Kabul Csigataj

Előszó

Egyik festménye ülő férfit ábrázol, háttal a nézőnek. Nyilvánvaló, hogy a sötét kaftános, borotvált tarkójú öreg üzbég visszafordul térben és időben, a múltba réved, népe múltjába. Vallomás ez a hűségről, mely a nemzeti hagyományban gyökerezik. De a fogalmazás meghökkentően újszerű. Főleg az alakformálás az, a kiemelés és a sűrítés merész nagyvonalúsága, tartalmas jelképessége. Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa találkozna ezen az alig négyzetméternyi felületen, vagyis ebben az összegző szemléletben és kifejezésben? Bármily ritka ez az eset, most így van. Csigataj Üzbegisztán fővárosából Taskentből származik.
Csigataj (választott művészneve, a Csigataj a szülői házat övező óvárost idézi). Taskentben érettségizett, a leningrádi képzőművészeti főiskolán szerzett oklevelet, és közben elményült az európai mesterek tanulmányozásában. Különösen a modernség vonzotta. így jutott el Budapestre is. Majd 1987-ben a keleti országrész kulturális központjában Debrecenben telepedett le. Sajátos és kifinomult művészetére nyomban fölfigyeltek itt. Debreceni és budapesti csoportos szereplések után önálló kiállításra hívta meg a Debreceni Műhely és az Elan Galéria.
Csigataj újabb munkái kétségtelenül méltó a legrangosabb bemutatásra is. Tájképeiben ősi élmény és mai világnézet ötvöződik, jeleneteiben mitosz és költészet forr össze. Igazában ember és természet eredendő, bensőséges egységének látomásából táplálkozik ez az ihletett, sokoldalú, gazdag festőiség. Nem a problémátlan, derűs összhang jegyében azonban. Ellenkezőleg Csigataj hol ember és természet kényszerű elszakadását, gyötrelmes magára maradottságát, hol az egymást keresés szenvedélyes vágyakozását szólaltatja meg. Sosem a találkozást, mindig csak a találkozás szükségességét, akarását. Fájdalmas, feszült, kavargó lelki állapot ez. De az a művészet, amely közvetíti, érett, tiszta és világos. Ezeken a felületeken a színek, az alakzatok izzásának és lefojtottságának, szabályosságának és torzultságának, illeszkedésének és ütközésének következetes rendje érvényesül. Általánosítva: a küzdelem drámai rendje. Csak a festőiségnek, művészetnek és mesterségnek ebben az általánossá emelt rendjében testesülhetett meg hitelesen az emberi élmény. Csigataj alkotásai páratlanul széles kört érintenek, ugyanakkor egységesek és önállóak. Érdekességüket és értéküket ez igazolhatja bárhol Keleten és Nyugaton, Ázsiában és Európában. Székelyhídi Ágoston Vissza