Képeslevelezőlap 18.

Előszó

Részlet:
MENNY ÉS POKOL KÖZÖTT: FUTÓBOGARAK ÉS TÁRSAIK KÉPES LEVELEZŐLAPOKON
Dr. Szentkirályi Ferenc
MTA Növényvédelmi Kutató Intézet, Budapest
Bevezetés: "kulturális bogarászat"
A Földön a bogarak rendje (Coleoptera) képviseli a rovarokat a legnagyobb fajszámban. A jelenleg ismert bogárfajok száma mára meghaladta a négyszázezret, a futóbogarak (Carabidae) fajszáma ennek 10%-a. A bogarak ezzel megelőznek olyan fajban gazdag csoportokat, mint amilyenek a lepkék, vagy a hártyásszárnyúak. A valódi fajszámuk ennek a többszöröse lehet, hiszen a trópusi erdőkben élő, és még tudományosan le nem írt rovarfajok számát a különböző becslések több millióra teszik. Bogarakkal - sikeres alkalmazkodásuk révén - szinte minden élőhely-típusban és klimatikus övezetben találkozhatunk, a sivatagoktól az esőerdőkig, a vizek mélyétől a barlangokon keresztül a magashegységek hóhatáráig. Mind testfelépítésükben, színezetükben, mind életmódjukban rendkívüli változatosság jellemzi a bogarakat. A testüket tekintve a bogarak rekord méretekkel büszkélkedhetnek a rovarok között. Ilyenek például a nagyok közül a 16 cm-es hosszúságot elérő Titanus giganteus (D-Amerika), vagy a 18 cm-es Dynastes hercules (Közép-Amerika), a kicsik közül pedig a rekordot a negyed milliméter hosszú Nasoella fungi (É-Amerika) tartja. Rendkívüli változatosság jellemzi a bogarak színét, mintázatét is. E tekintetben kiemelkednek a ragyogó zöld, kék, piros, stb. fémszínekben pompázó trópusi fajok. A bogarak fontos ökológiai funkciókat tölthetnek be a természetben, gondoljunk csak a ragadozókra, a dögevőkre, az ürüléket lebontókra, vagy az olyan félelmetes kártevőkre, mint pl. a burgonyabogár. Ugyanez a változatosság mondható el a futóbogarakról is. Lárváik és imágóik többsége hatékony ragadozó, számos fajuk az agroökoszisztémák életközösségeiben a kártevő rovarok fontos természetes ellenségei.
A bogarak nagy fajszáma és gyakran nagy tömegben való megjelenése, különleges formáik, színezetük már az őskorban felkeltette az emberek figyelmét, amint erre a Magdalén korból 25-30 ezer éves, a késő paleolitikus időszakból pedig 10-20 ezer éves bogarakat, ábrázoló leletek utalnak. Egyes bogárfajok kiemelkedő vallási szimbólummá váltak, mint pl. a skarabeusz az ősi Egyiptomban. A trópusi területeken a fémszínű bogarakat (pl. Buprestidae), vagy azok szárnyfedőit a mai napig gyönyörű ékszerek készítésére, más fajok magas fehérjetartalmú lárváit pedig táplálkozási célból gyűjtik rendszeresen a bennszülöttek. Számos bogárfaj termel olyan kémiai anyagokat, amelyeket méregként, gyógyszerként, vagy afrodiziákus szerként hasznosítanak a természeti népek. Nagyszámú jel utal tehát arra, hogy a bogarak már régóta felkeltették az emberek érdeklődését. A kérdés az, hogy vajon a rovarok között kitüntetett bogarak milyen szerepet játszhattak az emberi kultúra történetében, és annak különböző területein az ember-bogár viszony milyen nyomokat hagyott. Vissza