Képeskönyv

Előszó

Részlet a könyvből:

"A magyarországi levéltárak története a középkorban indult. III. Béla király 1181-ben rendelte el a királyi udvarban az ügyintézés területén az írásbeliség bevezetését, amely a XIII. század folyamán vált az udvari hivatalokban (kancellária és bíróságok) egyre kiterjedtebbé. Az írásbeliség térhódításával megszületett a királyi levéltár is, ahol később azokat a királyi könyveket őrizték, amelyekbe az udvar különböző fórumain készült okleveleket másolták. A XIV. századtól létrejöttek a városi levéltárak is, a XVIII. századtól a megyék levéltárai. 1723-ban hoztak törvényt az ún. archivum regni felállításáról, amelynek jogutódja a mai Magyar Országos Levéltár.
Magyarország sajátságos közjogi helyzetéből adódóan - ahhoz hasonlóan - a magyar levéltárügy helyzetére a teljes széttagolódás voltjellemző.
Magyarország a XVI. század elejétől a Habsburgok ún. dunai monarchiájának része volt. Az ország életére vonatkozó legfontosabb döntések Bécsben születtek és ezek iratai is ott maradtak. Így a magyar katonai múlt, a magyar hadtörténelem írásos emlékei is Bécsben őriztettek. I. Ferdinánd király által a katonai ügyek intézésére 1556-ban létrehozott Udvari Haditanács - Hofkriegsrat - mellett kialakult az iratok gyűjtésére hivatott irattár is. Néhány évtized elteltével szükségessé vált az irattári, levéltári tevékenység elválasztása az irodai szolgálattól, mert az iratok mennyisége jelentősen megnövekedett. Savoyai Jenő herceg javaslatára I. József császár 1711. április 4-én nevezte ki az első levéltárost Bernhard Rosenbaum személyében, és ekkortól számítódik a katonai levéltár története, amely Ferenc császár 1801. március 23-án kelt rendelete értelmében Kriegsarchiv - Hadilevéltár - néven működött. Az új levéltárnak a gyűjtésen, a rendszerezésen túl az iratok hadtudományi kiértékelése is feladatkörébe tartozott. E katonai levéltár volt hivatott a magyar hadtörténelem írásos emlékei gyűjtésére és őrzésére.
Ezen a helyzeten az 1867-es kiegyezés sem változtatott, lévén, hogy önálló magyar hadügy nem volt a dualista államban, így a Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai levéltár létrehozása. Annak megalakulására csak akkor nyílt lehetőség, amikor 1918 októberében az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott és a győzedelmes „őszirózsás" forradalom nyomán megszületett az önálló és független Magyarország." Vissza