Fülszöveg
Sopronban született 1925-ben. Szüleinek egyetlen gyermeke volt. Elemi iskolába a Petőfi téri katolikus elemi fiúiskolába járt, majd a Széchenyi István Állami Gimnáziumban érettségizett 1944- ben. 1934-ben kiscserkész lett, s a mozgalomban maradt, amíg a diktatúra azt 1948-ban be nem tiltotta.
1940-től vett részt a légoltalmi kiképzésben, majd volt figyelő, kárfigyelő, küldönc. Légoltalmi feladataitól akkor vált meg, amikor előbb diákmunkaszolgálatra hívták be, illetve a MÁV 1944- ben gyakornokként fel nem vette.
1947/48-ban elvégezte a Vasúti Tisztképző Tanfolyamot. Onnan Sopron Déli pályaudvar létszámába, majd 1952-ben GySEV szolgálatába helyezték át. Itt figyeltek fel szolgálati munkája mellett szervezett vasúttörténeti ismereteire. A Közlekedési Múzeum akkori vezetőinek javaslatára engedélyezték, hogy levelezőként egyetemi tanulmányokat folytathasson. 1972-ben az ELTE bölcsészettudományi karán, történelemnépművelés szakon végzett.
A GySEV-en elismerték munkásságát, ezért is...
Tovább
Fülszöveg
Sopronban született 1925-ben. Szüleinek egyetlen gyermeke volt. Elemi iskolába a Petőfi téri katolikus elemi fiúiskolába járt, majd a Széchenyi István Állami Gimnáziumban érettségizett 1944- ben. 1934-ben kiscserkész lett, s a mozgalomban maradt, amíg a diktatúra azt 1948-ban be nem tiltotta.
1940-től vett részt a légoltalmi kiképzésben, majd volt figyelő, kárfigyelő, küldönc. Légoltalmi feladataitól akkor vált meg, amikor előbb diákmunkaszolgálatra hívták be, illetve a MÁV 1944- ben gyakornokként fel nem vette.
1947/48-ban elvégezte a Vasúti Tisztképző Tanfolyamot. Onnan Sopron Déli pályaudvar létszámába, majd 1952-ben GySEV szolgálatába helyezték át. Itt figyeltek fel szolgálati munkája mellett szervezett vasúttörténeti ismereteire. A Közlekedési Múzeum akkori vezetőinek javaslatára engedélyezték, hogy levelezőként egyetemi tanulmányokat folytathasson. 1972-ben az ELTE bölcsészettudományi karán, történelemnépművelés szakon végzett.
A GySEV-en elismerték munkásságát, ezért is megteremtették számára az „üzemtörténész" státuszt. Létrehozta a GySEV üzemtörténeti gyűjteményét, megszervezte a Széchenyi Múzeumvasutat. A GySEV idegenforgalmi szolgálatának keretében kialakította a „múlt idők vonatja"-i közlekedtetésének módját, amiben jól hasznosította grafikai készségét. A hetvenes években a MÁV jubileumi rendezvényeinek szervezésében is részt vett. Eközben számos szakcikke, vasúttörténeti tárgyú könyve jelent meg.
1985-ben ment nyugdíjba, de vasúttörténeti munkáját tovább folytatta. Eközben talált ismét kapcsolatot diákkori légoltalmiszolgálatának élményeivel, s gyűjtötte össze Sopron légoltalmával kapcsolatos anyagát: levéltárakban, illetve személyes kapcsolatokat teremtve ismét a még életben talált egykori diáktársakkal. Ennél a munkánál jól hasznosította a korábbi munkáinál különösképp az adatközlők megszólaltatásában szerzett gyakorlatát.
Kötelességének érezte, hogy a várostörténetnek ezt a fejezetét, a soproni polgárok és gyerekek egy részének komoly áldozatvállalást jelentő szolgálatát bemutassa.
Vissza
Folytatás Microsoft-tal