Kritika és válság

Tartalom

BEVEZETÉS
15
I. AZ ABSZOLUTIZMUS POLITIKAI
STRUKTÚRÁJA MINT A FELVILÁGOSODÁS
ELŐFELTÉTELE 25
1. Az abszolutista állam születése a vallási polgárháború
szituációjából - A vallási lelkiismeret hatóköre egy politikamentes belső világra korlátozódik, s ezzel szabaddá
válik egy szuverén hatalmi szféra (Barclay, d'Aubigné)
- A morál alárendelése a politikának: a szuverén állam
korhoz kötött legitimációja 25
2. Hobbes. Az ész válasza a felekezetek pluralizálódására
- Hogyan vezeti le az ész a vallási zűrzavarokból a szuverenitás fogalmát - Az ember széthasad „emberre" és
„alattvalóra", ami a vallási polgárháború öröksége, egyszersmind pedig az abszolutista törvényfogalom és ezáltal az államrend előfeltétele - Az államon belüli apolitikus belső tér a felvilágosodás kezdőpontja lesz 33
3. Vattel. A természetjogi morál kiküszöbölése a politikából: az államok közötti rend strukturális elve - A polgárháborúk befejezése és a háborúk leszűkítése tisztán
államok közötti háborúkra mint a morális haladás kibontakozásának politikai feltétele 49
II. A FELVILÁGOSÍTÓK ÖNÉRTELMEZÉSE
MINT AZ ABSZOLUTISTA ÁLLAMON
BELÜLI HELYZETÜKRE ADOTT VÁLASZ 59
1. Locke. Az államon kívüli morális bíráskodás joga (The
Law of Priváté Censure), ennek konstitutív jelentősége
a polgárság számára és közvetett politikai hatékonysága 59
2. A közvetett hatalmak kialakulása: a polgári társadalom
politikai kiinduló helyzete az abszolutista államban -
Szerveződési formái (a Club de Ventresol és a szabadkőműves páholyok) - A páholytitok védelmi funkciója - Az
arkánum, a morál és a politika közötti határmezsgye
mint a közvetett hatalom kialakulásának előfeltétele 68
3. A közvetett hatalom kibontakozása: a páholytitok integráló funkciója - Önálló uralmi rendek felállítása - Az állam közvetett fenyegetése - Morális ítélkezés és annak
kiterjesztése az államra - Morál és politika szétválasztása mint a közvetett hatalombirtoklás kifejeződése 82
4. Rejtett szembefordulás az állammal: a páholytitok politikai funkciója (Lessing) - Titkos hatalomátvételi tervek
(illuminátusok), melyek politikai tartalmát azonban elfedi morál és politika dualizmusa 91
5. A kritika folyamata: morál és politika szétválasztása
mint a polgári kritika előfeltétele és működése (Schiller) - A politizálódás szakaszai; bibliakritika az államban (Simon) - A politikamentes tudós köztársaság abszolút szabadsága az államban: bellum omnium contra
omnes (Bayle) - A kritika látszólag politikamentes kiterjesztése az államra (Voltaire) - A felvilágosodott dialektika kritikája (Enciklopédia, Diderot) - A kritika hipokrízissé fajul - Az állam a kritikai ész ítélőszéke előtt
(Kant) 107
III. KRÍZIS ÉS TÖRTÉNELEMFILOZÓFIA 135
1. Haladásfilozófia és a forradalom prognózisa a forradalom előtti Németországban: politikai frontok kialakulása - Titkos rendek és az állam - A kőművesek (illuminátusok) történelemfilozófiája: tervezés és történelem
azonosítása - A történelemfilozófia mint közvetett politikai hatalom - A kritikus helyzetet a kiélezése leplezi el - Az illuminátusok haladásfilozófiájának redukciója
politikai lényegére (Göchhausen) - A forradalom prognózisa 135
2. Turgot: A franciaországi kritikus helyzet felismerése -
Forradalmi előrejelzések - Kísérlet a krízis irányítására - Turgot morális dualizmusa - E dualizmus politikai
funkciója: az abszolutista szuverenitás felbomlasztása és
egyszersmind e folyamat elrejtése - Politikai anonimitás
- Ember és fejedelem dialektikája - A morális totalitás
mint a politikai abszolutizmusra adott válasz - Turgot
kudarca - A polgárháború közvetett legitimációja 147
3. Krízis. Politikai és morális fogalomként a krízis nem a haladásfilozófia kifejezése - A fogalom felmerülése (Rousseau) - A tudós köztársaság kiterjesztése az államra -
Permanens forradalom, totális állam, terror, ideológia
és diktatúra: a felvilágosodás és a felvilágosodás anonim rendszerének akaratlan eredményei - A dualisztikus tudat krízismeghatározása (Diderot) - Dualisztikus
kényszerprognózisok - A krízis elleplezése mint a krízis
elmélyítése - A polgári történelemfilozófia mint processzus (Raynal) - A globális történelemkonstrukciók morális antitézisei - Az atlanti különbség - A polgárháború
mint morális ítélőszék - The Crisis (Th. Paine) - A történelem mint processzus. Krízis és történelemfilozófia egysége 166
JEGYZETEK 195
IRODALOM 293
NÉVMUTATÓ 319

Témakörök