Kamaraerdő története a kezdetektől a századfordulóig

Előszó

Kedves Olvasó!
Budaörs város mai határain belül három, jól elkülöníthető városrész terül el. Az ófalu, középpontjában a római katolikus templommal; a hetvenes-nyolcvanas években épített új lakótelep; valamint Kamaraerdő. Ma a három városrész egy közigazgatási egységet alkot. Az idő kerekét visszaforgatva azonban tudjuk, hogy a város mai határain belül valaha négy község terült el, melyek története külön-külön íródott, más-más sajátosságokat hordozott.
Bár ebben a munkámban csupán Kamaraerdő rövid történetét taglalom, olykor óhatatlanul megjelenik a másik három régvolt falu, valamint a mai két másik városrész múltja is.
A Budaörsön élt, egymást váltó kultúrák, népek története öt és fél ezer éven ível át egészen napjainkig. Városunk területét folyamatosan választották lakóhelyül a különböző népek valamennyi korban; számos, ma már múzeumi kincsként őrzött emléket hagyva maguk után.
Az első földművelő, állattenyésztő csoportokra utaló tárgyi emlékek a Mechanikai Művek lakótelepének építésekor kerültek elő. Az újkőkori vonaldíszes kerámia népének településéről származó edények az i.e.3500 körüli időkből valók.
A késő rézkorból (i.e.2700-2000) a badeni kultúra mediterrán vonásokat mutató népességéhez köthető urnát ismerünk a Tulipán utcából.
Vajon miért említem e korai kultúrákat, hisz e lelőhelyek egyike sem a tanulmány tárgyát képező Kamaraerdő területén fekszik? Utalni szeretnék a leletek előkerülésének véletlenszerűségére, amelyet figyelembe véve nem zárható ki, hogy a fenti két lelőhelyhez oly közel fekvő Kamaraerdőben szintén éltek már e korai történelmi korokban. Vissza