Kelet világossága II.

Előszó

A »Gyakorlati yoga« különálló kötetet és önálló egészet alkot. Elméleti vonatkozásai azonban csakis a megelőző kötet ismeretében válhatnak érthetővé.
A yoga elmélete és gyakorlata mindenkor szoros és benső kapcsolatban áll egymással.
A gyakorlati yoga mégis gyakran eltér az elmélettől és kerülőutakat választ. Alkalmazkodnia kell a pillanatnyi helyzetek követelményeihez és a változó körülményekhez. Két ember sorsa sohasem egyforma. Míg tehát az elmélet egységes lehet, addig a gyakorlatnak valójában annyifélének kell lennie, ahány ember, ahány helyen igyekszik megvalósítani azt.
A yoga terén minden céltudatos lépés azonban - akármilyen irányú is - mindenkor haladást jelent, mely mélyebbé teszi a megismerést, hozzászoktat az analógiák tágabb körű meglátásához és felismeréséhez, képessé tesz önálló és helyes következtetésekre, valamint az elmélet már gyakorlatba átültetett elveinek újabb és újabb területeken való alkalmazására. A gyakorlat így mindinkább kiegészíti az elméletet. Az elmélet pedig egyre jobban megszilárduló alapot szolgáltat a gyakorlat folytatásához, a továbbképzéshez, a haladáshoz, a fejlődéshez.
Az olvasó a tanítvány útját követheti ebben a könyvben. Nem puszta útmutatás ez a yoga útján való haladáshoz, hanem azt az áldozatos, magasbatörő küzdelmet tárja elénk, mely el nem választható az élet drámájától, míg a tanítvány el nem érte célját, és a küzdelem fölé nem emelkedett.
A yoga nem holt tan.
Mind Keleten, mind Nyugaton - minden korban és minden időben - egyképpen gyakorolható.
1943. K. J. Vissza

Fülszöveg

A Kelet világossága első kötete az ész és a logika, a második az élet, a harmadik pedig a lényeg megismerésének szempontjából tárgyalja a jógát. Szerző szavaival: A yoga nem elmélet, nem gondolkodásra épülő tudomány és nem is vallás. A yoga nem holt tan, mint ahogy a matematika sem az. A yoga kulcsa: az "arany középút", az egyensúly középvonala.
A nyugati bölcselet teóriákat állít és megmagyarázni igyekszik a lét lényegét. A yoga ezzel szemben nem elméletek felállítására törekszik, hanem a lét lényegének a közvetlen megismerése a célja! A yoga arra tanít, hogy vannak helyes és helytelen cselekedetek, - a helyesek elősegítik a fejlődést, a helytelenek pedig hátráltatják. Aki nem a saját tapasztalatai révén győződik meg a megismerés lehetőségeiről és valóságáról, az sohasem foghatja fel teljes mértékben a yoga lényegét. Először tudomásul kell venni a yoga állításait, azután elmélkedni kell azokon, végül pedig át kell élni az igazságát.
A yogának számos ágazatát különböztetjük meg. Valamennyi más, egymástól eltérő irányt követve törekszik a végső cél felé: Céljuk azonban mindenkor egy és ugyanaz: a kötöttségekből való felszabadulás. Csupán a módszerük és az eszközeik különböznek. Valamennyinek a lényege megtalálható azonban abban az alapvető rendszerben, melyet Patandzsalinak yoga-aforizmái foglalnak magukban." Vissza