1.054.457
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Magyar Alkotmány- és Jogtörténet
Tekintettel a Nyugati Államok jogfejlődésére
| Kiadó: | Politzer Zsigmond és Fia kiadása |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 676 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Révai és Salamon könyvnyomdája nyomása, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A magyar nemzeti tudomány a magyar nemzet állami és társadalmi önállóságának szükségképpeni követelménye és feltétele. Ha már e tétel igazsága egész általánosságban kétségbe nem vonható, még inkább... TovábbElőszó
A magyar nemzeti tudomány a magyar nemzet állami és társadalmi önállóságának szükségképpeni követelménye és feltétele. Ha már e tétel igazsága egész általánosságban kétségbe nem vonható, még inkább megáll az, ha a jogtudománynyal különleges vonatkozásba hozzuk, mert éppen ez az a tér, a melyen a nemzet egyénisége érvényre emelendő.A jogélet és a jogrend az államalkotó népek közéletének nyilvánulata. Innen, hogy a történelem tanusága szerint bármely önálló államot és társadalmat alkotott nép jogélete minden időben sajátos nemzeti jelleget viselt magán. Ebből következik az is, hogy a nemzeti önállóság megszilárdulásának és fokozatos előhaladásának szükségképpeni feltétele a külső jogrend nemzeti alapokra helyezése, mert csak ott lehet szó egészséges nemzeti fejlődésről, hol a társadalom belső elemei és tényezői az azokat szabályozó külső jogrenddel szoros kapcsolatban állanak. Mindez azután maga után vonja azt is, hogy míg egyrészt bármelyik államalkotó nép jogrendjének továbbfejlesztése csak úgy történhetik sikeresen, ha az újítások eszközlésénél a nemzeti egyéniséget és sajátosságot kellőképpen figyelembe veszik, addig másrészt úgy a jogtudomány irodalmi művelésénél, mint a jogi oktatás terén az önálló nemzeti iránynak kell uralkodni. Vissza
Tartalom
| Bevezetés | |
| Alapfogalmak | |
| Egyetemes és különös jogtörténet | 1 |
| A magyar alkotmány- és jogtörténet fogalma, tárgya s feladata | 2 |
| A magyar alkotmány- és jogtörténet tárgyalási módszere és korszakai | 5 |
| I. korszak | |
| Az ősi államszervezet kora (A legrégibb időtől az 1000-ik évig.) | |
| Magyarország területét érintő államalakulatok és népmozgalmak a honalapítás előtt | 9 |
| Az ősi államszervezet és birtokrend | |
| Az ősi állami és jogi szervezet ismeretének fontossága és forrásai | 17 |
| A magyarok eredete, őshazája és történelmi fellépése | 23 |
| A törzsszervezet és a törzsek nemzetté egyesülése. Az ősszerződés | 32 |
| A honalapítás | 45 |
| A nemzeti kötelék jelentősége és a nemzetgyűlés | 48 |
| A vezér és a nemzetbírák jogállása az ősi államszervezetben | 53 |
| A törzsi és nemzetségi kötelék jelentősége az ősállamban | 60 |
| Azősi birtokrend | 62 |
| A szövetkezett és meghódított népek jogállása az ősi államszervezetben. A székelyek eredete | 68 |
| A Szent István létesítette államszervezet kora | |
| Történeti és jogtörténeti előzmények | |
| A harczias nemzeti szellem átalakulása. A keresztény vallás felvétele | 79 |
| A nyugati állameszmék és a magyar nemzet közélete. A hűbéri királyság alakulása és lényege | 84 |
| A királyság intézménye | |
| Az egyeduralmi elv érvényre emelkedése, a királyi hatalom alakulása és lnyege | 92 |
| A királyi trón betöltése és a koronázás | 99 |
| A királyi hatalom gyöngülése a hűbéri állameszmék behtása következtében. Az alkotmányos irányú fejlődés kezdete | 103 |
| A királyi herczegek és az ifjabb királyok | 111 |
| A rendi szervezet | |
| Az ország lakóinak rendi osztályozása | 115 |
| A közjogilag szabadok vagy nemesek rendje | 117 |
| A magánjogilag szabadok rendje. A királyi vármegye szervezettel összefüggő népek | 123 |
| A rabszolgák rendje | 128 |
| A rendi szervezet újabb irányú fejlődése. A nemesi rend kettéválása a birtokarisztokraczia kifejlődése következtében | 133 |
| A nem-nemes szabadok rendjének felbomlása és újabb irányú alakulása. A rabszolgarend jelentőségének csökkenése | 140 |
| A városok és a polgári rend eredete | 144 |
| A királyi kormányzat és törvénykezés | |
| A központi királyi kormányzat és törvénykezés. A királyi tanács | 151 |
| A király személyes részvétele a bírói hatalom gyakorlásában | 157 |
| A központi királyi kormányzat és törvénykezés közegei: a nádor, az udvarbíró, a tárnokmester, és a kanczellár | 160 |
| A székesfehérvári törvénykezési napok és egyéb országos gyülekezetek. A törvényhozó hatalom gyakorlása | 172 |
| A vidéki kormányzat és törvénykezés | |
| A királyi vármegyei szervezet alakulása és lényege | 178 |
| A királyi vármegyei szervezet felbomlása. Az autonom vármegyei szervezet első alakulása | 187 |
| A városok és a városi önkormányzat | 193 |
| Az immunitások és a földesúri hatóság | 202 |
| Külön kormányzati és törvénykezési kerületek. A kúnok és a szepesi szászok kormányzata | 207 |
| Az erdélyi részek kormányzata | 211 |
| Szlavónia-, Horvát- és Dalmátország kormányzata | 216 |
| A pénzügy és a hadügy | |
| A király pénzügyi jogai és a királyi kincstár jövedelmi forrásai | 222 |
| A hadkötelezettség és a hadszervezet | 240 |
| A királyság és az egyház | |
| Az egyház első szervezése és jogállása. A király egyházi hatalma | 248 |
| A király egyházi hatalmának korlátozása. Az investitura-harcz és a kánonszerű választás (electio canonica) | 255 |
| A káptalanok jogállása. A király egyetemes kegyúri joga (ius patronatus universale) | 260 |
| A nem keresztény hitfelekezetűek jogállása. A zsidók és a mohammedánok | 264 |
| A jogintézmények a középkorban | |
| A jogforrások | |
| A jogforrásokról általában. A jogszokás | 271 |
| A királyi decretumok | 277 |
| Kiváltságok. Helyhatósági szabályok. Bírói ítéletek. Okiratok és formulák | 284 |
| Az idegen jogok behatása a magyar jogéletre. A jogi oktatás kezdete | 289 |
| A magánjog | |
| A nemzetségi kötelék és a családatyai hatalom | 296 |
| A jogképesség és a cselekvési képesség. Szabadok, rabszolgák és idegenek | 303 |
| A házasságkötés jog | 308 |
| A házasság jogi hatása. A házassági vagyonjog | 315 |
| A szabadbirtok eredete. A szállásbirtok és az adománybirtok | 322 |
| Az adományrendszer alapelvei | 330 |
| A szabad vagy nemesi birtokjog tartalma és átruházása. A bevallás (fassio) | 337 |
| A nem-nemesi birtok eredete. A közöségi földközösség. A jobbágyi és a városi birtokjog | 344 |
| A birtokvédelem | 350 |
| A nemesi öröklési jog | 353 |
| A nem-nemesi öröklési jog | 361 |
| A szerződési jog és a zálogjog | 366 |
| A büntetőjog | |
| A büntetőjog alapelvei és rendszere | 378 |
| A büntetések | 393 |
| A bűntettek | 406 |
| A perjog | |
| A bírói hatalom és a bírósági szervezet | 428 |
| A peres eljárás általános jellemzése. A perben álló felek és az idézés | 435 |
| A bizonyítási jog és a bizonyítási eljárás | 441 |
| A bírói ítélet. A végrehajtás. A peregyezség és a perorvoslatok | 454 |
| A szent korona államszervezet kora (1308-1608) | |
| Jogtörténeti előzmények | |
| Az új államszervezet alapelvei | 463 |
| A királyság és a szent korona intézménye | |
| A királyi hatalom és a szent korona elmélete | 469 |
| A királyi trón betöltése. A trónöröklés és a választás | 480 |
| A koronázás alkotmányjogi jelentősége. A koronázási eskü és a hitlevél. A koronázás szertartásai | 487 |
| A szent korona és a koronázási jelvények őrizete. A koronaőri tisztség eredete | 496 |
| A király székhelye. A királyi udvartartás szervezete. A lovagrendek | 501 |
| A rendi szervezet | |
| Az ősiségen és a szent korona közjogi fogalmán felépülő új birtokrend, mint a rendi szervezet alapja | 510 |
| A nemesi rend. A főpapok és az igazi bárók. Az örökös főrendiség (főnemesség) eredete | 516 |
| A nemesi rend. (Folytatás) Jómódú és egytelkes nemesek. Praedialisták. Jászok és kúnok. Székelyek | 528 |
| A nemesi rendbe való felvétel. A nemesek előjogai. A czímer | 534 |
| A városi rend. A városi polgárok jogállása | 548 |
| A jobbágyság vagy a parasztrend. A földesúri hatalom | 553 |
| A törvényhozó hatalom és az országgyűlések | |
| A törvényhozó hatalom megosztottsága a király és a nemzet között. A törvény fogalmának kifejlődése. Az országgyűlés hatásköre | 562 |
| Az országgyűlésen való részvétel. A rendi képviselet kifejlődése | 574 |
| Az országgyűlés összehívása, helye, ideje és tartama. A mentelmi jog | 582 |
| Az országgyűlés alkatelemei és tárgyalási rendje. A törvények formája | 587 |
| A magyar jog kodifikácziójának első kísérletei. (A Decretum Majus, A Tripartitum és a Corpus Juris Hungarici) | 587 |
| A végrehajtó hatalom szervezete. A kormányzat és a törvénykezés | |
| A központi vagy országos kormányzat és törvénykezés általában. A királyi tanács szervezete. A tanácsosok felelőssége, mint a parlamentáris kormányzat előzménye | 604 |
| A központi kormányzat és a törvénykezés egyes közegei. A nádor | 615 |
| Az országbíró. A királyi bíróságok szervezete. Az ország rendes bírái (Judices regni ordinarii) | 628 |
| A tárnokmester és a főkincstartó. A kamara-rendszer életbeléptetése | 636 |
| A főkanczellár és a titkos kanczellár. A kisebb királyi kanczellária eredete | 643 |
| A vidéki kormányzat és törvénykezés. A megyék. A megyei önkormányzat és autonomia kifejlődése | 646 |
| A megyei önkormányzat szervezete. A tisztikar | 659 |
| A városok jogállása. A városi önkormányzat | 670 |
Témakörök
Timon Ákos
Timon Ákos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Timon Ákos könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal