Jezsuiták a diktatúrában

Fülszöveg

Pusztulásra ítélt közösség túlélésének szilárd identitás a feltétele. Ha ez a fundamentum ép, lehetséges a stratégiaalkotás: a tudatos és csendes rezisztencia, a leleményes alkalmazkodás, vagy akár a hősies helytállás is.
Jelen kötet a túlélés lehetőségeit vizsgálja a jezsuita rend második világháború utáni sorsfordulóinak tükrében.
E több dimenziós - egyházpolitikai, politikai, kultúrtörténeti és egyéni sorsokat formáló - történet, melyet politikai kampányok és irányváltások éppen úgy formáltak, mint az eltérő helyzetértékelésekből, személyes habitusból és a köteles engedelmességből fakadó feszültségek, számos kérdést vet fel:
Mit jelent a kommunista diktatúra időszakában a rendalapító öröksége és a Társaság tradíciója? Hogyan alakította az üldöztetés a szerzetesi identitást; hogyan formálták az egyházpolitikai „játszmák" a rendtartomány arculatát; melyek a jezsuiták túlélésért folytatott küzdelmének egyedi jellegzetességei?
Miért kezdeményeztek a Szentszéknél titkos... Tovább

Fülszöveg

Pusztulásra ítélt közösség túlélésének szilárd identitás a feltétele. Ha ez a fundamentum ép, lehetséges a stratégiaalkotás: a tudatos és csendes rezisztencia, a leleményes alkalmazkodás, vagy akár a hősies helytállás is.
Jelen kötet a túlélés lehetőségeit vizsgálja a jezsuita rend második világháború utáni sorsfordulóinak tükrében.
E több dimenziós - egyházpolitikai, politikai, kultúrtörténeti és egyéni sorsokat formáló - történet, melyet politikai kampányok és irányváltások éppen úgy formáltak, mint az eltérő helyzetértékelésekből, személyes habitusból és a köteles engedelmességből fakadó feszültségek, számos kérdést vet fel:
Mit jelent a kommunista diktatúra időszakában a rendalapító öröksége és a Társaság tradíciója? Hogyan alakította az üldöztetés a szerzetesi identitást; hogyan formálták az egyházpolitikai „játszmák" a rendtartomány arculatát; melyek a jezsuiták túlélésért folytatott küzdelmének egyedi jellegzetességei?
Miért kezdeményeztek a Szentszéknél titkos püspökszentelést? Hogyan működött a Kistarcsai Internálótáborban a „teológiai főiskola"? Miként értékelhető a rendtartomány provinciálisának az államvédelemmel kötött alkuja az '50-es évek közepén?
Olyan kérdésirányok ezek, melyek a rend sorsának korabeli alakulása mellett az egyházpolitikát formáló szervek motivációiba is bepillantást engednek.
i Pusztulásra ítélt közösség túlélésének szilárd i identitás a feltétele. Ha ez a fundamentum ép, i lehetséges a stratégiaalkotás: a tudatos és : csendes rezisztencia, a leleményes alkalmazko-I dás, vagy akár a hősies helytállás is.
Jelen kötet a túlélés lehetőségeit vizsgálja a jezsuita rend második világháború utáni sorsfordulóínak tükrében.
E több dimenziós — egyházpolitikai, politikai, kultúrtörténeti és egyéni sorsokat formáló — történet, melyet politikai kampányok és irányváltások éppen úgy formáltak, mint az eltérő helyzetértékelésekből, személyes habitusból és a köteles engedelmességből fakadó feszültségek, számos kérdést vet fel:
Mit jelent a kommunista diktatúra időszakában a rendalapító öröksége és a Társaság tradíciója? Hogyan alakította az üldöztetés a szerzetesi identitást; hogyan formálták az egyházpolitikai .»játszmák" a rendtartomány arculatát; melyek a jezsuiták túlélésért folytatott küzdelmének egyedi jellegzetességei?
Miért kezdeményeztek a Szentszéknél titkos püs-PÖkszentelést? Hogyan működött a Kistarcsai Internálótáborban a „teológiai főiskola"? Miként értékelhető a rendtartomány provinciálisának az államvédelemmel kötött alkuja az '50-es évek közepén?
Olyan kérdésirányok ezek, melyek a rend sorsának korabeli alakulása mellett az egyházpolitikát formáló szervek motivációiba is bepillantást
engednek. Vissza