Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon

1723-1918 között; továbbá a későbbi államkeretekbe osztott területek részletes adataival kiegészítve, általában 1989-ig

Szerző

Gyalay Mihály

Szerkesztő

Czoma László

Gelléri István

Lektor

Csizmadia Andor

Degré Alajos

Glatz Ferenc

'Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	905 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 1000 példányban, 31 kivehető térképszelvénnyel, néhány fekete-fehér térképrészlettel, ábrával. Francia nyelvű előszóval.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Útmutató a lexikon kezeléséhez
A Magyar Királyi Helytartótanács kezdeményezésére a XVIII. század második felében készült hivatalos helységnévtárhoz az alapfelméréseket a latin és görög... Tovább

Tartalom

ELŐSZÓ - Jean Gaudemet /Párizs/ 2
Útmutató a lexikon kezeléséhez 4
Bevezető tanulmány 5
Történelmi előzmények 5
Államigazgatásunk területi megszervezésének áttekintése 1723-tól az igazságszolgáltatás 1869. évi elkülönítéséig, illetve a közigazgatás 1876. évi reformjáig 5
A közigazgatás területi beosztásának alakulása 1867-1944 között 8
A törvénykezési szervezet kialakulása és területi beosztásának változásai a bírói hatalom különválasztásától, 1869-től 1944-ig 25
Rövidítések jegyzéke 31
KÓDSZÁMTÁBLÁK - A helyiségek közigazgatási, majd törvénykezési beosztásának Táblázatos kimutatása 1773-1983 között, kódszámrendszer alapján 33
A/ Vármegyei törvényhatóságok
B/ Törvényhatósági joggal felruházott városok 184
C/ Fiume város és környéke 186
D/ Horvát-Szlavon társországok 186
TERÜLETKÖRÖK - Az előző táblázatos kimutatások kódszámainak feloldása 187
A/ KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSOK 189
I. felsorolás. Magyarország közigazgatási beosztása 1785-1790 között 191
II. felsorolás. Az 1848. előtti, valamint az 1861-1876. közötti beosztása 1808-ban Lipszky szerint (Emich Gusztáv 1862. évi adataival kiegészítve/ 191
III. felsorolás. A neoabszolutisztikus korszak 1849-1860. közötti közigazgatási - egyben törvénykezési - beosztása 196
IV. felsorolás. Az 1876:XXXIII. tc. és az azt részletező 1877:I. tc. közigazgatási reformintézkedései alapján 202
V. felsorolás. Ezt az előző, és a lexikon mind a 12542 helységét felölelő "Kódszámtáblák" rész bázisadatsorai tartalmazzák az 1910. évi állapotok szerint 204
V-a felsorolás. Az 1919. márciusára előállított - "demarkációs vonal"-on belüli - közigazgatási terület 204
VI. felsorolás. A trianoni béke /1920. június 4./ alapján átszervezett beosztás, az 1921. és 1930. évi állapotoknak megfelelően, 1938. novemberéig 205
A volt kárpátaljai kormányzóság elkülönített közigazgatási beosztása 209
VII. felsorolás. Az 1938-1941. évek eseményei nyomán kialakított közigazgatási beosztás, 1944-ig 208
VIII. felsorolás. A tárgyalt terület államigazgatási szervezete 1980-ban
a/ Magyar Népköztársaság 210
A Magyar Népköztársaság államigazgatási beosztása az Elnöki Tanács 23/1983. sz. határozata szerint - a járások megszüntetésével 221
B/ TÖRVÉNYKEZÉSI BEOSZTÁSOK 264
IX. felsorolás.
Az első folyamodású királyi törvényszékek és járásbíróságok 1872-1875. között 265
IX-a. felsorolás. Átmeneti törvénykezési szervezet 1875-1891 /május 5./ között 268
X. felsorolás. Az 1890:XXV. tc-kel behozott "decentralizáció" alapján 1891-1918. között 269
X-a felsorolás. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején működött jogszolgáltatási szervek 1919-ben /március 21. augusztus 1. között/ 273
XI. felsorolás. A törvénykezés területi szervezete 1920-1938. között 275
XII. felsorolás. Az 1938-1941. közötti évek eseményei nyomán kialakult törvénykezési beosztás 277
XIII. felsorolás. A Magyar Népköztársaság bíróságainak és ügyészségeinek területi beosztása /külön részletezése - miként a többi, alá nem húzott felsorolás esetében is - a kódszámtáblákon nem szerepel/ 279
Szakigazgatás 280
Véderő 282
Külképviselet 283
Érdekvédelem 284
Postaszolgálat 284
A terület vasúthálózatának megépítése 18747-1942 között /a társországok vonalainak érintésével, de azok részletes adatai nélkül/ 288
Az 1918. utáni változások: összeköttetés-megszakítások és vonalmegszűntetések 314
Új vonalépítések, vonalmeghosszabbítások és megszakítások, pályakiágazások 315
A tárgyalt terület vasúthálózati térképe 1988-ban 318
Felhasznált irodalom 319
BETŰRENDES RÉSZ 321
Függelék 890
Szerző utószava 905