Kunkápolnási mocsár

Előszó

A Kunkápolnási-mocsár 3 ezer hektáros területe magába foglalja mindazokat az élőhelytipusokat, melyek valaha jellemzőek voltak a hortobágyi mocsarakra. A hatalmas kiterjedésű nádasokat kákás, gyékényes foltok, máshol a harmatkása, vagy a sziki káka állományai szakítják meg. A nádasok közt néhol nyílt vízfelületek csillannak meg, de felületüket többnyire teljesen beborítja a buján feltörő hínárnövényzet. A mocsarat széles gyűrűként öleli körül a réti zóna, megteremtve az átmenetet a szárazpuszta és a vízivilág között. Az évenként ingadozó vízjárás állandó mozgásban tartja a mocsár növénytársulásainak határait. Elég néhány száraz vagy nedves év, s ezek a határok teljesen eltolódnak. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának fontos feladata, hogy a Kunkápolnási-mocsár vizének szükség szerinti utánpótlását biztosítsa, mivel a Tisza korábban jótékony tápláló áradásai a vízszabályozások befejezte óta elmaradnak. A feltöltéssel azonban óvatosan kellett bánni, hiszen a mocsár életéhez az időnkénti kiszáradás is hozzátartozik, az Alföldre jellemző aszályos periódusokat követve. A túlzott árasztás vagy a túlzott kiszáradás egyaránt a táj változatosságának csökkenéséhez, bizonyos típusok eltűnéséhez vezethetne. A növényzet mozaikos felépítése, a különböző élőhelytípusok változatos egymáshoz kapcsolódása, kihat az állatvilágra is. Az itt megtalálható fajok puszta felsorolása is igen terjedelmes lenne, így csak a legjellemzőbb élőhely típusokat és fajokat mutatjuk be. Vissza