Limes 2000/4

Előszó

Részlet:
Közép-Európa a politikai elit fogságában
Mottó: „Talán komp-régió a mienk, amely a nyugati és a keleti part között hányódik. Vagy talán mozdulatlan a komp, amelyet hol az egyik, hol a másik part zár körül, és juttat zátonyra.” Hanák Péter (Közép-Európa az imaginárius régió, 21. o.)
Az, hogy hol található Észak-, Nyugat- és Dél-Európa, nem okoz problémát a tudósok számára, viszont Közép-Európa fogalma és kiterjedésének határai már annál inkább. Erről már hosszasan lehet vitatkozni! Európa egyetlen másik tagolási koncepciója sem váltott ki ennyi ellenvetést és nem fonódott össze ennyire a politikummal, a mindenkori hatalommal. Közép-Európa gyakorta az aktuálpolitikák kereszttüzébe került. Ez azért történhetett meg, mert a napóleoni idők óta a róla alkotott elméleteknek mindig valamiféle politikai ambíciót kellett kiszolgálni, ezzel szemben a többi európai régió földrajzi körülírása elsősorban érdekmentesen, tudományos alapokon történt. Közép-Európa mint kifejezés az érzések és az identitás területén létezik, nem az értelem talaján, ennek megfelelően tele van a fogalom többszintű kettőséggel, többrétegűséggel. Ez a paradigma (Közép-Európa tipikusan az) nem határozható meg egyszerű természetföldrajzi ismérvek alapján, hanem segítségül kell hívni más dimenziókat is, gazdaságit, kultúrföldrajzit, történelmit, politikait, társadalomszerkezetit, pszichológiait, s még sorolhatnánk vég nélkül (5. térkép). Kortól, nációtól, gondolkodásmódtól függ, hogy ki mit elegyít össze, vagyis e fogalom megfeleltethető jelenlegi posztmodern korunknak. Mindezeknek megfelelően a tanulmány célja az olvasói kronológiai sorrendben végigvezetni a fogalomhasználat fontosabb állomásain napjainkig. Vissza