Előszó
Annak ellenére, hogy a pedagógiai és pszichológiai tudományokban fokozódik az érdeklődés az értelmi fogyatékos gyermekek problémái iránt, mégis még sok kellően le nem írt, meg nem oldott...
Tovább
Előszó
Annak ellenére, hogy a pedagógiai és pszichológiai tudományokban fokozódik az érdeklődés az értelmi fogyatékos gyermekek problémái iránt, mégis még sok kellően le nem írt, meg nem oldott problémával találkozunk. Ezek közé sorolhatjuk az értelmi fogyatékos gyermekek játéka kérdéseit is.Ilyeneket mint: mi akadályozza a gyermekek játékának fejlődését, mi jellemzi a kialakuló játékot, hogyan fejleszthető náluk a játszás képessége, hogyan használható fel a játék tudásuk, tanulásuk, magatartásuk alakítása érdekében?
Rendkívül fontos kérdések ezek számunkra, az imbecillis gyermekek nevelői, valamint a szülők számára, mivel az elemi játéktevékenység tapasztalataink szerint e gyermekek életében is fontos szerepet tölt be.
Könyvünk nem tudományos munka. Gyakorló gyógypedagógusok lévén mindössze arra vállalkozunk, hogy nevelési tapasztalatainkat megosszuk kartársainkkal.
A játék értelmezésénél és leírásánál az egészségesen fejlődő gyermekek játékának alakulásából indulunk ki, az emberi játékból. Azt szeretnénk bemutatni, hogyan lehet a fejlődési akadályozottság közepette gyermekeink játékát kialakítani, gazdagítani, tartalommal megtölteni. Ebben a folyamatban különösen fontos ismerni a fogyatékos gyermeket játékra vezető, ösztönző, a vele együtt játszó és őt irányító nevelő szerepét, és azokat az apró fejlesztő gyakorlatokat, amelyekkel a játszó képesség kialakítható, fejleszthető.
E munkát a gyógypedagógusoknak: az értelmi fogyatékos kisgyermekek óvónőinek és a foglalkoztató iskolákban tanítóknak, a nevelőotthonok tanárainak és gyermekfelügyelőinek ajánljuk azzal a szándékkal, hogy segítsünk tudatosabbá, eredményesebbé tenni a játék foglalkozásokat. Mi elsősorban a szemléletmódon szeretnénk változtatni.
Vissza