Jókai Mór

Fülszöveg

„Egy családapa, akit ma ebéd után rajta érnénk, hogy egy Jókai-kötetbe van elmerülve, bizonyára pirulna, hogy ezekben a nehéz, gondterhes, mindenki számára aggodalmas napokban, amikor az ország jövője - tehát a családé is - talán jobban, mint valaha, kockára van téve, a fantázia rózsaszínű örömeinek adja át magát. Bizonyára szégyenkezne felesége és gyermekei előtt, akár az egyedül iszogató borissza, aki szobájába elvonulva merítgeti a mámort újra és újra megtelő és kiürült poharából. Pedig Jókai a máé, sőt a jövőé." (Csáth Géza)
Szajbély Mihály médiatörténeti nézőpontból mutatja be Jókai Mór életének és életművének alakulását. Alaptézise, hogy Jókai nem egyszerűen író volt, még csak nem is egyszerűen kalandregényíró, hanem újságokba író kalandregényíró. Míg a korábbi szakirodalom többnyire a valószerű követelményét érvényesítette regényei megítélésénél, addig e könyv szerzője szerint a Jókai által művelt regénytípus az egyszerű formák, mindenekelőtt a mese sajátos mutációját... Tovább

Fülszöveg

„Egy családapa, akit ma ebéd után rajta érnénk, hogy egy Jókai-kötetbe van elmerülve, bizonyára pirulna, hogy ezekben a nehéz, gondterhes, mindenki számára aggodalmas napokban, amikor az ország jövője - tehát a családé is - talán jobban, mint valaha, kockára van téve, a fantázia rózsaszínű örömeinek adja át magát. Bizonyára szégyenkezne felesége és gyermekei előtt, akár az egyedül iszogató borissza, aki szobájába elvonulva merítgeti a mámort újra és újra megtelő és kiürült poharából. Pedig Jókai a máé, sőt a jövőé." (Csáth Géza)
Szajbély Mihály médiatörténeti nézőpontból mutatja be Jókai Mór életének és életművének alakulását. Alaptézise, hogy Jókai nem egyszerűen író volt, még csak nem is egyszerűen kalandregényíró, hanem újságokba író kalandregényíró. Míg a korábbi szakirodalom többnyire a valószerű követelményét érvényesítette regényei megítélésénél, addig e könyv szerzője szerint a Jókai által művelt regénytípus az egyszerű formák, mindenekelőtt a mese sajátos mutációját képezi, és olyan lehetséges világot hoz létre, amelyet nem a valószerű, hanem a csodás határoz meg. Jókai folytatásokban megjelent történeteinek létrejöttére a 19. századi napilapok tárcarovatai adtak lehetőséget, melyek keretei között annak idején igénytelen alkotások tömege elégítette ki az olvasó tömegek kalandigényét és csodák utáni vágyakozását. A kérdés ezek után úgy hangzik, hogy Jókainak miként sikerült a tárcaregény formájában kiválót alkotnia, miként sikerült a legszélesebb olvasóközönség érdeklődését megőrizve fölébe emelkednie a triviális alkotások tömegének.
Szajbély Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője. Korábban megjelent könyvei: Csáth Géza. Budapest, 1989; Álmok álmodói. Irodalomtörténeti tanulmányok. Budapest. 1997; „lázadnak a magyar tollak". Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig. Budapest, 2001; A nemzeti narrativa szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után. Budapest, 2005; Intermediális randevúk a 19. században. Arany, Kemény, Jókai & Co. Pécs, 2008. Vissza