Jog és jogállam

Tartalom

Előszó 6
I. BEVEZETÉS
l. 1. A jog és a jogról való gondolkodás a hétköznapi életben 7
1.2. A jog mint komplex ismerettárgy 8
1.2.1. A jog kapcsolódása az államisághoz 8
1.2.2. Jogelméleti irányzatok: természetjog-jogpozitivizmus - történetiszociológiai
irányzat 9
1.3. Az állam- és jogelmélet tudományrendszertani helyéről 11
H. AZ ÁLLAM KELETKEZÉSÉRŐL, TÖRTÉNETI TÍPUSAIRÓL,
SAJÁTOSSÁGAIRÓL
2.1. Az ősi társadalom differenciálódása 13
2.2. Az állam keletkezését magyarázó elméletek: marxista és szociáldarwinista
konfliktuselméletek és konszenzusos teóriák 15
2.2.1. Uralkodói szuverenitás - parlamenti szuverenitás - népszuverenitás 16
2.3. Az állam sajátosságai 18
2.3.1. Az állam mint történeti kategória (államtípus; polgári társadalom és
politikai állam viszonya; államforma és államrendszer) 18
2.3.2. Az államfejlődési utak problémája 23
2.3.3. Az állam társadalmi rendeltetése és funkciói 24
2.3.4. Az állam a politikai berendezkedés központi intézménye 27
2.3.5. Az állam a társadalomtól elkülönült, szuverenitással rendelkező közhatalom 29
2.3.6. Állami szuverenitás - jogharmonizáció: ma és itt 30
2.3.7. Az állam a munkamegosztás külön ágát képező szervezetrendszer 31
III. A HUSZADIK SZÁZADI ÁLLAMFEJLŐDÉSRŐL:
PLURALISTA DEMOKRÁCIA - JÓLÉTI ÁLLAM - JOGÁLLAM ÉS
A JELENKORI DEZETATIZÁCIÓ
3.1. A pluralista demokrácia állama a XX. sz. második felében 34
3.2. A jóléti állam fogalmi kritériumai, funkciói, válsága 35
3.3. A jogállam - társadalomelméleti nézőpontból 37
3.3.1. Állam és egyén viszonya a jogállamban 38
3.3.2. Az állam és a jog viszonya 39
3.3.3. Szociális jogállam kontra jelzőtlen jogállam 41
IV. A JOGI OBJEKTIVÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI: NORMATÍV OLDAL -
STRUKTÚRA - FUNKCIÓK
4.1. A jogi objektiváció normatív oldala: helye a társadalmi normák
összefüggésében 44
4.1.1. A társadalmi normák jellemzői 44
4.1.2. A társadalmi normák funkciói 45
4.1.3. A társadalmi normák fajtái 45
4.2. A jog kialakulása 48
4.2.1. A jogi norma jellemzői 48
4.3. A jog szerkezete 52
4.4. A jog funkciói 54
V. A JOGALKOTÁS
5.1. A jogi normák létrejöttének módjai 56
5.2. A jogalkotás fogalma 57
5.3. A jogalkotás jellemzői 57
5.4. A jogalkotás fajtái 58
5.5. A jogalkotás folyamata 59
5.6. A jogalkotás elé támasztott követelmények 61
5.7. A jogképződés 64
5.8. A jogforrás 66
5.9. A jogforrási hierarchia 67
5.10. A joganyag rendezésének módjai 68
VI. A JOGI NORMA
6.1. Jogi norma, jogtétel, jogszabály 70
6.2. A jogi norma szerkezete 71
6.3. A jogi normák fajtái 73
6.4. A jogszabályok szerkezete és fajtái 77
6.5. A jogszabályok (jogi normák) érvényessége és hatálya 78
6.6. A jogszabályok közzététele 81
VII. A JOGRENDSZER
7.1. A jogrendszer megközelítésének alapjai; a közjog-magánjog dichotómia 82
7.1.1. A jogrendszer fogalom kétféle értelme 83
7.1.2. A jogcsaládok 84
7.2. A jogág 86
7.3. A magyar jogrendszer jogági tagozódása 87
VIII. A JOGÉRVÉNYESÜLÉS
8.1. A jog tényleges hatása 93
8.2. A jogkövetés 93
8.3. A jogsértés 95
8.4. Jogérvényesítés, jogalkalmazás 96
8.5. A jogalkalmazás fogalma jellemzői 97
8.6. A jogalkalmazás fajtái 99
8.7. A jogalkalmazás szakaszai 100
IX. A JOGVISZONY
9.1. A jogviszony alanyai 107
9.2. A jogviszony tárgya 110
9.3. A jogviszony tartalma 110
9.4. A jogviszony fajtái 111
9.5. A jogi tények 111
9.6. A jogviszonyok - a jog legmélyebb rétege 112
X. A JOGÁLLAMISÁG - JOGELMÉLETI NÉZŐPONTBÓL
10.1. Az állami cselekvések joghoz kötöttsége 113
10.2. A jogbiztonság elve 114
10.3. A jogalkotásra (és a jogalkalmazásra) vonatkozó materiális elvek
minimális jogállami követelmények 116
10.4. Az alapjogok léte, katalógusa 117
10.5. A jogrend alkotmányossági kontrollja 117
Epilógus
Gustav Radbruch: Öt perc jogfilozófia 120
SZÓMAGYARÁZAT 122
FELHASZNÁLT IRODALOM 124

Témakörök