Keresztes Szent János művei I-II.

Szerző

Keresztes Szent János

Győr

'Keresztes Szent János: Keresztes Szent János művei I-II. ' összes példány

Kiadó:	Győri Kármelita Rendház
Kiadás helye:	Győr
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	965 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	17 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	1 db kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Keresztes Szent János műveit olvasva sokan tévedésbe esnek. Felületesen nézve az írásait, az a vélemény alakul ki bennük, hogy a szerző a Misztikára akarja elvezetni olvasóit. Pedig semmi sem áll... Tovább

Tartalom

I. kötet
A Kármelhegy útja
Tájékoztató bevezetés	3
A Kármelhegy útja, versekbe foglalva	47
Keresztes szent János előszava	52
Megmagyarázza, hogy mi az a sötét éjjel és hogy mennyire szükséges rajta keresztülmennünk, ha el akarunk jutni az Istennel való egyesüléshez, különösebben tárgyalja az érzi rész és az érzéki vágyak éjjelét s kifejti, hogy mekkora kárt okoznak ez utóbbiak a lélekben	58
- Idézi az első versszakot. Megállapítja, hogy a lelki életet élő embernek két éjjelen kell átmennie, tekintve, hogy egy felsőbb és egy alsóbb részből áll. Magyarázza az első versszakot	58
- Kifejti, hogy milyen az az éjszaka, amelyen át a lélek saját szavai szerint, eljutott az Istennel való egyesüléshez Elmondja annak okait	61
- Első oka ezen éjjelnek. Ezen éjjel nem egyéb, mint az érzéki vágynak megszünése az egész vonalon	63
- Kifejti, mennyire szükséges a lélekre nézve az érzéki résznek éjjele, vagyis az érzéki vágynak elnyomása, ha el akar jutni az Istennel való egyesüléshez. Bizonyítja ezt hasonlatokkal, szentírási képekkel és idézetekkel	66
- Folytatja az előbbi tárgyat és a Szentírásból vett idézetekkel és képekkel bizonyítja, mennyire szükséges, hogy a lélek ezen sötét éjjel, vagyis az érzéki vágyaknak az egész vonalon való elnyomásának útján haladjon Isten felé	72
- Kifejti, hogy micsoda károkat okoznak a lélekben az érzéki vágyak és pedig egyrészt fosztó-, másrészt pedig tételes értelemben. Szentírási idézetekkel okadatolja ezt a tanítást	77
- Arról beszél, hogy mennyire elkínozzák a lelket az érzéki vágyak. Bizonyítja ezt hasonlatokkal és idézetekkel	81
- Hasonlatokkal és szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire elhomályosítják a lelket az érzéki vágyak	84
- Hasonlatokkal és Szentírásból vett idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire bemocskolja a lelket az érzéki vágyak	89
- Hasonlatokkal és szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire elzsibbasztják és elgyöngítik az érzéki vágyak a lelket az erénygyakorlat szempontjából	93
- Bizonyítja, hogy a léleknek meg kell szabadulnia az összes érzéki vágyaktól, még a legkisebbektől is, ha el akar jutni az Istennel való egyesüléshez	95
- Megfelel a másik kérdésre s megmagyarázza, hogy milyen vágyak azok, amelyek a lélekben az említett károkat okozzák	101
- Miképpen kell viselkednie és mit kell tennie a léleknek, hogy beléphessen az érzékek éjjelébe?	104
- Ebben az idézett versnek második sora van kifejtve	109
- Magyarázza az idézett versnek további sorait	110
Megmagyarázza, hogy az Istennel való egyesülésnek közvetlen eszköze a hit s ilymódon fejtegeti a léleknek második, vagy a szellemi részét illető éjjelét. Erről szól a második vers, amely így hangzik:	112
- Megmagyarázzuk ezt a verset	112
- Ezen éjjel második részéről, illetve okáról kezd beszélni, amely nem egyéb, mint a hit. Két okkal bizonyítja, hogy ez az éj sötétebb úgy az elsőnél, mint a harmadiknál	114
- Miért nevezhető a hit sötét éjnek a lélekre nézve?	116
- Általánosságban fejtegeti, hogy a léleknek, amennyiben rajta múlik, sötétben kell lennie, mert csak így fogja őt a hit fölvezetni a tökéletes szemlélődés magaslatára	119
- Megmagyarázza, hogy mi a léleknek Istennel való egyesülése. Egy hasonlattal világítja meg	124
- Megmagyarázza, hogy a három isteni erénynek feladata tökéletessé tenni a lélek három tehetségét, s hogy miképen üresítik ki és sötétítik el ezek az erények a lelki tehetségeket	130
- Kifejti, hogy mily szűk az élet útja, s hogy mennyire lemondó és tehertől mentes legyen az, aki rálép. Belekezd az értelem lemondásának tárgyalásába	133
- Kifejti általánosságban, hogy semmiféle teremtmény s az értelem körébe vágó semmiféle ismeret sem szolgálhat közvetlen eszközül az Istennel való isteni egyesüléshez	140
- A hit a közvetlen és megfelelő eszköz, amelynek útján a lélek eljuthat a szeretetben való isteni egyesüléshez	145
- Részletezi azokat a fogalmakat és eszméket, amelyek az értelemben fölmerülhetnek	148
- Mekkora akadályul szolgálhatnak és milyen kárt okozhatnak a lélekben azon ismeretek, amelyeket természetfölötti módon szerez a külső érzékek benyomásai útján s hogy miképen kell a léleknek ezekkel szemben viselkednie	149
- A képzeleti és természetes benyomásokról. Mik azok és miért nem szolgálhatnak megfelelő eszközül az isteni egyesüléshez, s mekkora kárral jár, ha valaki nem mond le idejében róluk	157
- Bizonyítja, hogy ezek a jelek megfelelnek céljuknak s indokolja a reájuk vonatkozó megjegyzések fontosságát az ezután mondandók szempontjából	165
- Megmagyarázza, hogy az olyanok, akik már kezdenek belépni a szemlélődés ezen általános iskmeretébe, mindamellett jól teszik, ha olykor gyakorolják a gondolkodó elmélkedést a természetes tehetségek segélyével	174
- Ebben azon képzeleti benyomásokról van szó, amelyek természetfeletti úton jelennek meg a képzelőtehetségben. Kifejti, hogy ezek sem szolgálhatnak a léleknek közvetlen eszközül az egyesüléshez	177
- Kifejti, hogy milyen célból és milyen módon szokta Isten a szellemi javakat az érzékek útján alélekbe árasztani. Megfelel a fentemlített ellenvetésre	185
- Arról beszél, hogy mekkora kárt okozhatnak egyes lelkivezetők a rájuk bízott lelkekben, ha nem megfelelő módon irányítják azokat az említett látomások tekintetében. Kifejti, hogy ezek még akkor is megtéveszthetik az embert, ha tényleg Istentől származnak	192
- Megmagyarázza és bizonyítja, hogy még abban az esetben is, ha a látomások is kinyilatkoztatások csakugyan Istentől származnak, mégis tévedhetünk bennök. Ezt szentírási idézetekkel bizonyítja	197
- Szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy habár Isten szavai és kijelentései mindig igazak, a teljesülésük - mivel esetleg feltételhez vannak kötve - nem mindig biztos	207
- Megmagyarázza, hogy bár Isten olykor megadja a feleletet a hozzá intézett kérdésre, azért nem szereti az ilyen kérdezősködést Bebizonyítja, hogy ilyen esetben Isten meg is haragudhatik a kérdezőre	213
- Megfelel arra a kérdésre, hogy miért nem szabad az Úristentől most, az Újszövetség korában természetfölötti felvilágosítást kérni, holott ez az Ószövetségben meg volt engedve. Érdekes felvilágosításokat tartalmaz a hit titkaira vonatkozólag. Bizonyítja a tételt szent Pálból vett egyik idézettel, amelyet e célból megmagyaráz	222
- Megkezdi azon értelmi benyomások tárgyalását, amelyek kizárólag természetfölötti útjon jutnak a lélekbe. Elmondja, hogy mik azok	236
- A természetfölötti értelmi látomások két különböző osztályáról	239
- Ebben a kinyilatkoztatásokról van szó. Megmagyarázza, hogy mik azok és egy megkülönböztetést ad elő	245
- Ebben szó van a puszta, meztelen igazságok felfogásáról az értelem által. Megmagyarázza, hogy ez kétféle módon történhetik s azt, hogy miképpen kell a léleknek ezen dolgokkal szemben viselkednie	246
- Fejtegeti a kinyilatkoztatásoknak második fajtáját, vagyis a titkoknak és rejtett dolgoknak közlését. Elmondja, hogy milyen tekintetben mozdíthatják előre az egyesülést és mennyiben hátráltathatják, s hogy az ördög mennyire rászedheti az embert ezen a téren	257
- Ebben szó van a belső szózatokról, amelyek természetfölötti módon jöhetnek létre a lélekben. Megmagyarázza, hogy hányfélék	261
- Fejtegeti az első osztályba tartozó szózatokat, amelyeket az áhítatba merült lélek olykor önmaga szövegez magában. Megmagyarázza, hogy mi okból jönnek létre és hogy mennyiben járhatnak haszonnal vagy kárral	262
- Fejtegeti azokat a belső szavakat, amelyek valóban és teljesen természetfölötti befolyást következtében keletkeznek a lélekben. Magyarázza, hogy mennyiben lehetnek káros hatásúak s hogy miképen kell őrizkednünk a megtévesztésektől	269
- Megmagyarázza a lélek bensejében jelentkező teremtő szózatok mibenlétét. Elmondja, hogy miben különböznek a ténylegesektől s hogy miben mutatkozik a jó hatásuk, nemkülönben azt, hogy mily megadással és tisztelettel kell a léleknek velük szemben viselkednie	273
- Tárgyalja azokat a benyomásokat, amelyeket az értelem a belső érzékek révén kap és pedig a lélekre gyakorolt természetfölötti hatások folytán. Megmagyarázza ezeknek okait s azt, hogy miképpen kell a léleknek ezekkel szemben viselkednie, nehogy akadályozzák az Istennel való egyesülés útján	275
Ebben tárgyaljuk az emlékezetnek és akaratnak tisztulását, illetve aktív éjjelét. Megmagyarázzuk benne, miképpen kell a léleknek viselkednie ezen két tehetség működését illetőleg, hogy a tökéletes hit, remény és szeretet révén eljuthasson az Istennel való egyesüléshez	280
- Tartalom	280
- Az emlékezet természetes benyomásai. Hogyan kell az emlékezetnek kiürülnie, hogy a lélek ezen tehetsége szempontjából képes legyen Istennel egyesülni	281
- Kifejti, hogy háromféle kár háramlik a lélekre, ha nem hajlandó elsötétülni az emlékezet ismeretei és okoskodásai tekintetében. Itt az első kárról lesz szó	289
- Beszél a második kárról, amely a lelket az emlékezetnek természetes benyomásai révén az ördög részéről érheti	293
- A harmadik kárról, amely a lelket az emlékezet részletes, természetes ismeretei folytán érheti	294
- Azon haszonról, amely a lélekre háramlik, ha elfelejti és kiüresíti önmagából mindazokat az eszméket és ismereteket, amelyeket az emlékezet révén természetes módon tartogat	296
- Fejtegeti az emlékezet benyomásainak második osztályát, vagyis a képzeleti és természetfölötti ismereteket	298
- Milyen káros hatással lehetnek a természetfölötti dolgok ismeretei a lélekre nézve, ha foglalkozik velük. Elmondja, hogy hány ilyen káros hatás van és fejtegeti az elsőt	300
- A károk második osztályáról, vagyis arról a veszedelemről, hogy az ember önteltségbe és hiú elbizakodásba esik	302
- Arról a harmadik káros hatásról, amelyet az emlékezetnek képzeleti benyomásai révén az ördög gyakorolhat a lélekre	304
- A negyedik kárról, mely a lelket az emlékezetnek természetfölötti, világos benyomásai folytán érhetni, tudniillik arról, hogy megakadályozzák az egyesülést	305
- Az ötödik kárról, amely a lélekre háramlik a természetfölöttiekre vonatkozó képzeleti fogalmakból és képzetekből, tudniillik, hogy Istenről alacsony, nem megfelelő fogalmat alkot	306
- Mennyi haszna van a léleknek abból, ha kiküszöböli magából a képzelőtehetség benyomásait	308
- Tárgyalja a szellemi ismereteket, amennyiben azok az emlékezet körébe tartoznak	315
- Általános utasításokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy miképen kell a lelki embernek ezen lelki tehetség tekintetében viselkednie	317
- Elkezdi az akarat sötét éjjelének tárgyalását. Idézetekkel támogatja Mózes ötödik könyvéből és a zsoltárokból. Felsorolja az akarat különböző érzelmeit	319
- Elkezdi tárgyalni az akarat első érzelmét Kifejti, hogy mi az öröm és osztályozza azokat a dolgokat, amelyekben az akarat örömét lelheti	322
- Tárgyalja az ideiglenes dolgokra vonatkozó örömet. Megmagyarázza, hogyan kell az öröm szempontjából ezekkel szemben viselkedni	324
- Milyen kárt vallhat a lélek, ha az ideiglenes dolgokban találja örömét	328
- Megmagyarázza, hogy milyen haszna van a léleknek abból, ha tartózkodik az ideiglenes dolgokon érzett örömtől	335
- Kifejti, mekkora hiúság a természeti javaknak örülni, s hogy miképen kell az embernek közöttük Isten felé haladnia	338
- Azokról a károkról, amelyek az akaratra háramlanak, ha a természeti javakban leli örömét	340
- Fejtegeti, hogy mennyi haszna van a léleknek abból, ha nem leli örömét a természeti javakban	345
- Tárgyalja a harmadik osztályát azon javaknak, amelyekben az akarat örömét találhatja, tudnillik az érzékieket. Megmagyarázza, hogy milyenek és hányfélék s hogy miként kell az akaratnak ezen örömtől megtisztulnia, ha teljesen Istenre akar irányulni	348
- Azokról a károkról beszél, amelyek a lelket abban az esetben fenyegetik, ha az akarat az érzéki javakban találja örömét	351
- Milyen szellemi és ideiglenes haszon háramlik a lélekre abból, ha megtagadja magától az érzéki javakban való kedvtelést	354
- Kezdi fejtegetni a javak negyedik osztályát, vagyis az erkölcsi javakat. Megmagyarázza, hogy milyenek és hogy milyen értelemben szabad az akaratnak bennök örömét találnia	357
- Az embert hétféle kár érheti, ha akarata az erkölcsi javakban találja örömét	361
- Elmondja, hogy mennyi haszna van a léleknek abból, ha lemond az erkölcsi javakon érzett örömről	366
- Beszél az ötödik osztályáról azon javaknak, amelyekben az akarat örömét találhatja, tudniillik a természetfölötti javakról. Megmagyarázza, hogy milyenek, hogy miben különböznek a szellemiektől és hogy miként kell a bennök lehető örömet Istenre irányítani	368
- Milyen károk származhatnak abból, ha a lélek örömét leli az effajta javakban	371
- Azon haszonról, mely a lélekre háramlik, ha elfojtja a természetfölötti kegyelmek okozta örömét	376
- Elkezdi tárgyalni a hatodik osztályát azon javaknak, amelyeknek az akarat örülni szokott. Elmondja, hogy milyenek, azután pedig osztályozza őket	378
- Azokról a szellemi javakról, amelyeket az értelem és az emlékezet világosan képes felfogni. Kifejtjük, hogy miképen viselkedjék az akarat a reájuk vonatkozó öröm dolgában	380
- Azon kellemes szellemi javakról, amelyek világos tárgyai lehetnek az akaratnak. Megmagyarázza, hogy hányfélék	381
- Folytatja a képekre vonatkozó fejtegetést. Beszél arról, hogy egyesek mennyire tudatlanok e tekintetben	385
- Miképen kell az akaratnak örömét a képek tárgyai révén Istenre irányítania, nehogy tévedésbe essék és fennakadjon miattok haladásában	388
- Az indítójavakra tér át. Beszél a kápolnákról és egyéb imára rendelt helyekről	390
- Miképen kell az embernek a kápolnák és templomok tekintetében viselkednie, hogy azok Istenhez vezessék a lelkét	393
- Folytatja ugyanazt a tárgyat s ajánlja, hogy a lélek igyekezzék belső összeszedettségre szert tenni	395
- Néhány kárról, amelynek azok teszik ki magukat, akik az ájtatossági helyek dolgában ez említett kedvetlésnek hódolnak	396
- Az ájtatossági helyek három különböző fajáról s arról, hogy miképen kell az akaratnak ezekkel szemben viselkednie	398
- Egyéb, az imádságra indító dolgokat tárgyal, amelyeket sokan felhasználnak, tudniillik a sok mindenféle ájtatosságot	400
- Miképen kell az akarat örömét és erejét ezen ájtatosságok révén Istenre irányítani	402
- Tárgyalja a második faját azon világosan felfogható javaknak, amelyekben az akarat hiú örömét találhatja	406
- Az akaratnak első hajlamáról és arról, hogy a törekvő képesség körébe tartozó dolgok közül egyetlen egy sem megfelelő eszköz arra, hogy a lélek akarata tekintetében Istennel egyesüljön	410
- Az Istennel való egyesülés szempontjából szükséges, hogy az akarat ürítse ki önmagából természetes hajlamait	412
II. kötet
A lélek sötét éjszakája
Az érzéki rész éjszakája
- Az első verssor alapján a kezdőknek egyik-másik hibáját fejtegeti	11
- A kezdőknek néhány lelki gyarlóságáról, amelyek a gőg főbűnéből erednek	13
- A kezdőknek néhány gyakrabban előforduló gyarlóságáról, melyek a szellemi értelemben vett fösvénység főbűnéből erednek	18
- Egyéb tökéletlenségekről, amelyek a kezdőknél a harmadik főbűn, vagyis a szellemi értelemben vett paráznaság tekintetében fordulnak elő	20
- Azokról a tökéletlenségekről, amelyekbe a kezdők a harag főbűnének tekintetében szoktak beleesni	24
- Gyarlóságok a szellemi értelemben vett torkosság terén	26
- A szellemi értelemben vett irigység és jóban való restség terén előforduló gyalóságokról	30
- Megmagyarázzuk az első versszaknak első sorát s megkezdjük a sötét éjszaka fejtegetését	32
- Azokról a jelekről, amelyekről föl lehet ismerni, vajjon a lelkiember ennek az éjszakának, vagyis ezen érzéki tisztulásnak útján van-e	35
- Miképen kell az embernek ebben az éjszakában viselkednie	41
- Megmagyarázzuk a költemény három következő sorát	44
- Azon előnyökről, amelyekkel az érzéki résznek ez az éjszakája jár a lélekre nézve	47
- Egyéb üdvös hatásokról, amelyek az érzéki résznek ebből az éjszakájából háramlanak a lélekre	54
- Megmagyarázza az első versszak utolsó sorát	59
A szellemi rész sötét éjszakája
- Megkezdjük a második vagyis szellemi éjszakának fejtegetését Megmagyarázzuk, hogy mikor veszi kezdetét	63
- A haladóknak egynémely tökéletlenségéről	65
- Bevezetés a következő fejezetekhez	68
- Idézzük az első versszakot és megmagyarázzuk	70
- Idézi az első verssort. Elkezdi fejtegetni, hogy ez a szemlélődés miért nem csupán sötét éjszaka a lélekre nézve, hanem egyúttal szenvedés és kín is	71
- Más egyéb fájdalmakról, amelyeket a léleknek ebben az éjszakában el kell szenvednie	75
- Folytatja ugyanazt a tárgyat s beszél egyéb szenvedésekről és szorongatásokról, amelyek az akarat gyötrik	80
- Egyéb szenvedésekről, amelyek ebben az állapotban a lélekre nehezülnek	86
- Ez az éjszaka ugyan elhomályosítja a lelket, de ezt azért teszi, hogy megvilágosítsa és fényt adjon neki	90
- Egy hasonlattal alaposan megmagyarázza ezt a tisztulást	96
- Elkezdi az első versszak második sorának fejtegetését. Megmagyarázza, hogy a lélek nagy hasznot merített ebből a keserves kínlódásból, mert Isten iránti szenvedélyes szerelemre gyulladt	101
- Megmagyarázza, hogy ez a rettenetes éjjel nem egyéb, mint egy tisztítóhely s hogy benne az isteni bölcsesség ugyanazon világossággal világosítja meg az embereket, amellyel tisztítja és megvilágosítja az angyalokat az égben	104
- Egyéb élvezetes hatásokról, amelyeket a szemléletnek ez a sötét éjszakája hoz létre a lélekben	108
- Idézi és megmagyarázza az első versszaknak utolsó három sorát	114
- Idézi és megmagyarázza a második versszakot	116
- Idézi az első verssort s megmagyarázza, hogy midőn a lélek sötétben halad, akkor biztosan halad	117
- Idézi a második verssort és megmagyarázza, hogy miért titkos ez a sötét szemlélődés	125
- Megmagyarázza, hogy miért lépcső ez a titkos bölcsesség	130
- Megkezdi az isteni szeretet e misztikus lépcsője tíz fokának fejtegetését. Szent Bernát és Szent Tamás alapján. Megmagyarázza az első ötöt	133
- Beszél a szeretetnek további öt fokáról	138
- Megmagyarázza azt a szót, hogy álruhában s kifejti, hogy milyen színei vannak az álruhának ebben az éjszakában	141
- Megmagyarázza a második versszak harmadik sorát	147
- Megmagyarázza a negyedik verssort. Beszél arról a csodálatos rejtekhelyről, amelyben a lélek meghúzza magát az éjszaka folyamán s arról, hogy bár az ördög más, ennél magasabb helyekre be tud hatolni, ehhez nem férkőzhetik hozzá	148
- Bevégzi a második versszak magyarázatát	155
- Röviden megmagyarázza a harmadik versszakot	157
A szellemi páros ének	162
Az élő szeretetláng	411
Néhány műkifejezésnek és nehezebben érthető fogalomnak magyarázata	529

Témakörök

Vallás > Kereszténység > Szerzetesrendek
Vallás > Vallásos irodalom > Egyéb
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus
Vallás > Kereszténység > Teológia > Egyéb

Keresztes Szent János

Keresztes Szent János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Keresztes Szent János könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem