Külkereskedelempolitika Magyarországon 1919-1924.

Tartalom

Bevezetés 5
ELSŐ RÉSZ
KÜLKERESKEDELEMPOLITIKA ÉS A BÉKEGAZDÁLKODÁS
KEZDETEI (1919-1921) 11
I. Politikai-gazdasági, területi-népességi változások, a restaurált tőkés
gazdálkodás és gazdaságpolitika perspektívája 11
II. Erőtlen „erőfeszítések" a restaurált tőkés termelés feltételeinek biztosítására 23
1. A termelő munka megindításának problémája 23
2. Kormányintézkedések a termelő munka hazai feltételeinek biztosítására 28
a) Intézkedések a ,,kiárusítási-láz" lefékezésére 28
b) Intézkedések a termelő munka hazai erőforrásainak „mozgósítására" 35
c) Bonyodalmak a kormányintézkedések megvalósítása körül 44
3. Erőtlen kísérletek a termelő munka külső feltételeinek biztosítására 47
a) A nemzetközi kereskedelempolitikai helyzet 47
b) Egymásnak ellentmondó külkereskedelem politikai koncepciók
Magyarországon 56
c) A győztes hatalmak elzárkózása Magyarországgal szemben 60
d) Az első „siker": kompenzációs egyezmény kötése Ausztriával 75
e) Újabb „siker": legnagyobb kedvezményes kereskedelmi szerződés kötése Németországgal 83
{) Kudarcba fulladt kísérletek a legnagyobb kedvezményes szerződés-hálózat kiépítésére 90
g) Magyarország és a kisantant államok: a csehszlovák „jég"
olvadása 96
h) A harmadik „siker": Kompenzációs egyezmény kötése Lengyelországgal 102
i) A magyar külkereskedelem politika mérlege 1921 tavaszán 108
MÁSODIK RÉSZ
KÜLKERESKEDELEMPOLITIKA ÉS A BÉKEGAZDÁLKODÁS
TALPRAÁLLÍTÁSA (1921-1924) 113
I. Az önálló imperialista protekcionizmus alapvetése Magyarországon 113
1. Az 1920-21. évi túltermelési válság és külkereskedelem politikai
következményei 113
2. A magyar nagyipari burzsoázia akciója a protekcionizmus bevezetéséért 122
3. A protekcionista tilalmi rendszer bevezetése 130
4. „Kárpótlás" a magyar birtokos osztálynak 142
5. Az első külföldi támadások a magyar tilalmi rendszer ellen 146
6. A tilalmi rendszer kiszélesítése 151
a) A magyar-német és a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok
alakulása 1921 második felében 151
b) A magyar-osztrák és a magyar-csehszlovák viszony elmérgesedése 155
c) Újabb kormánygesztusok az ipari prohibicionizmus kiszélesítésére 160
II. Kísérletek a magyar export problémájának megoldására 164
1. Az első számú „csodaszer": az infláció 164
2) Az export-probléma kibontakozása 164
3) Infláció és exportláz 170
4) Az inflációs export-konjunktúra kellemetlen politikai kísérőjelenségei 177
2. A másik „csodaszer": a kötött devizagazdálkodás 183
a) Újabb külső támadások a magyar ipari prohibicionizmus ellen 183
b) A kötött devizagazdálkodás reaktiválása 191
c) A kötött devizagazdálkodás és az export 195
d) A mesterséges exportláz felújítása 209
III. A magyar prohibícionizmus konszolidálása 215
1. Az új, önálló magyar vámtarifa előkészítése 215
2. A magyar ipar értékesítési problémájának kiéleződése 226
3. Az agrárprotekcionizmus kibontakozása a magyar mezőgazdaság
legfőbb exportpiacain 233
4. Az inflációs-prohibíciós kereskedelempolitika zátonyra futása 242
5. Parlamenten kívüli „közelharc" az új magyar vámtörvény- és
vámtarifa-javaslat körül 247
6. A vámtörvény-, és vámtarifa-tervezet parlamenti vitája és
kodifikálása 255
7. Az inflációs-prohibíciós kereskedelempolitikai rendszer megszüntetése, az új vámtarifa életbeléptetése 263
Epilógus 269
Rövidítések jegyzéke 272

Témakörök