isten hozott egy önmagát és közösségét elveszítő, aztán újra megtaláló tinédzser története. Vagyis mindannyiunké. Vissza