Magyar történet V.

Hatodik könyv XVIII-ik század/Hetedik könyv XIX-ik és XX-ik század

Szerző

Szekfű Gyula

Hóman Bálint

'Szekfű Gyula: Magyar történet V. ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1939
Kötés típusa:	Félbőr
Oldalszám:	838 oldal
Sorozatcím:	Magyar történet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Hatodik változatlan kiadás. Fekete-fehér képekkel, színes és fekete-fehér térképekkel, egy kihajtható térképpel illusztrálva. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest nyomása. A könyv végén 148 oldalon Tárgy- és névmutató található.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Mária Terézia halála után nem sokáig váratott magára a nagy francia forradalom, mely az előtte elnyúló évszázadoknak annyi hagyományát és értékét semmisítette meg. Barokk... Tovább

Tartalom

Hatodik könyv: A tizennyolcadik század
Harmadik rész. A felvilágosodás
A felvilágosodás terjedése. A barokk-rendi szellem bomlása	9
Európai és magyar felvilágosodás
Pietisták, Bél Mátyás, piaristák, hírlapok; mezőgazdasági és egészségügyi ideák
Főurak, francia olvasmányok; protestáns közvetítés; a nemesség; az életforma lassú változása
Szabadkőművesség
Nemzeti felfogás
Bessenyei, a társadalmi fejlődés nehézségei
II. József, állami koncepció, köziazgatás, fiziokrata adórendszer, jobbágyság, vallás; nyelvi kérdés; hatásai, hívei
Török háború, vármegyék szerepe, katasztrófa
A felvilágosodás krízise. A nacionalizmus	53
Az 1790-i helyzet és irányok
Francia forradalmi hatás; nemesi, vármegyei hangulatok, közjogi program, a rendi alkotmány modernizált formái, a szerződéses elmélet, nemzeti és barokk elemek
Társadalmi konzervativizmus, jobbágyság, szélső irányok
Az 1790-91-i országgyűlés, vármegyék szerepe, II. Lipót, ráckérdés
Polgár- és parasztkérdés
Poroszkérdés, Reichenbach, király és rendek új kompromisszuma; jobbágy- és vallásrendezés
Rendszeres munkálatok: közjog, jobbágyság, kereskedelem, tanügy
Ferenc király
Martinovics-összeesküvés
Reakció, kabineti abszolutizmus megalapítása
Erdély és a melléktartományok	93
Az erdélyi és horvát fejlődés függő volta a magyartól
Horvát terület és népesség változásai, rendiu viszonyok, kormányzat, Alsó-Szlavónia, Fiume, határőr- és jobbágy-életmód, lázadások, az 1790-i összeütközés, skerlecz Miklós, az új horvát ideológia
Erdély különállása a nemzeti fejedelemség óta; új alkotmány, az Unió és három nemzet; hivatalszervezet, nemzetek és vallások harca
Főnemesség, adókérdés, hadsereg; jobbágyság rossz helyzete; a szászok, visszafejlődésük, új német bevándorlás; a székelység visszafejlődése, a székely határőrség szervezése, kivándorlás Moldvába és Bukovinába
Az oláhság száma, folytonos beköltözése, kultúrája; európaiasodásának eszközei; az Unió
A katholikusok helyzete; a protestáns vallásgyakorlat új korlátai
Rendi gondolkozás, II. József reformjai, oláh mozgalmak, Hóra-lázadás, 1791-i országgyűlés, a rendiség új megszilárdulása; a supplex libellus valachorum
Hetedik könyv: Tizenkilencedik és huszadik század
Első rész: A rendi nacionalizmus
Nemzet és rendi politika	145
A nacionalizmus kifejlődése; az abszolutizmus szerepe, Amerika és a francia forradalom
A magyar fejlődésből kimaradt fokozatok; a nemzeti nyelv mint kiindulópont; a pannóniai féniksz programja; Kazinczy
A nemzetiség barokk elemei, Virág, Berzsenyi, Csokonai, Verbőczi uralma a nemzeti konstrukcióban
Nemzet és rendiség alacsonyabb formái
A felvilágosodás maradványai: gazdaságban, vallási életben
A közjogi fejlődés a rendi dualizmuson túl: király és rendek érdekközössége
Ferenc kabineti abszolutizmusa; központi hivatalszervezete; a rendőri kormányzás, magyarellenessége, József nádor
Az új osztrák császárság
Országgyűlések, hadsereg és hadiadó; a papírpénz és devalváció, az 1811-12-i országgyűlési kísérlet az alkotmány megdöntésére; országgyűlés nélküli kormányzás; vármegyei ellenállás; az 1825-27-i országgyűlés
A magyar nyelv kérdése
A magyarság részvétele a francia háboirúkban
A társadalom	209
A népesség és benne a nemesség szaporodása; a főnemesség hanyatlása, középnemesi kultúra
A rhetorikai nevelés; neoklasszista építkezés vármegyén, főuraknál, kúriákban, falvakban, protestánsok építkezései
Alföldi klasszicizmus
Pest mint empire-város
A mezőgazdasági termelés; a gabonakonjunktúra; a nagybirtok meliorációja; eladósodása
A gyapjú-konjunktúra, juhtenyésztés; nagybérletek; a puszták állapota
A középnemesség gazdasága, műveltsége, a kisnemesek
A jobbágyság élete kereset és vidékek szerint
Parasztkultúra, hiányai és előhaladása; a nem-magyar paraszt; a jobbágy helyzetének súlyosbodása; háziadó és vármegyei munka; jobbágy és vármegye
Polgárság, ipar és kereskedés; Ausztria iparosodása
Mezőgazdaságból élő városok
A gyáripar kezdetei; a bányászat
A főurak szerepe
Utak és csatornák
A zsidóság elterjedése és gazdasági szerepe
Átmenetek a reformhoz
Második rész: A reformnacionalizmus
Széchenyi és a harmincas évek	257
Széchenyi Ferenc; Széchenyi István, vallásos alapjai, faji érzése; oppozíció a rendi hazafisággal szemben; a nemzet fogalma
A Hitel
A nemesi reakció
A Világ és Stadium nemzeti programja
Wesselényi Miklós
Új nemzeti tudomány, a nemzetfogalom kialakulása
Az 1830-i országgyűlés, a kolera, parasztlázadás
Az 1832-36-i országgyűlés, úrbériség, vallási kérdés
Kölcsey, Deák Ferenc
Erdély viszonyai, Wesselényi, az ifjak és Kossuth pöre
Király és rendek kompromisszuma megszakad a reform ellenzéki útja
Széchenyi technikai alkotásai: Lánchíd, gőzhajózás, Alduna stb.
Kossuth és a negyvenes évek	303
Az európai liberalizmus
A liberális gondolat átvétele, útleírások, a liberális irodalom hatása; az általános újítási hangulat összetevői
Kossuth és a Pesti Hírlap; a liberális reform hangulatának elterjesztése az ő műve
A bécsi és budai kormány s az aggok
A főrendek közti mozgalmak, gróf Dessewffy Aurél, gróf Batthyány Lajos és az ellenzék
1839-41-i országgyűlés, a büntetőtörvénykönyv, városi ügy, jobbágyügyek, közteherviselés
A korszak nemzeti nagysága; az egyéniségek; a nemzeti tudatosítás eszközei; zene, színház, szépirodalom, a nemzeti gazdaság rendszere
Kossuth és Széchenyi gazdasági működése; gőzhajózás, Tiszaszabályozás; hitel- és bankélet kezdetei; vasútépítés
A jobbágyság, örökváltság esetei, a kisnemesség, a forradalmi húszévesek, Petőfi
A nemzeti kisebbségek kifejlődése	349
Nemzetiség, kifejlődésének tipikus melchanikája; érzelmi, kulturális és hatalmi fázis
A szláv kulturális fázis, a pánszlávizmus cseheknél és tótoknál
Szerb és oláh ébredés
Az államnyelv kérdése; nyelv és állam viszonya Európában; az államnyelv az 1832-36-i országgyűlésen
Az illírizmus, az 1839-40-i, 43-44-i országgyűlések horvát vitái és az államnyelv
Az illírizmus bécsi és orosz kapcsolatai; a horvát-magyar-párt megsemmisítése
Apponyi György szerepe
Röpiratok és hírlapi vita; erdélyi nyelvkérdés, a szászok és az új oláh nemzedék
A tót evangélikus kérdés
A liberális álláspont, Oroszország, a szabadság ereje; Wesselényi, Kossuth, a közoktatási nyelv
Humanisztikus nézetek, Deák, Széchenyi
A németek és zsidók magyarosodása
Harmadik rész: Negyvennyolctól hatvanhétig
Forradalom és szabadságharc	383
A kormány és a reform, Apponyi és az adminisztrátorok; a programok
Az 1847-48-i országgyűlés; Kossuth sérelmi politikája
A februári forradalom a felelős minisztérium, az áprilisi törvényszék
A pesti radikális forradalmi mozgalmak
Úrbéri viszonyok változása
Nemzetiségek és bécsi kormány; kamarilla, Kollowrat és Latour
A horvátok, Jellasics; a szerbek; Belgrád szerepe; tót mozgalom; oláh lázadás; a nemzetiségi kérdés megoldási kísérletei
A bécsi abszolutizmus és ellenforradalom megerősödése; István főherceg és Batthyány törekvései az áprilisi alkotmány érdekében; az olasz segély kérdése, a bán betörése, a pesti radikális hangulat, Batthyány és Kossuth küzdelme, a szeptemberi események
A honvédelmi bizottmány, az ország védelme, Görgey, a felsődunai sereg visszavonulása
Windischgraetz Pesten; György felvidéki hadjárata; Bem Erdélyben
A tavaszi magyar offenzíva, a függetlenségi nyilatkozat
Orosz intervenció, osztrák offenzíva, görgey levonulása; Szeged és Temesvár; Világos
Abszolutizmus és kiegyezés
Az osztrák megtorlás és kivégzések
Schwarzenberg és Bach kormánya, bürökrácia; az integritás megszüntetése
Thun közoktatási reformja; úrbériség és kárpótlása: parasztság és nemesség anyagi helyzete
Deák és a passzív rezisztencia
Az ókonzervatívok; Kossuth és az emigráció működése és államkoncepciója
Ausztria külpolitikája, gazdasági bajok
Protestáns pátens
Széchenyi
Októberi diploma és a konzervatívok
Az ellenállás, Deák feliratai: gróf Teleki László
Schmerling; a dualisztikus gondolat kialakulása; Apponyi, Deák, andrássy; 1866
Háború, kiegyezési tárgyalások, 1867: 12. törvénycikk
Negyedik rész: A kiegyezési korszak
A dualizmus; a szabadelvű párt uralma	469
A 67-es minisztérium
Kossuth a kiegyezés ellen
Tisza Kálmán és a balközép
A vármegyék szerepe
A bécsi összbirodalmi szellem, Andrássy küzdelme vele, a honvédség; a határőrvidék feloszlatása; a horvát kiegyezés
Új állami berendezkedés, pénzügyi nehézségek; vasútépítés
Lónyay-minisztérium
A fúzió
Tisza Kálmán korszaka; Ferenc József személyi politikája; a közjogi nehézségek
A szabadelvű párt
A konzervatív párt
Mérsékelt ellenzék
48-as párt, közhangulat
Andrássy külpolitikája, a balkáni probléma, Bosznia okkupációja
A német és hármasszövetség
Pénzügyi orvoslás, új vasútpolitika
Gazdasági és pénzügyi kiegyezések
Hadügyi kiegyezési tárgyalások, 1889-i véderővita
Szapáry-kormány, nemzeti párt
Egyházpolitikai harc
Néppárt
Bánffy-kormány, a közjogi vita újabb fejleményei, Széll-kormánytól Tisza Istvánig, a szabadelvű párt bukása
A szellemi kép	512
A szabadelvű kor nemzetfogalma
Párt és parlament központi szerepe
Ellentmondások
Autonómia és államosítás
A középbirtokos osztály gondolkodásmódja, liberalizmusa agrárkérdésekben is; optimizmusa
A nemesi elszegényedés
Állami hivatalba menekülés
A kisnemesség átalakulása; gentry
Vallási viszonyok, a protestáns gondolkodás
A katholikus gondolkodás; befolyás hanyatlása; a főkegyúri jog hatása, a főpapság barokk szelleme
Az egyház az állam kezében, katholikus autonómia
A főpapság egyházpolitikai és társadalmi felfogása
Materialista világfelfogás, elméleti és erkolcsi; hatása a közéletre; a hazafiság mint üzlet, kiábrándulás kezdetei, materialista kritika
A nemzeti klasszicizmus, népnemzeti irány, Arany János; a második nemzedék, Gyulai Pál közéleti kritikája
Nemzeti realizmus szűk köre, idegen stílusok uralma, romantikus és historizáló művészet
Budapest felépítése
A volt jobbágyság helyzete, kisgazdaüzem és bérmunka, földbirtokeloszlás; intenzív földművelés, búzakivitel
Alföldi munkásmozgalmak, reformtörekvések, gróf Károlyi Sándor, Darányi Ignác; telepítés hiánya, kivándorlás
Kapitalizmus kifelődése, hitelélet önállósulása, nagybankok és gyáralapítások
A zsidóság szerepe
Polgári osztály hiánya, vidéki városok; ipari munkásság szocialista pártszervezkedés
Nem-magyar nemzetiségek, a kérdés európai felfogása, a francia és német nemzetmozgalom a magyarral kapcsolatban, alldeutsch szemlélet és támadások, 1868:44., Deák és Eötvös; asszimiláció, nyelvtanítás
Tót mozgalom, cseh hatás; horvát fejlődés, gróf Khuen-Héderváry; szerbkérdés, nagyszerb imperializmus; régi és új román nemzedékek, Erdély veszedelme	512
Az egyensúly megbomlása. A fejlődés irányai	583
A szabadelvű párt bukásának jelentősége, a nemzeti illúziók, magyar imperializmus, Beksics, Hoitsy, Rákosi, a budapesti hírlapirodalom
A koalíció, Kossuth Ferenc
A Fejérváry-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a függetlenségi párt
A koalíció uralma és kudarca
Ennek hatása, társadalmi bajok
Nemzetellenes irányok; Ferenc Ferdinánd; a polgári radikálisok; lélek és magyar népiség hiánya, művészetek
Khuen-Héderváry- és Lukács-kormány
Tisza István
Az újabb obstrukció és leverése
Az események 1914 júniusáig, további társadalmi és nemzeti fejlődés
Kútfők és irodalom	605
Időszaki áttekintés	650
Mellékletek jegyzéke	686
Magyar történet - Tárgy- és névmutató	1-148